bong² l. gomb
gomb fn bong (nyj)
1. ’〈díszként is:〉 változatos, kül. korong v. (fél)gömb alakú, kis méretű, vmely ruhadarab, ágynemű stb. egyik szélén rögzített ruházati, textilipari kellék, amely az átellenes gomblyukon v. hurkon átbújtatva összefogja, egymáshoz kapcsolja a két oldalt’ ❖ Ragyogott a’ gyémánt a’ dolmány gombjain (1777 Kónyi János C2731, 173) | úgynevezett boérmentéi is voltak a fejedelemnek, rendszerént 15 gomb a mellén, s 12 gomb volt a két újján (1878 Thallóczy Lajos CD57) | [a gyergyói nyelvben:] elkészül a ruha, melyre végezetűl bongot, gombot varr [ti. a szabó] (1900 Gencsy István C5959, 541) | Harminchárom régi zászlósúr és várkapitány ment Bécsbe az udvarmesteri hivatalhoz, hogy a párisi attaché diplomata-frakkjára rákerüljön a két kamarási gomb (1913 Krúdy Gyula C2834, 62) | Az ágynemű gombjai igen gyakran leszakadnak (1975 Népszava aug. 3. C7440, 10) | [A festő] tenyerébe támasztotta az állát, majd az ingéhez nyúlt, kigombolta a felső gombját (2010 Szántó T. Gábor 3153014, 994).
1a. ’〈gombfociban:〉 a csapat tagjaként haszn., a játék során pöcköléssel mozgatott ilyen eszköz, ill. erre emlékeztető, korong alakú figura’ ❖ a „játékosokat” bizonyos megállapitott sorrendben, neki csusztatják a „labdának” ugy, hogy hüvelyk ujjal a játékos gombot kissé megnyomják, a mitől az mint a kilött nyil, abban az irányban iramodik, a merre az illető, aki a gombot megpöckézte, óhajtja (1924 Budapesti Hírlap jan. 20. C4712, 7) | Amikor már mind a huszonkét gomb együtt volt, a „csapatok” üdvözölték egymást. Még kezet is fogtunk a Fiammal, s megkezdődött az ádáz küzdelem (1957 Népsport márc. 4. C8028, [6]) | Az új nagy Egerszegi megnyerte a női bajnokságot asztali labdarúgásban, azaz gombfociban. És a gombok köztudomásúlag soha nem dumálnak vissza (1996 Magyar Hírlap CD09) | a magyar válogatottat a legjobb gombokból állítottam össze. Külön doboza volt az olasz válogatottnak is. A Nemzeti Sportból – vagy talán a Sportújságból – kivágtam az összeállításokat, és az egyes neveket ráragasztottam a gombokra (2010 Huszár Tibor 3159002, 17).
1b. (jelzőként) ’olyan 〈alak, forma〉, ill. akkora 〈méret〉, mint amilyen alakú v. méretű ez az eszköz’ ❖ A’ hamvak köztt igen ritkán találtattak pénzek, ellenben gyakran kis lapos gomb formára készitett czifra csontok (1821 Bitnitz Lajos C5536, 16) | [a bogáncs] előtolta nagy bozontos gombalakú virágát, ami tüskés pikkelyek közül piros bojtot fejleszt széjjel (1890 Jókai Mór CD18) | valami vandál gyönyörűséget adott ennek a kis fiúnak, hogy a szilárd gombalakú festékeket vízzé hígítsa (1920 Móricz Zsigmond CD10) | az első lépés lehet a gomb méretű, szuperszámítógépek képességével rendelkező kvantumszámítógépek kifejlesztéséhez (1998 Byte Magazin CD38).
1c. (rendsz. az egy htl ne-vel, tárgyragos alakban, a se, sem szavakkal) ’〈a semmi v. vmely értéktelen, jelentéktelen dolog, mennyiség jelképeként〉’ ❖ Semmit se aggódjék Tiszt Uram, hála Istennek, jó helyen vagyunk, egy gombja sem vész el, alhatik békével (1831 Pázmándi Horvát Endre C0038, 105) | Én ismerem a szakácsnét, egy gombját sem veszi el más embernek (1884 Rákosi Jenő C3591, 43) | Még csak egy gombot se vihetsz magaddal a másvilágra! (1907 Gárdonyi Géza C1842, 200) | Mily borzasztó: még csak egy gombját sem találta meg férjének, semmijét, mintha sosem élt volna ezen a világon! (1963 Népszabadság máj. 1. C1500, 9) | konkrétumokat is említ a szaktárcához és az újság szerkesztőségébe egyaránt eljuttatott levél. Például azt, hogy „két gombért” cseréltek gazdát a Kornyi-tó melletti területek (1999 Magyar Hírlap CD09) | hajdanán a Vác [futballcsapata] az ifistakorú középpályást „gombokért” adta el a Schalkénak (2007 Nemzeti Sport dec. 19. C8076, [2]).
2. ’〈vmely szerkezeten, gépen:〉(annak felületéből kiálló,) lenyomható v. csavarható, a szerkezet (vmely funkciójának) működését ezzel megindító, megállító v. szabályozó alkatrész’ ❖ A’ kétfelőli oszlopokban oldalrúl […] nyiló kisded könyvtárak találtatnak; ezek ajtajit csak rúgozárral kell készíteni, melly egy rejtett gomb’ nyomása által nyíljék (1838 Hétilapok 8636001, 45) | [a leány] a csengő gombját hosszasan megnyomta (1911 Krúdy Gyula C2844, 57) | A magnó az éjjeliszekrényen állt. Bekapcsolta. Édeskés dallamú sláger folydogált. Gyorsra csavarta a gombot, a dal nyávogássá, majd visítássá változott (1973 Csukás István 9095021, 44) | Az eltérés [az IntelliMouse és a Microsoft Mouse között] „mindössze” egy kis görgő kerék, amely az egér két gombja között foglal helyet (1997 Magyar Hírlap CD09) | Sokkal jobb megoldás [a kép kicsinyítésére a képszerkesztő szoftverben], ha a billentyűzeten a Shift gombot lenyomva tartva végezzük a műveletet, mivel ilyenkor a kép arányai nem változnak (2005 Teveli Gábor ford.–Daly 3318002, 219).
2a. ’〈vmely elektronikai eszköz (érintő)képernyőjén:〉 kattintásra v. érintésre vmilyen funkciót aktiváló vizuális elem’ ❖ A CD-változat esetében az angol–magyar [szótár] azt jelenti, hogy angol és magyar szavak, kifejezések találhatóak benne. Ha az A gombra kattintok, akkor az angol, ha az M gombra kattintok, a magyar megfelelőt találom meg (1995 Magyar Hírlap CD09) | keresőprogramot az ember ugye úgy használ, hogy beírja az ablakba a keresendő szavakat, majd a Search [= keresés] gombra kattint (1998 Magyar Hírlap CD09) | Az arcfelismerés gomb megnyomására a kamera az arcra fókuszál, és exponál (2007 Jéki László C8627, 935).
3. ’Ilyen ruházati, textilipari kellékre emlékeztető, kül. gömb(ölyded) alakú dolog.’
3a. (gyakr. birtokszóként) ’〈díszként is:〉 vmely tárgy, dolog kidomborodó, kiszélesedő (elülső v. felső) része’ ❖ [a lófarkas] záſzlóknak a’ nyele zöld, felsö tetején egygy gomb, ’s azon felül eggy rövid kopja vagyon, a’ gombon alól körös körül függ fejér, kék, veres, vagy más ſzin ló fark (1793 Magyar Kurír C0322, 160) | csendes mély sírba tegyék a harczi mezőről Testemet, és főmnél buzogányom gombja heverjen (1823–1824 Vörösmarty Mihály C4534, 82) | A tűk gombja s a gomb alatti része diszítve van (1893 PallasLex. CD02) | [Mariska] rátette a kezét a rézágy gombjára, mintha vizsgálná (1902 Gárdonyi Géza C1829, 151) | [A lovag] sisaktolla úszva ring, kardja dísze gomb, kerek (1921 Tóth Árpád ford. C4248, 240) | Zola két kezét a sétabotja gombján kulcsolja össze (1940 e. Hevesi András ford.–Martin du Gard 9246004, 201) | [Az Audiban] golflabdára emlékeztet […] a váltóbot gombja (1998 Magyar Nemzet szept. 2. C6508, 11).
3b. ’〈házkörüli tülkösszarvúaknál:〉 a sérülések megelőzése érdekében v. díszítésként a szarvak hegyére erősített, fémből készített tárgy’ ❖ a mint a felügyelő simogatni kezdte [a jakot], neki esett szarvaival […]. Szerencsére szarvai hegyén gombok voltak, s igy az egész szerencsétlenség nem volt egyéb egy kis kényelmetlen tornagyakorlatnál (1865 Vasárnapi Újság C7379, 489) | nagy tőgye lenne neki [ti. a tehénnek] és gombok a szarvain, hogy a Katuskát meg ne döfje (1900 Mikszáth Kálmán C3143, 87) | [az első béres] járomfája van legszebben kidíszítve, ökrei szarvára gombot tehet (1936 Illyés Gyula 9274057, 87) | [A bika] orrában karika volt, a szarva hegyén gomb, hogy ne tudjon felöklelni senkit, semmit (1984 Népszabadság júl. 21. C7834, 14).
3c. (gyakr. birtokszóként) ’〈toronygomb megnevezéseként v. megnevezésében〉’ ❖ a’ torony’ gombján lév id mútató kakaſok (1786 Mátyus István C3067, 222) | A hídon túlérve, kezdett meglátszani Szentirma helysége, egy magas tetejű torony nyult fel nagy gombbal a végén (1854 Jókai Mór C2244, 102) | Az országut által érintett Felső-Sófalvának temploma egy magaslaton igen festőileg fekszik. A torony gombján, az e vidéken divatos nap- és szélkakas ireg-forog a szél irányát jelölve (1868 Orbán Balázs CD22) | [Misi] édesapja emeli a fejszét s emeli olyan magasra, mint a nagytemplom gombja, hogy lecsapjon (1920 Móricz Zsigmond C3223, 165) | A torony gombjában talált okirat szerint az 1666-ban a villám által megrongált hatöles tornyot Basa Tamás még ugyanabban az évben megjavíttatta (2002 Pozsony Ferenc CD36).
3d. (birtokszóként) (rég, ritk) ’〈a földgolyó, glóbusz megnevezésében〉’ ❖ olly kevés Réſzén a’ fld kerek Gombjának, ſohol ſem találtatik annyi féle ajándéka, a’ Terméſzetnek, […] mint Erdélyben (1785 Magyar Hírmondó C0273, 631) | A föld gombja teremjen uj lakókat, Uj országokat (1805 Vitkovics Mihály C4529, 104) | a’ ki a’ föld gombját mindég a’ jelen kiformálódásban, […] és az időt a’ jelen pillantatban több száz vagy ezer esztendőkig megállíthatja, hogy addig semmi idő ne légyen, tsak az szabhat határt a’ köz véleménynek, óhajtásnak, várakozásnak és követeléseknek (1832 Gáthy István C7228, 13).
