boltoz ts ige 4a

1. (Ép is) ’〈helyiséget, épületet〉 ívesen kiképezett mennyezettel, fedéllel lát el’ ❖ el-hagyván a’ roszszúl bóltozott tsepeg gunnyót [= kunyhót], házakba veszik magokat (1783 Lethenyei János ford.–Rosthy C2910, 198) | [ha] az éléskamara […] boltozva van, annál jobb (1830 Némethy József ford. 8333006, 122) | Kötött, márgás talajban ház alá is készítettek béleletlen lyukpincét, de általában téglával vagy kővel boltozták (1997 Magyar néprajz CD47).

1a. (Ép is, átv is) ’〈nyílást〉 boltívvel fed, ill. 〈építményt〉 ilyen nyílással lát el’ ❖ Coliseum, mellybe 80,000 néző fért; boltozott csatornák [láthatók Rómában] (1831 Zádor Elek 8532003, 74) | Háztól házhoz boltozott bejáratú, tetőzet nélkűli fal vonúl (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | minden művének tartóoszlopa a képzettársítás, a költő és az olvasó közös gondolkozása boltozza közibük az íveket (1996 Új Könyvek CD29).

2. (kissé rég) ’boltozatosra, domborúra v. íves alakúra formál vmit, ill. 〈boltozatos, domború dolgot〉 kialakít, létrehoz’ ❖ Szép fekete haját […] magassra bóltozza (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 66) | sátort boltozok gesztenyefaágból (1846 Gondol Dániel ford.–Cooper C1886, 187) | Szivárványt ott [ti. a Poprád folyón] sem boltoz enyhe fény (1846 Tompa Mihály C4235, 148) | [A kagylók egyik alnemzetségének] háza széles tojásdad alakú, […] búbja szélesen boltozott (1943 Soós Lajos CD25).

3. (/irod) ’boltozatos v. (bolt)íves alakban fed, borít, körülvesz vmit’ ❖ [A fa] vágyva árnyékozza Téjszín kebledet, Melly duplán bóltozza Márvány szívedet (1797 Csokonai Vitéz Mihály C1334, 45) | sokan a csillagos ég által boltozott nagy szabadba szorultak (1856 Vasárnapi Újság CD56) | [a leány] szemét erős vonásu vékony szemöldök boltozta (1912 Gárdonyi Géza C1839, 222) | Jég boltozza az árkot (1977 Tóth Éva 9723024, 41).

Ö: alá~, be~.

Vö. CzF. ~, boltozott; ÉrtSz.; TESz. bolt²; ÉKsz.; SzT. ~, boltoztat

boltoz tárgyas ige 4a
1. (Ép is)
〈helyiséget, épületet〉 ívesen kiképezett mennyezettel, fedéllel lát el
el-hagyván a’ roszszúl bóltozott tsepeg gunnyót [= kunyhót], házakba veszik magokat
(1783 Lethenyei János ford.Rosthy)
[ha] az éléskamara […] boltozva van, annál jobb
(1830 Némethy József ford.)
Kötött, márgás talajban ház alá is készítettek béleletlen lyukpincét, de általában téglával vagy kővel boltozták
(1997 Magyar néprajz)
1a. (Ép is, átv is)
〈nyílást〉 boltívvel fed, ill. 〈építményt〉 ilyen nyílással lát el
Coliseum, mellybe 80,000 néző fért; boltozott csatornák [láthatók Rómában]
(1831 Zádor Elek)
Háztól házhoz boltozott bejáratú, tetőzet nélkűli fal vonúl
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
minden művének tartóoszlopa a képzettársítás, a költő és az olvasó közös gondolkozása boltozza közibük az íveket
(1996 Új Könyvek)
2. (kissé rég)
boltozatosra, domborúra v. íves alakúra formál vmit, ill. 〈boltozatos, domború dolgot〉 kialakít, létrehoz
Szép fekete haját […] magassra bóltozza
(1787 Bécsi Magyar Múzsa)
sátort boltozok gesztenyefaágból
(1846 Gondol Dániel ford.Cooper)
Szivárványt ott [ti. a Poprád folyón] sem boltoz enyhe fény
(1846 Tompa Mihály)
[A kagylók egyik alnemzetségének] háza széles tojásdad alakú, […] búbja szélesen boltozott
(1943 Soós Lajos)
3. (/irod)
boltozatos v. (bolt)íves alakban fed, borít, körülvesz vmit
[A fa] vágyva árnyékozza Téjszín kebledet, Melly duplán bóltozza Márvány szívedet
(1797 Csokonai Vitéz Mihály)
sokan a csillagos ég által boltozott nagy szabadba szorultak
(1856 Vasárnapi Újság)
[a leány] szemét erős vonásu vékony szemöldök boltozta
(1912 Gárdonyi Géza)
Jég boltozza az árkot
(1977 Tóth Éva)
Vö. CzF. ~, boltozott; ÉrtSz.; TESz. bolt²; ÉKsz.; SzT. ~, boltoztat

Beállítások