borzang (3A1) l. bodza

bodza fn 6A  bojza (nyj) , borza (nyj) , borzag (nyj) , borzang (nyj) , bozda (nyj) , bozza (rég v. nyj)

1. (Növ is) ’elsősorban a mérsékelt égöv alatt honos, szárnyasan összetett levelű, bogernyővirágzatú, bogyótermésű cserje, fa, es. lágy szárú növény, kül. az ún. fekete bodza fajba (Sambucus nigra) tartozó, tojásdad levelű, sárgásfehér virágzatú növény, amelynek megjelenési formája lehet bokor v. fa’ ❖ Bor-za: bozza, bodza. Fa-bodza. Gyalog bodza (1792 Kisded szótár C0816, 24) | a’ licium igen hamar felnő, kivált ha közibe bodza vagy más fa is van ültetve, mellyre támaszkodhatik (1832 Cserna János 8496005, 160) | bojza: Sambucus nigra L. – Hétfalu (1908 Moesz Gusztáv C5850, 31) | A XVI. század orvosi kertjeiben nagyon korán elterjedt a bodza (Sambucus nigra), amelynek illatos virágait teának, bogyóit lekvárnak használták (1932 Rapaics Rajmund CD35) | A bodzák gyümölcsét a neolitikum óta fogyasztják (1995 MagyarNagyLex. C5817, 194).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az ilyen cserjék, fák és lágy szárú növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Földi bodza: Deák: Ebulus, Sambucus humilis (1775 Csapó József 7062001, 95) | Bodza. (Sambucus) (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 212) | Fürtös bodza. Sambucus racemosa L. (1902 Wagner János CD35) | bodza Sambucus (1998 Növényneveink C6120, 48).

1b. (egysz-ban) (Növ) ’〈e nemzetség egyik faja, az ún. fekete bodza (Sambucus nigra) elnevezéseként〉’ ❖ bodza […] S. [= Sambucus] nigra (fekete bodza) (1998 Növényneveink C6120, 48).

2. ’Az ilyen cserjék, fák és lágy szárú növények vmelyikének, kül. az ún. fekete bodzának vmely része.’

2a. ’az ilyen növény leveles ága’ ❖ Pünkösd hajnalán Szeged népe zöld ággal, főleg bodzával ékesíti föl a házatáját, különösen a kerítést, ablakot, régebben a vízimalmokat, hajókat is (1968 Bálint Sándor 9022002, 168) | A századfordulón Dávodon azért tűztek pünkösdkor bodzát az ablakba, hogy a boszorkányok be ne mehessenek rajta (1990 Magyar néprajz CD47).

2b. ’az ilyen növény virág(zat)a, ill. az abból készült tea’ ❖ Főzött neki [ti. a betegnek] hársvirágot, bodzát, húslét, vörösbort, mindent, amit kigondolhatott (1915 Gárdonyi Géza C1823, 132) | Az én uram is annyirán horút [= hurut, vagyis köhög], hogy má az éccaka azt tudtam: azomba eefú belé. Bozdát kee néki anni, én is azt adok az uramnak (1922 Kodolányi János CD10) | Valami bűnös illat izgatóan intenzív emlékét hordta magában egész délután, mely a méz és a bodza szagára emlékeztette őt (1961 Füst Milán 9161044, 72) | A bodzavirágokat szitába teszem, vízsugár alatt megmosom, lecsöpögtetem és egy nagy fazékba teszem. A citromokat megmosom, vékony karikákra vágom és a bodzához hozzáteszem (1991 Frank Júlia CD19).

2c. ’az ilyen növény (feketésibolya színű) csonthéjas bogyótermése’ ❖ mikor gabona nem terem, meg kelle tanulni, hogy lehet kenyeret készíteni szárított vackorból, birsalmából, galagonyából, héjastól megőrölt cseresznyéből, aszalt bodzából, fagyökerekből és gombákból (1877 Jókai Mór CD18) | [az ún. kerti poszáta] az édeshúsú bogyókat, cseresznyét, bodzát, málnát, ribiszkét stb. még jobban szereti, mint rokonai s őszszel majdnem tisztán ezekből él (1899 Chernel István CD34) | A bor festését sáfránnyal, sárgagyömbérrel és bodzával, színtelenítését nyers cserfaforgáccsal végezték (1979 NéprajziLex. CD47).

2d. ’az ilyen fás szárú növény puha belű fája, kül. mint kisebb tárgyak készítéséhez haszn. alapanyag’ ❖ Aki sarkkal fenyegeti az ellenséget, hátával védelmezi a hazát; bodza legyen a puskája, fűzfa a babérja (1848 Jókai Mór CD18) | A régiség pásztoremberei, kiknek nem volt esztergapadjuk, felhasználták a bodza tulajdonságát, kilökték nagy belét s megvolt a cső (1899 Herman Ottó C2082, 94) | sípot fúrt és kötözött bodzából, amit az apja pásztoraitól tanult (1918 Babits Mihály CD10) | A nyél mindig könnyű fából, többnyire bodzából készült (1977 NéprajziLex. CD47).

3. (rég v. nyj) ’az ún. földi bodza fajba (Sambucus ebulus) tartozó, virágzatát és termését tekintve az ún. fekete bodzára hasonlító, de kúszó gyöktörzsű, lágy szárú évelő növény, amelynek gyökere és termése méreganyagokat tartalmaz’ ❖ Földi bodza: Deák: Ebulus, Sambucus humilis. […] Köz haszna: Borban vetettvén a’ Bodza uj virági, annak ezek által muskatály ſzaga léſzen (1775 Csapó József 7062001, 95) | Borza: Ebulus, ſambucus (1809 Végtagokra szedett szótár C3747, 22) | A földi bodza, borzag vagy gyalogbodza […] körülbelől méteres koró 5–9 levélkés levelekkel (1893 PallasLex. CD02) | Lekvárt (csete) főznek a gyalogbodza, borzang (Sambucus ebulus) terméséből (1999 Magyar néprajz CD47).

Ö: gyalog~.

UB: -bokor.

ÖE: ~bogyó, ~cső, ~furulya, ~illat, ~lekvár, ~síp.

Sz: bodzás.

Vö. CzF. bodza¹, borzag · borzang; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. ~, bodzfa; ÉKsz.; SzT. borza; ÚMTsz.