bosznyák (I. 13A II. 3A9) l. bosnyák

bosnyák mn és fn  bosznyák (rég)

I. mn 13A

’többségében Boszniában (és Hercegovinában) élő, a török megszállás alatt iszlám vallásúvá lett délszláv 〈nép〉’ ❖ Vallyon miben külömböztettyük-meg uralkodó nyelvünket a’ jobbágy oláh, örmény, bosnyák ’s t. e’ f. nemzetekétl?! (1808 Fejér György 7104004, 84) | Az erősen kifejlett becsűlet- és jogérzés a bosnyák nép legszebb erényei (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Az iszlamizálás, különösen Boszniában, ekkor [ti. az 1550-es évek végén] már a falvakat is elérte, a katonák jóval több mint a fele áttért bosnyák és szerb paraszti, kisvárosi népességből került Magyarországra (2000 Hegyi Klára CD17).

a. ’e népből való 〈eredet, származás, hovatartozás〉, ill. e néphez tartozó 〈személy〉’ ❖ évenként negyven szláv nyelvü bosznyák ifjak neveltetnek közöttünk (1845 Pesti Divatlap C5837, 904) | A bosnyák eredetű Opukovič Rustem basa nagyvezér (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [A ferenceseknek a] Szerémségben, hová Ugrin kalocsai érsek hozta őket a bosnyák eretnekek térítésére, öt-hat kolostoruk volt (1928 Hóman Bálint CD42) | A városi menekülttáborban több mint félezer bosnyák nemzetiségű férfinak, nőnek és gyermeknek nyújtanak átmeneti szállást (1997 Magyar Hírlap CD09).

b. ’e néppel kapcs., azzal összefüggő, ahhoz tartozó stb.’ ❖ bosnyák nemzeti nyakasság (1832 Jelenkor C0223, 231) | bosnyák viselettől (1853 Jósika Miklós 8212013, 60) | Hogy ízlik önnek ez a bosnyák dohány? (1888 Mikszáth Kálmán CD04) | [a dalmát városok] a két rossz között inkább a bosnyák fönhatóság mellett döntöttek (1935 A magyar nemzet hadtörténelme CD16) | A rádióban keleties hangulatot árasztó bosnyák dal szól, az ülésen ottfelejtett szarajevói újságok (1996 Magyar Hírlap CD09).

c. ’e nép által beszélt, a szerbbel és a horváttal közeli rokonságot mutató(, nyelvjárásnak tartott) déli szláv 〈nyelv〉, ill. e nyelven írt, létrehozott 〈mű, irodalom〉’ ❖ a szláv nyelvtörzs a keleti, déli és nyugati ágokra szakad; […] a délihez a bolgár, szerb, horvát, bosnyák és szlovén […] nyelvek tartoznak (1884 Hunfalvy János 8191001, 36) | a kötött beszédet ő [ti. Divković Mátyás] vitte be a bosnyák irodalomba (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [Németh Gyula] úgy vélte, a bosnyákoknak jelentős szerepük volt a magyarországi hódoltság fenntartásában, az itt beszélt nyelv valójában egy „bosnyák nyelvjárás” (1990 Róna-Tas András CD30) | a bosnyák szavak mutatója (2000 Századok CD58).

d. (-ul raggal, hsz-szerűen) ’ezen a nyelven’ ❖ Az ajkakon tiszta és tört magyarság, lármás török szó, lágy perzsa beszéd. Az arabul kiabál, ez bosnyákul koldul (1913 Laczkó Géza CD10) | Amikor tavaly egy pesti konferencián az (egyébként horvát származású) bosnyák nagykövet asszonynak felajánlottam, beszéljen, amilyen nyelven tud, s én majd fordítom „szerbhorvátról” – kikérte magának, s jelezte, hogy ő bosnyákul fog beszélni… (1996 Magyar Hírlap CD09).

e. ’e nép által lakott, ill. a (független) Boszniához (és Hercegovinához) tartozó 〈terület〉, ill. e területen levő’ ❖ Az évi csapadékmennyiség meglehetősen jelentékeny a bosnyák hegyes vidéken (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | horvát, dalmát és bosnyák végvárak egész hosszú lánczolata (1894 Schönherr Gyula CD55) | bosnyák határ (1936 Bánlaky József CD16) | szerb vagy bosnyák területeket (1991 Vágvölgyi B. András 2003040, 25).

f. ’e területen őshonos, ill. onnan származó 〈növény, állat〉’ ❖ Itt ér ugyanis véget a herczegovinai nemes dohány mívelési terűlete s egyben kezdődik a bosnyák szilváé, mely a Drina alsó vidékén már uralkodó gyümölcs (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [a legismertebb pónifajták] a hucul, a bosnyák hegyiló, az exmor póni, a shetland póni, a mérens, a camarque, az izlandi és a dartmoor póni (1995 Magyarország állatvilága CD14).

g. ’e nép által szervezett, Bosznia (és Hercegovina) területén működő 〈közigazgatási egység, állam〉’ ❖ Hány főispánság is van? Lesznek-e bosnyák megyék is? (1882 Mikszáth Kálmán 8312133, 113) | a hajdani bosnyák királyság (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A Felső-Boszna völgyén a magyar király főhatósága alatt a XII. század közepe óta bennszülött bánok – Borics, Kulin – uralkodnak s vetik alapját a későbbi bosnyák bánságnak, majd királyságnak (1928 Hóman Bálint CD42) | a középkori bosnyák állam (2000 Századok CD58).

h. ’e közigazgatási egység, állam v. e nép szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, arra jellemző, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő’ ❖ izgatják látogatások ’s levelek által a’ szerbeket ’s bosnyákokat; mi ellen a’ bosnyák basa már hivatalosan is felszólalt (1843 Szemere Bertalan C3367, 48) | folytatta az osztrák delegáció a bosnyák költségvetés tárgyalását. Nemetz delegátus azt fejtegette, hogy a bosnyák statutum [= határozat] nem érdemli meg az alkotmány nevet (1910 Délmagyarország 2103001, 5) | a bosnyák kormány elleni fegyverembargó (1994 Magyar Hírlap CD09) | A magyar és a bosnyák külügyminiszter tegnapi budapesti megbeszélésén (2000 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 3A9

1. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) ’többségében Boszniában (és Hercegovinában) élő, (iszlám vallású) délszláv nép’ ❖ Az egéſz Magyar Bírodalmat Hegyek válaſztyák-el a’ Horvátoktól és Bosnyákoktól (1796 Szaller György 7307005, 13) | Uralkodó vallás a török birodalomban a mohamedánus vagy izlam hit. Ezt követik […] a bolgárok, bosnyákok, arnauták, kurdok, druzok, stb. nagy része (1854 Fényes Elek 8141003, 253) | [A horvátok és a szerbek] értik a bosnyákok nyelvét (1913 Pál Alfréd CD10) | megélénkültek a gazdasági, kulturális kapcsolatok a magyarság és a bosnyákok között (1977 NéprajziLex. CD47).

1a. ’e néphez tartozó személy, kül. férfi’ ❖ Tavaly kezek [= kezük] által húltak sok Bosnyákok (1790 Gvadányi József C1924, 64) | A fiatal kancát Milosevics Mujó vezette, egy szálfatermetű ösztövér, idős bosnyák (1934 Pap Károly CD10) | A bosnyákok elutaztak isten háta mögötti hegyeikbe (1988 Lengyel Péter 9397005, 17).

2. (hat ne-vel, tbsz-ban) ’boszniai eredetű, horvát nyelvjárást beszélő, római katolikus vallású magyarországi délszláv népcsoport; sokác’ ❖ [Pécs] népessége, mely 50 év alatt megháromszorozódott, ma már 36.000, ebből a nagy többség római katholikus magyar, kevesebb számú német és sokácz, pécsi nyelven bosnyák (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A bosnyákok. A pécsi járás kilenc községében találhatók (1979 NéprajziLex. CD47) | A korabeli szerzők leírták Baranyáról, hogy az iskoláztatással a legkevesebbet a szerbek törődtek, aztán a horvátok (bosnyákok, sokácok), majd a magyarok – s a legtöbb gondot a németek fordítottak rá (2000 Bezerédy Győző CD36).

2a. ’e népcsoporthoz tartozó személy’ ❖ a szomszédos bikali körjegyzőséghez tartozó bosnyákoknak (2000 Füzes Miklós CD36).

J: bosnya.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bosznyák lásd bosnyák
bosnyák melléknév és főnév
bosznyák I. 13A II. 3A9 (rég)
I. melléknév 13A
többségében Boszniában (és Hercegovinában) élő, a török megszállás alatt iszlám vallásúvá lett délszláv 〈nép〉
Vallyon miben külömböztettyük-meg uralkodó nyelvünket a’ jobbágy oláh, örmény, bosnyák ’s t. e’ f.s több efféle nemzetekétl?!
(1808 Fejér György)
Az erősen kifejlett becsűlet- és jogérzés a bosnyák nép legszebb erényei
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Az iszlamizálás, különösen Boszniában, ekkor [ti. az 1550-es évek végén] már a falvakat is elérte, a katonák jóval több mint a fele áttért bosnyák és szerb paraszti, kisvárosi népességből került Magyarországra
(2000 Hegyi Klára)
a.
e népből való 〈eredet, származás, hovatartozás〉, ill. e néphez tartozó 〈személy〉
évenként negyven szláv nyelvü bosznyák ifjak neveltetnek közöttünk
(1845 Pesti Divatlap)
A bosnyák eredetű Opukovič Rustem basa nagyvezér
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[A ferenceseknek a] Szerémségben, hová Ugrin kalocsai érsek hozta őket a bosnyák eretnekek térítésére, öt-hat kolostoruk volt
(1928 Hóman Bálint)
A városi menekülttáborban több mint félezer bosnyák nemzetiségű férfinak, nőnek és gyermeknek nyújtanak átmeneti szállást
(1997 Magyar Hírlap)
b.
e néppel kapcs., azzal összefüggő, ahhoz tartozó stb.
bosnyák nemzeti nyakasság
(1832 Jelenkor)
bosnyák viselettől
(1853 Jósika Miklós)
Hogy ízlik önnek ez a bosnyák dohány?
(1888 Mikszáth Kálmán)
[a dalmát városok] a két rossz között inkább a bosnyák fönhatóság mellett döntöttek
(1935 A magyar nemzet hadtörténelme)
A rádióban keleties hangulatot árasztó bosnyák dal szól, az ülésen ottfelejtett szarajevói újságok
(1996 Magyar Hírlap)
c.
e nép által beszélt, a szerbbel és a horváttal közeli rokonságot mutató(, nyelvjárásnak tartott) déli szláv 〈nyelv〉, ill. e nyelven írt, létrehozott 〈mű, irodalom〉
a szláv nyelvtörzs a keleti, déli és nyugati ágokra szakad; […] a délihez a bolgár, szerb, horvát, bosnyák és szlovén […] nyelvek tartoznak
(1884 Hunfalvy János)
a kötött beszédet ő [ti. Divković Mátyás] vitte be a bosnyák irodalomba
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[Németh Gyula] úgy vélte, a bosnyákoknak jelentős szerepük volt a magyarországi hódoltság fenntartásában, az itt beszélt nyelv valójában egy „bosnyák nyelvjárás”
(1990 Róna-Tas András)
a bosnyák szavak mutatója
(2000 Századok)
d. (-ul raggal, hsz-szerűen)
ezen a nyelven
Az ajkakon tiszta és tört magyarság, lármás török szó, lágy perzsa beszéd. Az arabul kiabál, ez bosnyákul koldul
(1913 Laczkó Géza)
Amikor tavaly egy pesti konferencián az (egyébként horvát származású) bosnyák nagykövet asszonynak felajánlottam, beszéljen, amilyen nyelven tud, s én majd fordítom „szerbhorvátról” – kikérte magának, s jelezte, hogy ő bosnyákul fog beszélni…
(1996 Magyar Hírlap)
e.
e nép által lakott, ill. a (független) Boszniához (és Hercegovinához) tartozó 〈terület〉, ill. e területen levő
Az évi csapadékmennyiség meglehetősen jelentékeny a bosnyák hegyes vidéken
(1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
horvát, dalmát és bosnyák végvárak egész hosszú lánczolata
(1894 Schönherr Gyula)
bosnyák határ
(1936 Bánlaky József)
szerb vagy bosnyák területeket
(1991 Vágvölgyi B. András)
f.
e területen őshonos, ill. onnan származó 〈növény, állat〉
Itt ér ugyanis véget a herczegovinai nemes dohány mívelési terűlete s egyben kezdődik a bosnyák szilváé, mely a Drina alsó vidékén már uralkodó gyümölcs
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[a legismertebb pónifajták] a hucul, a bosnyák hegyiló, az exmor póni, a shetland póni, a mérens, a camarque, az izlandi és a dartmoor póni
(1995 Magyarország állatvilága)
g.
e nép által szervezett, Bosznia (és Hercegovina) területén működő 〈közigazgatási egység, állam〉
Hány főispánság is van? Lesznek-e bosnyák megyék is?
(1882 Mikszáth Kálmán)
a hajdani bosnyák királyság
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
A Felső-Boszna völgyén a magyar király főhatósága alatt a XII. század közepe óta bennszülött bánok – Borics, Kulin – uralkodnak s vetik alapját a későbbi bosnyák bánságnak, majd királyságnak
(1928 Hóman Bálint)
a középkori bosnyák állam
(2000 Századok)
h.
e közigazgatási egység, állam v. e nép szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, arra jellemző, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő
izgatják látogatások ’s levelek által a’ szerbeket ’s bosnyákokat; mi ellen a’ bosnyák basa már hivatalosan is felszólalt
(1843 Szemere Bertalan)
folytatta az osztrák delegáció a bosnyák költségvetés tárgyalását. Nemetz delegátus azt fejtegette, hogy a bosnyák statutum [= határozat] nem érdemli meg az alkotmány nevet
(1910 Délmagyarország)
a bosnyák kormány elleni fegyverembargó
(1994 Magyar Hírlap)
A magyar és a bosnyák külügyminiszter tegnapi budapesti megbeszélésén
(2000 Magyar Hírlap)
II. főnév 3A9
1. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel)
többségében Boszniában (és Hercegovinában) élő, (iszlám vallású) délszláv nép
Az egéſz Magyar Bírodalmat Hegyek válaſztyák-el a’ Horvátoktól és Bosnyákoktól
(1796 Szaller György)
Uralkodó vallás a török birodalomban a mohamedánus vagy izlam hit. Ezt követik […] a bolgárok, bosnyákok, arnauták, kurdok, druzok, stb.s a többi nagy része
(1854 Fényes Elek)
[A horvátok és a szerbek] értik a bosnyákok nyelvét
(1913 Pál Alfréd)
megélénkültek a gazdasági, kulturális kapcsolatok a magyarság és a bosnyákok között
(1977 NéprajziLex.)
1a.
e néphez tartozó személy, kül. férfi
Tavaly kezek [= kezük] által húltak sok Bosnyákok
(1790 Gvadányi József)
A fiatal kancát Milosevics Mujó vezette, egy szálfatermetű ösztövér, idős bosnyák
(1934 Pap Károly)
A bosnyákok elutaztak isten háta mögötti hegyeikbe
(1988 Lengyel Péter)
2. (hat ne-vel, tbsz-ban)
boszniai eredetű, horvát nyelvjárást beszélő, római katolikus vallású magyarországi délszláv népcsoport; sokác
[Pécs] népessége, mely 50 év alatt megháromszorozódott, ma már 36.000, ebből a nagy többség római katholikus magyar, kevesebb számú német és sokácz, pécsi nyelven bosnyák
(1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
A bosnyákok. A pécsi járás kilenc községében találhatók
(1979 NéprajziLex.)
A korabeli szerzők leírták Baranyáról, hogy az iskoláztatással a legkevesebbet a szerbek törődtek, aztán a horvátok (bosnyákok, sokácok), majd a magyarok – s a legtöbb gondot a németek fordítottak rá
(2000 Bezerédy Győző)
2a.
e népcsoporthoz tartozó személy
a szomszédos bikali körjegyzőséghez tartozó bosnyákoknak
(2000 Füzes Miklós)
J: bosnya
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások