ajtós mn és fn 

I. mn 15A2

’ajtóval ellátott 〈helyiség, bútor, jármű〉’ ❖ vas fedelü és négy szijjon alló ajtos szekér (1813 Kolozsvári limitáció C2916, 23) | A szekrényalaku, ajtós pohárszék (buffet) (1893 PallasLex. CD02) | ajtós vagy fogós fiókú [faliszekrény] (1909 Malonyay Dezső 8292017, 185) | a cselédlány a barna ajtós kis helyiség közelében ült le (1981 Mohás Lívia 1109002, 85).

II. fn 4A

(rég) ’előkelő személy házának v. vmely hivatalnak kapujában, fogadóterem v. tárgyalóhelyiség ajtajában szolgálatot teljesítő, az érkezőket bebocsátó szolga v. őr; ajtónálló’ ❖ A’ mire a Kriszpin’ ajtóssa taníta, beszéllem (1819 Édes Gergely ford.–Horatius C1547, 141) | az ajtór, vagy még az ajtós is helyesebb, mint a kapus (1822 e. Verseghy Ferenc C4429, 330).

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

ajtós melléknév és főnév
I. melléknév 15A2
ajtóval ellátott 〈helyiség, bútor, jármű〉
vas fedelü és négy szijjon alló ajtos szekér
(1813 Kolozsvári limitáció)
A szekrényalaku, ajtós pohárszék (buffet)
(1893 PallasLex.)
ajtós vagy fogós fiókú [faliszekrény]
(1909 Malonyay Dezső)
a cselédlány a barna ajtós kis helyiség közelében ült le
(1981 Mohás Lívia)
II. főnév 4A
(rég)
előkelő személy házának v. vmely hivatalnak kapujában, fogadóterem v. tárgyalóhelyiség ajtajában szolgálatot teljesítő, az érkezőket bebocsátó szolga v. őr; ajtónálló
A’ mire a Kriszpin’ ajtóssa taníta, beszéllem
(1819 Édes Gergely ford.Horatius)
az ajtór, vagy még az ajtós is helyesebb, mint a kapus
(1822 e. Verseghy Ferenc)
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások