ábránd fn 3A1
1. ’illúzió, (vágy)álom, (megvalósíthatatlan) elképzelés’ ❖ az aesthetika … éles itéletet kiván, … mely magát semmi ábrándok által összezavartatni nem hagyja (1831 Bajza József C0715, 91) | Szabadság kell neki [ti. a költőnek], hogy álmadozó lelkén szeszélyeit és ábrándjait követhesse (1846–1847 Szendrey Júlia 8440011, 99) | hiú ábránd (1860 Madách Imre 8284013, 710) | ábrándokba ringatta (1887 Vachott Sándorné 8500002, 142) | Fölvillogtak régi ábrándjai: Pistából nagy ember lesz (1922 Babits Mihály 9014126, 62) | Zenei szaktanítás az elemi iskolákban: távoli ábránd (1945 Kodály Zoltán 9341004, 164) | ábrándokat szőni (1969 Fejes Endre 9139002, 147) | ábrándokat kergetnek (1984 Várady Szabolcs ford.–Fromm 1159001, 51) | elérhetetlen ábránd (1999 Kőrös László ford. CD17).
1a. (rég) ’álmodozás, fantáziálás, képzelődés; ábrándozás’ ❖ Szerettem a csendes ábrándot, Mélázni jól esett nekem (1853 e. Szász Károlyné C3853, 18) | ezzel véget is ér a költői ábránd (1935 József Attila CD01) | mindig kiderül, az ábránd is büntethető, nemcsak a hatáskörsértés és emberboldogító szándék (1996 Szabó Magda 9630011, 196).
1b. (jelzőként) (rég) ’ábrándos’ ❖ ábránd, ábrándos (Schwärmer, schwärmerisch) (1816 Helmeczy Mihály C1074, X) | ábránd ifjuként aranyálmok ölébe merengvén (1830 Kölcsey Ferenc 8253027, 155) | Ábránd képzeleteknek Szárnyán én is emelkedém (1853 k. Garay János CD01).
2. (tulajdonnév részeként is) (kissé rég, Zene) ’kötetlen formájú, rögtönzésszerű zenei mű(faj); fantázia’ ❖ először lépett föl … Ries E-dur concertjével s egy szabad ábránddal (1854 Magyarország és Erdély Képekben C2964, 94) | A magyar zeneirodalomban legelterjedtebb zenei forma az ábránd, mely teljesen szabad műformának nevezhető (1897 PallasLex. CD02) | Frantsik Béla a Liszt-féle Faust ábránddal ért el nagy hatást (1911 Zenelap 2117002, 12) | etűdök, ábrándok, invenciók, táncok, dalok szerzője (1931 ZeneiLex. CD49) | A Három zenekari tétel (Burleszk, Ábránd, Scherzo) valójában nem összefüggő sorozat, hanem három fiatalkori Bartók-zongoradarab átirata (1999 Magyar Hírlap CD09).
ÖE: ~alak.
Sz: ábrándi.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ábrándozik; ÉKsz.