3e. (rendsz. birtokszóként) (/vál v. irod) ’〈gömb(ölyded) alakú testrésznek v. vmely testrész gömbölyded részének a megnevezéseként v. megnevezésében〉’ ❖ azt gondolá Dolon, hogy meg-marad élete, de másként eſe a’ dolog, mert azt itélvén Uliſſes, hogy ha viſzſza ereſzti Trójában, máſzſzor-is fogná próbálni ſerentséjét, el-üté Dolonnak a’ gombját (1774 Dugonics András C1484, 77) | – No szegény ember, menj haza, mondd meg a fiadnak […], hogy ha holnap egy zsákban a papot és az én kutyáimat el nem hozza, leüttetem a feje gombját (1862 Sajó- és tiszavölgyi népmesék C3088, 175) | a népszokás azt kívánja, hogy aki a menyasszonynak fülönfüggőt ajándékoz, annak a föladata, hogy maga fúrja ki az arának a füle gombját s illessze bele a függőt (1895 Jókai Mór CD18) | vég nélkül omló gömbölyűségű mell, amely bódító fehérségben ragyogott, különösen a pirosasfekete gomb közelében (1910 Bán Ferenc CD10) | A pufókarcú kis polyvásgyerek mellét s a hátát vastag por bevonta, csak piros szája látszik, s szeme gombja (1956 Szabad Föld aug. 12. C4855, [6]) | Plakátokon az övig meztelen szinésznők melle gombján két szemérmes tapasz (1981 Fodor András C6813, 1951).
3f. (ritk) ’〈élőlény testén v. belsejében:〉 gömbölyded kidomborodás, púpszerű kiemelkedés’ ❖ Gomb-gyökerüek (tuberosae): mellyeknek a’ gyökereken termő gombjok vagy gyümőltsök enni való (1805 Pethe Ferenc 8364010, 69) | [a sertéspestis tüneteként:] a vastagbélben fekélyek, difteroid álhártyák, ún. gombok (boutonok) keletkeznek (1978 BiológiaiLex. C6118, 48).
3g. (ritk) ’kis méretű, csonka szarv, ill. szarvkezdemény; buga²’ ❖ [Az őzbak] érezve jövendőbeli szarvának mogyorónyi gombját, bátran törtet előre s bolondos kis fejével ugyancsak rémitgeti a sikongó lányokat (1889 Fővárosi Lapok C0158, 370) | A szarvasborju élete első esztendejének végén a homlokcsont a bőr alatt sarjadzásnak indul, kidudorodik és bog, buga vagy gomb keletkezik rajta (1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹ 1132002, 12) | A fiatal szarvasfélék homlokcsontján dudor, úgynevezett gomb v. bog keletkezik, amelyből a csap alakul ki (1929 TolnaiÚjLex. C5733, 118).
3h. (/nyj) ’fejletlen, gömbölyded növényi hajtás, rügy’ ❖ Mint az ártitsókát, úgy lehet még enni a’ napraforgó gyenge kopántsát is (helianthus annuus). A’ ki erre is ráfanyalodna, legkönnyebben tehet rá szert, mert […] a’ napraforgó’ gombjait, 4 vagy 5 igen szépeken kivűl, a’ nélkűl is le kell vagdalni (1805 Pethe Ferenc 8364013, 128) | [A növény] először is egy gombnak formájában jelenik meg (bimbó), melly lassanként nagyobra nő (1830 Hasznos Mulatságok C8333, 358) | ’rügy’. Má látnyi gombot az ágain (1951–1955 Kiskanizsai szótár C5830, 96).
3i. (rég) ’virágnak az a megvastagodott, középső része, amelyhez a virágszirmok csatlakoznak’ ❖ [A havasi őszirózsa] virágjai kékek, kerekdeden állanak, a’ közepekbe egy ſzép sárga gomb vagyon (1775 Csapó József 7062001, 63) | [gombvirágúnak neveztetik] mindenféle növény, melynek a virágszirmok között gombja, gümője van (1872 A magyar nyelv teljes szótára C7036, 461) | [A szikfű] sárga gomb köré növeszti hószin szirmait (1889 Pesti Hírlap máj. 10. C5637, [1]).
3j. (Növ) ’gombvirágzat’ ❖ A növénytan körében adassék elő a növény és növénytan fogalma, röviden a növény szervei; […] érintessék a virágzat (kalász, barka, toboz, torzsavir, ernyő, sátor, buga, gomb, virágkosár) (1865 Tanodai Lapok 8666001, 263) | [A csavarhínár esetében] a him virágok rövidnyelü gombban a pázsitféle levelek tövében, közel a viz fenekéhez fejlődnek a viz alatt (1897 PallasLex. CD02) | [A sárga tárnics] sárga virágai szártetőző gombban állanak, vagy örvösen a levelek hónaljában (1902 Wagner János CD35) | Fürtös típusú virágzatok. 1: fürt, 2: füzér, 3: torzsa, 4: ernyő, 5: gomb, 6: fészek, 7: buga (1978 BiológiaiLex. C6118, 462).
4. (/nyj) ’Csomó.’
4a. ’kötélen, zsinóron stb. hurkolás v. hurkolódás által keletkezett bog, csomó’ ❖ [horogkészítés során a vasvessző] egyik végit meg-horgaſitván; ezt ſikon le-taſzitják, és hogy kezek kzzl ki ne tſuſzſzon, más végit-is meg-grbitik, vagy valami gombot ktnek reá, hogy igy kezéhez ktheſſe ember (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 423) | Gombja bomlik a kötélnek (1813 Pálóczi Horváth Ádám C2122, 155) | A kalózok hirtelen előhozták a kilencágú korbácsot, melynek mindegyik végére gomb volt kötve (1851 Jókai Mór CD18) | [A halászatban] tilos minden olyan fogóeszköz (háló, kosár, varsák), a melynek nyilása nedves állapotban mérve négy centiméternél szükebb vagy alacsonyabb. Ez a méret ugy értendő hogy a fonalból kötött eszközöknél a hálószemek egyes oldalai nedves állapotban mérve a gomb (csomó, bog), közepétől a gomb közepéig (1914 Budapesti Hírlap jún. 28. C4702, 37) | A lucernánál, fűnél mesgye maradt alatta [ti. a nem megfelelően kaszáló ember munkája után]. „Arra a fűre gombot kötöttek, aztán kiszámították, ki kaszáta, a leányok is szekáták azt” (1977 Soproni Szemle CD52) | Egy Lengyel Mári nevű gartai varró, akinek édesanyja is varró volt, „Körülbelül fél cm széles és két m hosszú flanelcsíkra (kötő) egyszerű csomókat (gombokat) köt.” (1991 Magyar néprajz CD47).
4b. ’〈férfiak hajviseleteként:〉 fonással, sodrással v. csomózással összefogott hajcsomó’ ❖ A’ férfiak mind eddig hajokat megnyölesztették, némellyek füleik alatt gombokra kötötték, mások horgos fűsűvel lefoglalták, és bajuszát igen nagy rész leborotválta (1838 Plánder Ferenc C7301, 22) | A különböző módon feltűzött vagy felkötött férfihajfonadék neve: csimbók, csicsa, csicsák (Dunántúl); […] gomb (Dunántúl) (1933 Györffy István C5217, 386) | Néhol a homlok feletti tincset, az üstököt több ágú fonatban hátravetették (Mezőkövesd, Felföld), gyakrabban az elválasztott előhajat megsodorva vagy fonva a fül mellett vagy a homlok felett csimbókot, gombot csináltak (1979 NéprajziLex. CD47) | A XVIII. században a férfiak viseletében a vállig érő, fonva vagy gombra viselt haj, a bő vászongatya, a rövid derekú vászoning, a rojtos kötő, a többféle színben viselt lajbi vagy ujjas lajbi, a süveg vagy kalap, a bocskor vagy csizma volt a jellemző (2002 Domokos Tamás et al. CD36).
Ö: akasztó-, cél~, cérna~, cipő~, csengő~, csont-, ezüst~, fém-, gallér~, indító~, ing~, jelző~, kabát~, kapcsoló~, kard~, kézelő~, kioldó~, mandzsetta~, markolat~, mente~, nyomó~, pityke~, réz~, szaru~, torony~, ütköző~, üveg~.
ÖU: egér~, gyémánt~, mellény~, nadrág~, ólom~, orsó~, szavazó~, váltó~.
ÖE: ~áru, ~csináló, ~felvarrás, ~fül, ~gyár, ~gyártás, ~ház, ~ipar, ~készítő, ~készlet, ~kötés, ~sor, ~üzem.
Sz: gombnyi.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.