borkő fn 8C1 (Kém is)

’a borkősav káliumsója, a kálium-hidrogén-tartarát (KCHO), amely oldott állapotban a természetben számos savanyú gyümölcsben, így a szőlőbogyóban is megtalálható, ill. az ezt tartalmazó, a must erjedésekor a tárolóedény alján és falán lerakódó szilárd anyag’ ❖ [a betegnek] adjanak égyet és felet, vagy 2. lót [= lat] tiſtitott bor követ valami meleg italba bé (Cremor tartari) (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 150) | bor-követ, és darabokra vagdalt szőlő-vesszőt hánynak az ugorka közé, hogy kedves savanyúságot szerezzenek annak (1826 Fáy András¹ 8139011, 59) | [A borkősav kálium-antimonil-sója, az ún. hánytató borkő] a borkőből levezethető vegyület (1893 PallasLex. CD02) | Bor készítésekor az erjedő szőlőléből a borkősav borkő alakjában kristályosan kiválik, mivel oldékonysága alkoholos oldatban kisebb, mint vízben (1995 MagyarNagyLex. C5817, 332).

ÖE: ~készítés, ~kristály, ~olaj, ~por, ~savany.

Sz: borköves.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

borkő főnév 8C1 (Kém is)
a borkősav káliumsója, a kálium-hidrogén-tartarát (KCHO), amely oldott állapotban a természetben számos savanyú gyümölcsben, így a szőlőbogyóban is megtalálható, ill. az ezt tartalmazó, a must erjedésekor a tárolóedény alján és falán lerakódó szilárd anyag
[a betegnek] adjanak égyet és felet, vagy 2. lót [= lat] tiſtitott bor követ valami meleg italba bé (Cremor tartari)
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
bor-követ, és darabokra vagdalt szőlő-vesszőt hánynak az ugorka közé, hogy kedves savanyúságot szerezzenek annak
(1826 Fáy András¹)
[A borkősav kálium-antimonil-sója, az ún. hánytató borkő] a borkőből levezethető vegyület
(1893 PallasLex.)
Bor készítésekor az erjedő szőlőléből a borkősav borkő alakjában kristályosan kiválik, mivel oldékonysága alkoholos oldatban kisebb, mint vízben
(1995 MagyarNagyLex.)
ÖE: borkőkészítés, borkőkristály, borkőolaj, borkőpor, borkősavany
Sz: borköves
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások