borsózik (14a) l. borsódzik

borsódzik tn ige 15a2borsózik

1. ’〈félelem, viszolygás stb. kif-ére is: bőr, testrész, kül. hát〉 vmely fizikai inger, ill. vmely érzelem, gondolat, élmény hatására libabőrös lesz, végigfut rajta a hideg’ ❖ [a női nem az] ördög körmeibe esik, és igy az ö baromi kivánságának prédájává léſzen. […] Böröm-is borsódzik! (1786 Osvald Zsigmond ford.–Möller¹ 7251002, 14) | a’ kriptáknak fagyos szelétől Borsódznak minden tagjaim (1804 Csokonai Vitéz Mihály C1335, 133) | tud az a nép szája ízén főzni. Ígér ez a népnek olyan dolgokat, hogy az embernek a háta borsódzik tőle (1875 Jókai Mór CD18) | forró vízbe lépésnél borsódzik a hátunk (1912 RévaiNagyLex. C5702, 239) | három girhes patkány futott ki Majorosék udvarából a kocsiútra, […] persze ennyi is elég volt, hogy az embernek borsózzék a háta (1986 Gion Nándor 9190003, 42).

1a. ’〈gyakr. vmilyen érzéstől, indulattól fázáshoz hasonló borzongás a bőrön〉 ilyen érzetet eredményez’ ❖ akaratlanul borsózó hideg futotta el (1853 Kuthy Lajos C2866, 116) | a hideg borsózott a hátán a gyönyörűségtől (1920 Móricz Zsigmond CD10) | a hátamban ott borsódzott, hogy milyen hidegen és gúnyosan és közönyösen futott mellettem a víz, mialatt fuldokoltam (1937 Karinthy Frigyes 9309002, 35) | [a haza sorsáról, a szabadságról beszélgetve] a távfűtéses szobában ülve is a hideg borsózik a hátunkon, és Vangelió csupasz karja lúdbőrzik a felindulástól (1969 Szőllősy Klára 9685001, 81).

1b. (ritk) ’〈hidegtől, láztól, lelki hatástól stb.〉 borzong, úgy megremeg, hogy bőre közben libabőrös lesz’ ❖ Mintha váratlanul friss vízsugarat kapott volna nyakába, egész testében borsódzott. Szeretett volna fölpattanva benyítani, hogy odakiáltsa az urának: – hát igenis, tudja meg, ezt az embert szeretem, nem magát! (1929 Bohuniczky Szefi CD10) | Egyre úgy éreztem, ez a nő bosszantani akart; borsództam, mint cserebogárszezonban (1929 Bohuniczky Szefi CD10).

2. borsódzik vmitől (vál) ’berzenkedik, idegenkedik vmitől’ ❖ nem segít valód a versen. Itt kell már a szabály: „költő, hazudj!” […] Mert van sok eszme, igaz fogalom, Mitől előre borsózik dalom (1861 Arany János 8014107, 305) | A faji elmélettől nemcsak mint politikai, hanem mint művészeti szemponttól mindig borsóztam (1924 Szini Gyula CD10) | minden felelősségvállalástól borsódzottak (1939 Független Újság 2126001, 11) | A realista elrendeltségű epika méltóbb elődöt nála, aki borsózott a „kikoholt tárgyaktól”, a „regényszövő kombinációktól” […] – nem is találhatott (1983 e. Béládi Miklós CD53).

3. (rég) ’〈növény〉 borsó alakú bogyót, termést fejleszt’ ❖ Szépenn borsózik (szemzik, hánnya gyöngyit) a’ szll (1792 Kisded szótár C0816, 221) | Borsózik a’ fa. Arbor gemmare incipit (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 33) | Borsózom: […] Gemmo, gemmasco (1810 Végtagokra szedett szótár C3748, 143).

3a. (rég, ritk) ’〈verítékcsepp〉 a bőrön gyöngyözve megjelenik, ill. 〈bőr〉 ilyen verítékcsepekkel borítottá válik’ ❖ Csöppek borsóztak homlokán, S dul-fult magában a kaján (1846 Tompa Mihály C4235, 145) | A hideg levegő, a nedves pára körülsimogatta a homlokát és mikor felült, […] cseppekben borsódzott a melle (1915 Kertész István CD10).

ÖU: bele~, végig~.

Sz: borsódzás.

Vö. CzF. ~, borsózás · borsózik; ÉrtSz.; TESz. borsó; ÉKsz.; ÚMTsz.

borsózik lásd borsódzik
borsódzik tárgyatlan ige 15a2
borsózik 14a
1.
〈félelem, viszolygás stb. kif-ére is: bőr, testrész, kül. hát〉 vmely fizikai inger, ill. vmely érzelem, gondolat, élmény hatására libabőrös lesz, végigfut rajta a hideg
[a női nem az] ördög körmeibe esik, és igy az ö baromi kivánságának prédájává léſzen. […] Böröm-is borsódzik!
(1786 Osvald Zsigmond ford.Möller¹)
a’ kriptáknak fagyos szelétől Borsódznak minden tagjaim
(1804 Csokonai Vitéz Mihály)
tud az a nép szája ízén főzni. Ígér ez a népnek olyan dolgokat, hogy az embernek a háta borsódzik tőle
(1875 Jókai Mór)
forró vízbe lépésnél borsódzik a hátunk
(1912 RévaiNagyLex.)
három girhes patkány futott ki Majorosék udvarából a kocsiútra, […] persze ennyi is elég volt, hogy az embernek borsózzék a háta
(1986 Gion Nándor)
1a.
〈gyakr. vmilyen érzéstől, indulattól fázáshoz hasonló borzongás a bőrön〉 ilyen érzetet eredményez
akaratlanul borsózó hideg futotta el
(1853 Kuthy Lajos)
a hideg borsózott a hátán a gyönyörűségtől
(1920 Móricz Zsigmond)
a hátamban ott borsódzott, hogy milyen hidegen és gúnyosan és közönyösen futott mellettem a víz, mialatt fuldokoltam
(1937 Karinthy Frigyes)
[a haza sorsáról, a szabadságról beszélgetve] a távfűtéses szobában ülve is a hideg borsózik a hátunkon, és Vangelió csupasz karja lúdbőrzik a felindulástól
(1969 Szőllősy Klára)
1b. (ritk)
〈hidegtől, láztól, lelki hatástól stb.〉 borzong, úgy megremeg, hogy bőre közben libabőrös lesz
Mintha váratlanul friss vízsugarat kapott volna nyakába, egész testében borsódzott. Szeretett volna fölpattanva benyítani, hogy odakiáltsa az urának: – hát igenis, tudja meg, ezt az embert szeretem, nem magát!
(1929 Bohuniczky Szefi)
Egyre úgy éreztem, ez a nő bosszantani akart; borsództam, mint cserebogárszezonban
(1929 Bohuniczky Szefi)
2. borsódzik vmitől (vál)
berzenkedik, idegenkedik vmitől
nem segít valód a versen. Itt kell már a szabály: „költő, hazudj!” […] Mert van sok eszme, igaz fogalom, Mitől előre borsózik dalom
(1861 Arany János)
A faji elmélettől nemcsak mint politikai, hanem mint művészeti szemponttól mindig borsóztam
(1924 Szini Gyula)
minden felelősségvállalástól borsódzottak
(1939 Független Újság)
A realista elrendeltségű epika méltóbb elődöt nála, aki borsózott a „kikoholt tárgyaktól”, a „regényszövő kombinációktól” […] – nem is találhatott
(1983 e. Béládi Miklós)
3. (rég)
〈növény〉 borsó alakú bogyót, termést fejleszt
Szépenn borsózik (szemzik, hánnya gyöngyit) a’ szll
(1792 Kisded szótár)
Borsózik a’ fa. Arbor gemmare incipit
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
Borsózom: […] Gemmo, gemmasco
(1810 Végtagokra szedett szótár)
3a. (rég, ritk)
〈verítékcsepp〉 a bőrön gyöngyözve megjelenik, ill. 〈bőr〉 ilyen verítékcsepekkel borítottá válik
Csöppek borsóztak homlokán, S dul-fult magában a kaján
(1846 Tompa Mihály)
A hideg levegő, a nedves pára körülsimogatta a homlokát és mikor felült, […] cseppekben borsódzott a melle
(1915 Kertész István)
ÖU: beleborsódzik, végigborsódzik
Sz: borsódzás
Vö. CzF. ~, borsózás · borsózik; ÉrtSz.; TESz. borsó; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások