boszorkányos mn és fn 

I. mn 15A

1. ’boszorkány természetfölötti hatalmával, képességeivel rendelkező, boszorkányként működő, ill. boszorkányra hasonlító’ ❖ Orfeus, és boszorkányos varásló Aszszonyi sereg (1774 Kónyi János ford. C2738, 22) | Maszlaczky úr ott ült a lelkén [ti. Abellinóén], a nyelvén, a tüdején, mint a boszorkányos macska a mesében, melyet az álmodó nem bir magáról elhajtani (1854 Jókai Mór C2244, 485) | Ez egy olyan boszorkányos ember vót, ez a Paládi Gyuri bátyám. Tudott ráolvasni, verni, ódani, azt mondták, hogy be van avatva (1935 Móricz Zsigmond 9462032, 134) | [Kretzenbacher] két Luca-alakról beszél: a katolikus szentről, szirakuzai Luciáról, akit „világos”-nak nevez, s akinek kultusza a katolikusoknál, főleg Itáliában élő, továbbá a népi tudatban élő „sötét”, boszorkányos Lucáról (1974 Dömötör Tekla 1039002, 127).

2. ’boszorkányra jellemző, ill. boszorkány vmely (természetfölötti) képességéhez, tulajdonságához v. cselekedetéhez hasonló, arra emlékeztető’ ❖ elaszott durva vonásinak boszorkányos lelkesedése (1836 Petrichevich Horváth Lázár 8367002, 80) | kicsapongása és nyomorúsága ellenére is megmaradt tekintete boszorkányos fénye és valami rejtelmes gonoszság, amely foszforlobogású szeme párjából villogott (1918 Török Gyula CD10) | boszorkányosan szétzilált hajjal (1930 Krúdy Gyula CD54) | nincs idő, hogy lényünket lekösse ez a boszorkányos színváltozás (1958 Rákos Sándor 2025098, 696).

2a. ’ördöngös, varázslatos, rendkívüli 〈képesség, tulajdonság, kül. gyorsaság, (testi) ügyesség〉, ill. azt igénylő v. arra valló, gyakr. bravúros, virtuóz 〈dolog, kül. mozgás〉’ ❖ Hallgattatok-e öreg bőgősöket, amint boszorkányos tréfákat űznek hangszerükön a generálbasszussal (1908 Csáth Géza CD10) | a rendőrségnek tehát nem volna boszorkányos feladat a levélirókat kinyomozni (1913 Besztercebánya és Vidéke 2101001, 4) | [Lotz Károly] boszorkányos gyorsasággal festett (1941 Horváth József² CD52) | Nézze csak őket! A lábuk boszorkányos járását… (1960 Népszava aug. 20. C4824, 9) | [Sandri] kihozta a szalmazsák alól a jojót, és nyelvét kidugva, boszorkányos ügyességgel játszatta őket kettesével (1974 Somogyi Tóth Sándor 2025008, 565) | nem is lenne boszorkányos dolog az ellenőrzés szigorítása (1996 Figyelő CD2601).

3. ’boszorkányokkal teli, boszorkányokkal benépesült, boszorkányok járta 〈terület v. időszak〉, ill. olyan 〈mese, történet〉, amelyben boszorkányok vannak, szerepelnek’ ❖ mentől beljebb mégy az időkbe, annál boszorkányosabb világra találsz (1778 Bessenyei György¹ 7044012, 18) | azokban a’ boszorkányos idkben (1792 e. Szaitz Leó C3796, 44) | gyermekkorából még holmi boszorkányos mesék’ rémes jeleneti lebegvén lelke előtt (1833 Kovács Pál² C0040, 273) | Boszorkányos kereszt uton (1880 e. Csepreghy Ferenc C1282, 37) | Legjobban tenné, ha elhagyná ezeket az őrülteket s ezt a boszorkányos várat (1926 Hajnik Miklós CD10) | A boszorkány elhárítását elsősorban a fent említett „boszorkányos” időpontokban [gyakorolták] (1977 NéprajziLex. CD47).

4. ’boszorkánytól eredő, ill. boszorkánysággal kapcs.(, ezért varázserejű, rendsz. rontó hatású, igéző), ill. ilyenre hasonlító 〈tevékenység〉’ ❖ boszorkányos jövendlések (1786 Mátyus István C3067, 308) | meg voltál rontva boszorkányos bűbáj által (1852 Jókai Mór C2240, 128) | boszorkányos szemfényvesztő fogással elhiteti (1978 Határ Győző 9227038, 189).

4a. ’különleges, rejtélyes(nek tűnő), rendsz. bonyolult 〈dolog, kül. szerkezet〉’ ❖ hires boszorkányos találmány (1783 Győrffy József¹ ford.–Holberg C1967, 362) | ügyetlen azok között a boszorkányos fiókok között (1875 Baksay Sándor C0734, 347) | ami ma használati eszköz, tegnap még boszorkányos machina volt (1908 Ignotus CD10) | ez a boszorkányos szerkezet [ti. a tükörteleszkóp] mégis valósággal kitapogatja a millió kilométerek távolában keringő csillagokat és megmondja, milyen meleg v. hideg van rajtuk (1933 TolnaiÚjLex. C5736, 138) | lerántja a leplet erről a kevéssé ismert, boszorkányosan látványos, „az ördög varázsgömbjének” is nevezett eszközről (1998 Természet Világa CD50).

5. (rég, nyj is, szépítő) ’〈szitkozódásban is: bosszankodás v. csodálkozás kif-ére〉’ ❖ Boszorkányos! itt, mint látom, hat hónap sokat változtatott (1844 Petőfi Sándor ford.–Kock C3504, 25) | gatyájának halk krettyenése … megállitotta egy pillanatra [Jancsit a famászásban]: – Tyü basszerkányos! (1907 Gárdonyi Géza C1842, 73) | – Boszorkányos! – kiáltott a szép asszony. – Darab időre magára hagytam, és ezalatt elővették a téveszmék! (1922 Krúdy Gyula CD54).

II. fn 4A (rég)

’〈a népi hiedelemben és a középkori, kora újkori (vallásos) felfogásban:〉 az ördöggel való kapcsolata miatt természetfölötti hatalmúnak (és ártó szándékúnak) tartott személy, kül. nő; boszorkány’ ❖ az Eretnekeknek tbb boszorkányosokkal, ezekhez hasonló kerengkkel, csillagba-nézkkel … való társalkodások (1784 Miháltz István ford.–Tertullianus C3102, 107) | Vóltanak hajdan nálunk ollyan Törvények-is, mellyek által a’ paráználkodók, házaſság-törk, babonáſok, boſzorkányoſok […] halállal meg-bntetni igazságosnak lenni itélték (1790 Laczkovics János ford.–Martinovics C2877, 96) | Az ország el volt árasztva varázslókkal és boszorkányosokkal (1860 Helfy Ignác C2054, 111).

Vö. ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. boszorkány; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.