borosta fn 6A

1. ’〈férfi arcán:〉 néhány napos szúrós szőrzet’ ❖ levágta az ollóval a hosszu szakállt, azután behabozta a tarlóját szappannal, s szépen learatta a két orczájáról a tüskés borostát simára (1872 Jókai Mór C2341, 100) | a hetes borosta egészen elváltoztatta arcát, csavargóra vagy torz Krisztusra emlékeztet (1931 Sárközi György 9587011, 235) | Nem lehetsz valami bizalomgerjesztő figura, a szemed csipás, s a borostád is kinőtt (1985 Grendel Lajos 1060004, 421) | mióta divatba jött a rövid borosta, a reggeli piperészkedés során nem egyszer érintetlen marad a borotvája (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. (rendsz. tbsz-ban) (ritk) ’ebből egy szőrszál’ ❖ a szépség szemőcskéin Kemény borosták fakadnak (1863 Csermelyi Sándor ford.–Heine C1294, 32) | Hajában a vöröses szálak még versenyeztek a fehérrel, de a szakálla már csupa fehér borosta volt (1956 Németh László² 9485043, 392) | arca sápadt volt, fénylett a verítéktől, elnyílt szája fölött kis gyöngyök ültek a borostákon (1986 Nádas Péter 9466003, 222).

2. (rég) ’rendsz. disznósörtéből készült kefe(szerű eszköz)’ ❖ 5. v. 6. méſzſzely vizben fél font dohányt meg-fzni, az illyen vizben középſzerü sertét (vagy boroſtát) kell mártogatni, és azzal, a’ […] tetveket ki-kell ſzedni (boroſtálni) [a juhokból] (1774 Tapasztalásból merétett oktatás 7462003, 176) | A’ nyelnek eggyik végével, mellyen a’ boroſta vagyon, az ágyút ſzokta a’ pattantyús ki-ſepreni (1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek 7419006, 80) | [a sündisznó] húsát meg-lehet enni, és az ő tüskés bőriből boroſtákat, gerebeneket, lehet kéſzíteni (1799 Fábián József ford.–Raff 7101017, 554) | A’ mi közönséges sepregetésünk akar borostával, akar pedíg Czirok, vagy ürömseprőkkel essék meg; a’ Házaknak ezen fogyatkozását [ti. hogy porosak] még nagyobbitja (1819 e. Nagyváthy János C3297, 210) | A’ fésülés után egy igen puha borostával le kell borostálni [a hajat]. Néha a’ sűrű fogu elefánttsont fésü is használtasson (1830 Némethy József ford. 8333001, 10) | [álla] negyednapos szakálla miatt borostához hasonló (1846 Kuthy Lajos C2856, 67).

ÖU: szakáll~.

ÖE: ~kötő, ~seprő.

Sz: borostácska, borostál.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; SzólKm.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

borosta főnév 6A
1.
〈férfi arcán:〉 néhány napos szúrós szőrzet
levágta az ollóval a hosszu szakállt, azután behabozta a tarlóját szappannal, s szépen learatta a két orczájáról a tüskés borostát simára
(1872 Jókai Mór)
a hetes borosta egészen elváltoztatta arcát, csavargóra vagy torz Krisztusra emlékeztet
(1931 Sárközi György)
Nem lehetsz valami bizalomgerjesztő figura, a szemed csipás, s a borostád is kinőtt
(1985 Grendel Lajos)
mióta divatba jött a rövid borosta, a reggeli piperészkedés során nem egyszer érintetlen marad a borotvája
(1998 Magyar Hírlap)
1a. (rendsz. tbsz-ban) (ritk)
ebből egy szőrszál
a szépség szemőcskéin Kemény borosták fakadnak
(1863 Csermelyi Sándor ford.Heine)
Hajában a vöröses szálak még versenyeztek a fehérrel, de a szakálla már csupa fehér borosta volt
(1956 Németh László²)
arca sápadt volt, fénylett a verítéktől, elnyílt szája fölött kis gyöngyök ültek a borostákon
(1986 Nádas Péter)
2. (rég)
rendsz. disznósörtéből készült kefe(szerű eszköz)
5. v.vagy 6. méſzſzely vizben fél font dohányt meg-fzni, az illyen vizben középſzerü sertét (vagy boroſtát) kell mártogatni, és azzal, a’ […] tetveket ki-kell ſzedni (boroſtálni) [a juhokból]
(1774 Tapasztalásból merétett oktatás)
A’ nyelnek eggyik végével, mellyen a’ boroſta vagyon, az ágyút ſzokta a’ pattantyús ki-ſepreni
(1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek)
[a sündisznó] húsát meg-lehet enni, és az ő tüskés bőriből boroſtákat, gerebeneket, lehet kéſzíteni
(1799 Fábián József ford.Raff)
A’ mi közönséges sepregetésünk akar borostával, akar pedíg Czirok, vagy ürömseprőkkel essék meg; a’ Házaknak ezen fogyatkozását [ti. hogy porosak] még nagyobbitja
(1819 e. Nagyváthy János)
A’ fésülés után egy igen puha borostával le kell borostálni [a hajat]. Néha a’ sűrű fogu elefánttsont fésü is használtasson
(1830 Némethy József ford.)
[álla] negyednapos szakálla miatt borostához hasonló
(1846 Kuthy Lajos)
ÖU: szakállborosta
ÖE: borostakötő, borostaseprő
Sz: borostácska, borostál
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; SzólKm.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások