bosszulatlan mn és hsz 

I. mn 14A1

’megtorlás, ill. büntetés nélkül maradt 〈bűntett v. sérelem, ill. ennek látható eredménye, következménye〉’ ❖ Boszszúlatlan, Boszszúállatlan. Inultus, Impunis (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 34) | gyalázat … a’ boszulatlan sebek mérgétöl jajgatni (1816 Bolyai Farkas C1145, 48) | még mindig boszulatlan a szerencsétlen Endre halála (1892 Pór Antal CD55) | [a] kalocsai érsek már nem nézhetvén és nem akarván eltűrni, hogy a rabló, garázda tatárok bosszulatlanul üzzék tovább játékukat, […] néhányad magával az egyik tatárcsoportra vetette magát (1930 Bánlaky József CD16) | semmit nem hagyok bosszulatlanul (1997 Magyar Hírlap CD09).

a. (vál) ’olyan 〈személy〉, aki ellen vmely elkövetett bűn, sérelem megtorlás nélkül, büntetlenül maradt’ ❖ Lepökött, boszultlan s gaz szegény rokon [vagyok] (1841 Nagy Ignác ford.–Bulwer-Lytton C5760, 50) | Csak egy férfi volt még a bírák közül bosszulatlan, Carion de Giblet, nicosiai gróf (1858 Jókai Mór CD18) | bosszulatlan holtak, eltemetett élők hörgéseit dalold (1929 Illyés Gyula 9274007, 78).

II. hsz 0 (vál)

’bosszúállás, megtorlás, büntetés, ill. az elkövetőre nézve rossz következmény nélkül’ ❖ ? halála boszszullatlan nem marad (1793 Boér Sándor C6198, 49) | Viddin, ama’ rettentő is, hátrálni tanúl már, És mellette boszúlatlan vész bajnok Izács el (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524376, 105) | Bosszulatlan nem foly ez ősi vér (1877 Arany János C0647, 234) | azt hiszed, ezt mind bosszulatlan mondhatod? (1924 Babits Mihály ford.–Szophoklész CD10) | te ne hagyd bosszulatlan! Okos ember vagy, fogod hát tudni, mit tégy, hogy ősz haját vérrel szennyezve küldd le az alvilágba (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

Vö. CzF. boszúlatlan · boszulatlan, boszúlatlanul · boszulatlanul; ÉrtSz.; ÉKsz.

bosszulatlan melléknév és határozószó
I. melléknév 14A1
megtorlás, ill. büntetés nélkül maradt 〈bűntett v. sérelem, ill. ennek látható eredménye, következménye〉
Boszszúlatlan, Boszszúállatlan. Inultus, Impunis
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
gyalázat … a’ boszulatlan sebek mérgétöl jajgatni
(1816 Bolyai Farkas)
még mindig boszulatlan a szerencsétlen Endre halála
(1892 Pór Antal)
[a] kalocsai érsek már nem nézhetvén és nem akarván eltűrni, hogy a rabló, garázda tatárok bosszulatlanul üzzék tovább játékukat, […] néhányad magával az egyik tatárcsoportra vetette magát
(1930 Bánlaky József)
semmit nem hagyok bosszulatlanul
(1997 Magyar Hírlap)
a. (vál)
olyan 〈személy〉, aki ellen vmely elkövetett bűn, sérelem megtorlás nélkül, büntetlenül maradt
Lepökött, boszultlan s gaz szegény rokon [vagyok]
(1841 Nagy Ignác ford.Bulwer-Lytton)
Csak egy férfi volt még a bírák közül bosszulatlan, Carion de Giblet, nicosiai gróf
(1858 Jókai Mór)
bosszulatlan holtak, eltemetett élők hörgéseit dalold
(1929 Illyés Gyula)
II. határozószó 0 (vál)
bosszúállás, megtorlás, büntetés, ill. az elkövetőre nézve rossz következmény nélkül
?
halála boszszullatlan nem marad
(1793 Boér Sándor)
Viddin, ama’ rettentő is, hátrálni tanúl már, És mellette boszúlatlan vész bajnok Izács el
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
Bosszulatlan nem foly ez ősi vér
(1877 Arany János)
azt hiszed, ezt mind bosszulatlan mondhatod?
(1924 Babits Mihály ford.Szophoklész)
te ne hagyd bosszulatlan! Okos ember vagy, fogod hát tudni, mit tégy, hogy ősz haját vérrel szennyezve küldd le az alvilágba
(1996 Katolikus Biblia ford.)
Vö. CzF. boszúlatlan · boszulatlan, boszúlatlanul · boszulatlanul; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások