bosszúság fn 3A8

1. ’vkit érő, vkivel történt v. vkinek okozott kellemetlenség, sérelem, (kisebb) baj, kár’ ❖ E’ miatt szenvedünk mi sok bosszúságot (1781 Piskolti István 7269002, [A16r]) | De bizony közel volt akkor már a reggel, Hogy haza vergődött az ázott sereggel, S az volt a legnagyobb bosszusága neki, Hogy, amit elgondolt, még sem vihette ki (1846 Arany János 8014001, 125) | [a boszorkány] csak rosszat tesz és minden tettével és törekvésével az embernek csak kárt és bosszúságot okoz (1882 Vámbéry Ármin 8507008, 332) | Már én hozzá vagyok szokva, hogy mindig csak baj s bosszúság ér (1926 Móricz Zsigmond 9462010, 118) | Nekem is épp elég bosszúságom volt ma (1986 F. Várkonyi Zsuzsa 1044007, 108).

2. ’vmely sérelem, kellemetlenség, (kisebb) baj okozta ingerültség, feszültség, harag’ ❖ [Szolimán] azért hamarjában Vezérit gyüjteti, Boſzſzúsága okát kiknek beſzélgeti (1777 Kónyi János 7190025, 2) | Ákos sokkal jobb vala mint hogy boszusága illyenkor is pillanatnál tovább tarthatott volna (1845 Eötvös József 8126004, 60) | Halkan káromkodott és tehetetlen bosszuságában véresre szivta az ajkát (1911 Kaffka Margit 9290043, 31) | leszakadt gombok felett érzett bosszúság (1943 Márai Sándor 9421003, 64) | Bosszúságunkra a történet itt véget ér (1985 Bodor Ádám 1020010, 191).

2a. ’ennek kül. az arcon tükröződő jele’ ❖ Boszankodom az egész Világra – A kik ma dél olta láttak, a szememből ki olvasták a boszuságomat (1787 Kazinczy László C2554, 127) | A zsidó arcán boszuság látszott átvonulni (1844 Nagy Ignác 8324010, 33) | Vilma arcáról elmúl a bosszúság, örvendve kiált fel, „jaj de szép!” (1921 Schöpflin Aladár 9590001, 17) | a bosszúság eltűnt a homlokáról (1956 Németh László² 9485043, 395).

3. (rég) ’sértésül v. vkinek a sérelmére elkövetett cselekedet’ ❖ Mindeneket boszszuságul vészek, valamik tölled származnak (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0808, 265) | [A bölcs ember] minden rajta tett boſzſzúságokat erſs lélekkel igyekezik el-viſelni (1788 Őri Fülep Gábor ford.–Pictet 7252013, 107) | Melyik a’ legjobb népuralkodás? erre a’ hét görög bölcsek igy feleltek: Az, hol az egész polgárság egy polgáron elkövetett boszuságot magáévá teszen (1846 Bölcsesség gyöngyei ford. 8241002, 176).

3a. (rég) ’vmely sérelem önhatalmú megtorlása, bosszú’ ❖ [a falut] a mint mondják, egygy kóldús boſzúſágból gyújtotta-fel; mivel a tsapláros valamelly lopásáért meg-pirongatta vólt (1781 Magyar Hírmondó 7444015, 309) | azt óhajtanám, hogy nyilaid nyilván ne sértenének, hanem csak titkon és látatlan, mint az Apolló’ nyilai. […] Az illyenekért bosszúságot nyerhetsz, mellytől én Téged inkább féltlek mint magamat (1810 Berzsenyi Dániel C2561, 169).

ÖE: ~tétel, ~tevő.

Vö. CzF. boszúság · boszuság; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. bosszú; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bosszúság főnév 3A8
1.
vkit érő, vkivel történt v. vkinek okozott kellemetlenség, sérelem, (kisebb) baj, kár
E’ miatt szenvedünk mi sok bosszúságot
(1781 Piskolti István)
De bizony közel volt akkor már a reggel, Hogy haza vergődött az ázott sereggel, S az volt a legnagyobb bosszusága neki, Hogy, amit elgondolt, még sem vihette ki
(1846 Arany János)
[a boszorkány] csak rosszat tesz és minden tettével és törekvésével az embernek csak kárt és bosszúságot okoz
(1882 Vámbéry Ármin)
Már én hozzá vagyok szokva, hogy mindig csak baj s bosszúság ér
(1926 Móricz Zsigmond)
Nekem is épp elég bosszúságom volt ma
(1986 F. Várkonyi Zsuzsa)
2.
vmely sérelem, kellemetlenség, (kisebb) baj okozta ingerültség, feszültség, harag
[Szolimán] azért hamarjában Vezérit gyüjteti, Boſzſzúsága okát kiknek beſzélgeti
(1777 Kónyi János)
Ákos sokkal jobb vala mint hogy boszusága illyenkor is pillanatnál tovább tarthatott volna
(1845 Eötvös József)
Halkan káromkodott és tehetetlen bosszuságában véresre szivta az ajkát
(1911 Kaffka Margit)
leszakadt gombok felett érzett bosszúság
(1943 Márai Sándor)
Bosszúságunkra a történet itt véget ér
(1985 Bodor Ádám)
2a.
ennek kül. az arcon tükröződő jele
Boszankodom az egész Világra – A kik ma dél olta láttak, a szememből ki olvasták a boszuságomat
(1787 Kazinczy László)
A zsidó arcán boszuság látszott átvonulni
(1844 Nagy Ignác)
Vilma arcáról elmúl a bosszúság, örvendve kiált fel, „jaj de szép!”
(1921 Schöpflin Aladár)
a bosszúság eltűnt a homlokáról
(1956 Németh László²)
3. (rég)
sértésül v. vkinek a sérelmére elkövetett cselekedet
Mindeneket boszszuságul vészek, valamik tölled származnak
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
[A bölcs ember] minden rajta tett boſzſzúságokat erſs lélekkel igyekezik el-viſelni
(1788 Őri Fülep Gábor ford.Pictet)
Melyik a’ legjobb népuralkodás? erre a’ hét görög bölcsek igy feleltek: Az, hol az egész polgárság egy polgáron elkövetett boszuságot magáévá teszen
(1846 Bölcsesség gyöngyei ford.)
3a. (rég)
vmely sérelem önhatalmú megtorlása, bosszú
[a falut] a mint mondják, egygy kóldús boſzúſágból gyújtotta-fel; mivel a tsapláros valamelly lopásáért meg-pirongatta vólt
(1781 Magyar Hírmondó)
azt óhajtanám, hogy nyilaid nyilván ne sértenének, hanem csak titkon és látatlan, mint az Apolló’ nyilai. […] Az illyenekért bosszúságot nyerhetsz, mellytől én Téged inkább féltlek mint magamat
(1810 Berzsenyi Dániel)
ÖE: bosszúságtétel, bosszúságtevő
Vö. CzF. boszúság · boszuság; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. bosszú; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások