boronafal fn 2A (nyj v. Népr)

’egymásra fektetett boronafákból épített (ház)fal’ ❖ a’ szalmás vagy zsindelyes fedelü borona falak közt, egy kályha, ’s 3, 4 pad bútornál egyebet majd mit sem látva (1842 Regélő Pesti Divatlap C1521, 718) | [A felvidéki fatemplomoknak] hoszszában fektetett talpgerendákon, ritkábban kő alapon emelkedik tölgyfából összerott boronafaluk, melynek nincs sem deszka, sem zsindely burkolata (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Az istálló fedele alatt három nagy elkülönített rekesz, rendes boronafalakkal, ökrök, lovak, tehenek számára külön-külön (1912 Malonyay Dezső CD07) | a faépítkezés területén a lakóházak esetében a boronafalak hamarabb eltűnnek, mint a csűröknél vagy a szőlőhegyi pincéknél (1997 Magyar néprajz CD47).

Vö. CzF.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

boronafal főnév 2A (nyj v. Népr)
egymásra fektetett boronafákból épített (ház)fal
a’ szalmás vagy zsindelyes fedelü borona falak közt, egy kályha, ’s 3, 4 pad bútornál egyebet majd mit sem látva
(1842 Regélő Pesti Divatlap)
[A felvidéki fatemplomoknak] hoszszában fektetett talpgerendákon, ritkábban kő alapon emelkedik tölgyfából összerott boronafaluk, melynek nincs sem deszka, sem zsindely burkolata
(1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Az istálló fedele alatt három nagy elkülönített rekesz, rendes boronafalakkal, ökrök, lovak, tehenek számára külön-külön
(1912 Malonyay Dezső)
a faépítkezés területén a lakóházak esetében a boronafalak hamarabb eltűnnek, mint a csűröknél vagy a szőlőhegyi pincéknél
(1997 Magyar néprajz)
Vö. CzF.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások