boszú (1A) l. bosszú

bosszú fn 1Aboszú (rég)

1. ’vmely elszenvedett sérelem (önhatalmú) büntetése, megtorlása (mint érzelmi kielégülést nyújtó reakció)’ ❖ [A méhek] kéſzek meg halni-is, ha boſzſzút üzhetnek (1774 Vesmás Márton 7374001, 17) | Szent Adrasztea, mérj bosszút ez otromba beszédért! (1809 Kazinczy Ferenc C2560, 184) | [sohasem történt, hogy] a törvény bosszúját felhívták volna ellenem (1836 Kossuth Lajos CD32) | Tudd meg: a legyilkolt atyafiak vére Boszuért kiált fel az egek egére (1846 Arany János C0648, 33) | Nem esküvék-e bosszut Attilára! (1893 Szász Károly² 8426055, 169) | sokan csak az oroszok ellen bosszút lihegő magyar embert látták bennem (1905 Vámbéry Ármin 8507005, 349) | Bosszúra éhes asszony (1968 Déry Tibor 9107011, 375) | ütött a bosszú órája (1980 Sebeők János 1139002, 161) | [a betyárok] bosszúból kirabolták a majki kocsmárost (1990 Hudi József CD17) | bosszúért lihegő ellenforradalmárok (2000 Magyar Hírlap CD09) (vmilyen) bosszút áll (birt szjellel: rég) ’vmely elszenvedett sérelmet megtorol, megbosszul’ ❖ Álljon boſzſzút rajtam (1773 Teleki Ádám ford.–Corneille 7343001, 96) | Én éretted boſzſzút akarok állani; pedig azon árúlón, ki tégedet itten zárva-tart, ki a’ fejedrl le-rablotta a’ koronát (1795 Dugonics András 7087019, 307) | Gennaro a barátjait méreggel étető Lucretián bosszúját akarván állni, ezt hajainál ráncigálja s gyilkot döf vétkes szívébe (1834–1835 Ormós Zsigmond 8341009, 204) | [a majmok] ingerléseket, megbántásokat egy könnyen nem felednek, és az első alkalommal busszut állani ügyekeznek (1847 Peregriny Elek 8360004, 17) | ha én most magamat szökéssel megmentem, akkor az itt maradt ezernyi ezer szegény rabtársamon fognak majd kegyetlen bosszút állani (1883 Jókai Mór CD18) | Lehet, hogy bosszút áll majd az arculütésért (1922 Kosztolányi Dezső CD10) | [a fogatos] azzal állt bosszút, hogy az elnöki tiltás ellenére is elvitte a csődörhöz mind a két kancát (1963 Csoóri Sándor 9090026, 138) | a szélsőséges Hamasz azzal fenyegetőzött: véres bosszút áll két katonai vezetőjéért (1998 Magyar Hírlap CD09) bosszúját megállja (rég) ’ua.’ ❖ néki méltó oka vagyon arra, hogy boſzſzúját az Emiren, meg-állya (1792 Őri Fülep Gábor ford.–Haller 7252001, 90) | a magyarok hatalmas királya Elhatározá, hogy bosszúját megállja (1849–1853 Arany János CD01) | Bosszumat atyámért megállom én! (1907 Zempléni Árpád 8535003, 94).

1a. ’a megtorlás, bosszúállás eszköze(ként végrehajtott cselekedet)’ ❖ arra a gyalázatos bosszúra vetemedett, hogy két szolgálót moslékos vízzel az ajtóhoz rendelt, kik Sárosynét visszajövőben végigönték (1812 Kazinczy Ferenc 7163016, 325) | Vilma’ szerencsétlen kérői boszút akarnak állani egy megbántó levéllel. De semmi! ez ügyetlen és alacsony boszú (1834 Vörösmarty Mihály 8524403, 190) | a biró neve emlitésénél agyában a bosszú terve megfogamzék (1852 Bérczy Károly 8050003, 58) | A te pásztoraid velünk voltak és nem tettünk semmi boszút rajtok (1867 Tompa Mihály C4236, 207) | Ez az utolsó mondat bosszu volt a Mária következetesen elforditott fejéért (1919 Szabó Dezső 9623004, 250) | ádázul hasogató fájdalmat érzett a jobb lábában […]: eszébe jutott, hogy ezzel a lábával rúgta meg a feszületet. A Názáreti bosszúja ez? (1931 Herczeg Ferenc 9241006, 76) | És mi lesz az a rettenetes bosszú? (1967 Mándy Iván 9420010, 133).

2. (birtokszóként) ’vminek a káros következménye’ ❖ [az esztelen takarékoskodás] a szocializmus bosszúja […], mert azért, hogy néhány méter csövet megspóroljanak, kialakították az egykörös fűtési rendszereket (1997 Országgyűlési Napló CD62) | előbb-utóbb a gazdagokat is eléri saját tékozló életformájuk bosszúja (1998 Magyar Hírlap CD09) bosszút áll ’káros következményekkel jár, megbosszulja magát’ ❖ a mellőzött, fel nem ismert, hibásan mérlegelt érdekek mindig bosszút állnak (1982 Rozsnyai Ervin 2029002, 499) | a krimi olyan kánon, amelyhez csak alázattal szabad közelíteni, különben bosszút áll (1994 Magyar Hírlap CD09).

3. ’vmely sérelem, kellemetlenség, (kisebb) baj okozta ingerültség, feszültség, harag; bosszúság’ ❖ Artakserses … azokon öntötte ki boszszuját, a’ kik kereſéſében akarták akadályoztatni (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0812, 62) | [a] hihetőleg igen épületes szónoklatnak, boszúmra, egy hangocskáját sem értettem (1838 Jósika Miklós 8212011, 138) | Ne Kivánd dühöm s boszúmat csillapítni Higgadt okokkal (1848 Petőfi Sándor ford.–Shakespeare 8366452, 363) | buszúnk e szavakban nyilatkozik (1872 Zichy Géza 8538019, 107) | Sz. panaszkodik, hogy a tejcsarnokban […] mindössze kétszáz forint havi fizetése van, de annál több munkája, baja, bosszúja (1948 Déry Tibor 9107001, 91) | Ha ittam volna, biztosan bemennék, gondoltam, kitölteném valakin a bosszúmat, és ha kijózanodnék, megbánnám (1962 Galambos Lajos 9166001, 117).

4. (rég) ’vkinek a sérelmére v. sértésül elkövetett cselekedet’ ❖ Gazdáját, mint hív eb lántzon úgy követi; De jaj másnak, ki t boſzſzúval illeti! (1786 Péczeli József ford.–Voltaire 7267016, 159) | Kiki Szive ſzerént jó és kegyes légyen, Senki másnak boſzſzút ezután ne tégyen (1801 Sándor István 7287103, 260) | Mi a’ bosszú, melly őt érte? (1838 Jósika Miklós 8212010, 62).

Ö: vér~.

ÖU: magán~, nép~, ön~.

ÖE: ~angyal, ~beszéd, ~érzés, ~eskü, ~harc, ~indulat, ~ittas, ~lihegés, ~szó, ~tétel.

Sz: bosszútlan.

Vö. CzF. bosszankodik · bosszant · bosszu, boszú · boszu; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

boszú lásd bosszú
bosszú főnév 1A
boszú 1A (rég)
1.
vmely elszenvedett sérelem (önhatalmú) büntetése, megtorlása (mint érzelmi kielégülést nyújtó reakció)
[A méhek] kéſzek meg halni-is, ha boſzſzút üzhetnek
(1774 Vesmás Márton)
Szent Adrasztea, mérj bosszút ez otromba beszédért!
(1809 Kazinczy Ferenc)
[sohasem történt, hogy] a törvény bosszúját felhívták volna ellenem
(1836 Kossuth Lajos)
Tudd meg: a legyilkolt atyafiak vére Boszuért kiált fel az egek egére
(1846 Arany János)
Nem esküvék-e bosszut Attilára!
(1893 Szász Károly²)
sokan csak az oroszok ellen bosszút lihegő magyar embert látták bennem
(1905 Vámbéry Ármin)
Bosszúra éhes asszony
(1968 Déry Tibor)
ütött a bosszú órája
(1980 Sebeők János)
[a betyárok] bosszúból kirabolták a majki kocsmárost
(1990 Hudi József)
bosszúért lihegő ellenforradalmárok
(2000 Magyar Hírlap)
(vmilyen) bosszút áll (birt szjellel: rég)
vmely elszenvedett sérelmet megtorol, megbosszul
Álljon boſzſzút rajtam
(1773 Teleki Ádám ford.Corneille)
Én éretted boſzſzút akarok állani; pedig azon árúlón, ki tégedet itten zárva-tart, ki a’ fejedrl le-rablotta a’ koronát
(1795 Dugonics András)
Gennaro a barátjait méreggel étető Lucretián bosszúját akarván állni, ezt hajainál ráncigálja s gyilkot döf vétkes szívébe
(1834–1835 Ormós Zsigmond)
[a majmok] ingerléseket, megbántásokat egy könnyen nem felednek, és az első alkalommal busszut állani ügyekeznek
(1847 Peregriny Elek)
ha én most magamat szökéssel megmentem, akkor az itt maradt ezernyi ezer szegény rabtársamon fognak majd kegyetlen bosszút állani
(1883 Jókai Mór)
Lehet, hogy bosszút áll majd az arculütésért
(1922 Kosztolányi Dezső)
[a fogatos] azzal állt bosszút, hogy az elnöki tiltás ellenére is elvitte a csődörhöz mind a két kancát
(1963 Csoóri Sándor)
a szélsőséges Hamasz azzal fenyegetőzött: véres bosszút áll két katonai vezetőjéért
(1998 Magyar Hírlap)
bosszúját megállja (rég)
ua.
néki méltó oka vagyon arra, hogy boſzſzúját az Emiren, meg-állya
(1792 Őri Fülep Gábor ford.Haller)
a magyarok hatalmas királya Elhatározá, hogy bosszúját megállja
(1849–1853 Arany János)
Bosszumat atyámért megállom én!
(1907 Zempléni Árpád)
1a.
a megtorlás, bosszúállás eszköze(ként végrehajtott cselekedet)
arra a gyalázatos bosszúra vetemedett, hogy két szolgálót moslékos vízzel az ajtóhoz rendelt, kik Sárosynét visszajövőben végigönték
(1812 Kazinczy Ferenc)
Vilma’ szerencsétlen kérői boszút akarnak állani egy megbántó levéllel. De semmi! ez ügyetlen és alacsony boszú
(1834 Vörösmarty Mihály)
a biró neve emlitésénél agyában a bosszú terve megfogamzék
(1852 Bérczy Károly)
A te pásztoraid velünk voltak és nem tettünk semmi boszút rajtok
(1867 Tompa Mihály)
Ez az utolsó mondat bosszu volt a Mária következetesen elforditott fejéért
(1919 Szabó Dezső)
ádázul hasogató fájdalmat érzett a jobb lábában […]: eszébe jutott, hogy ezzel a lábával rúgta meg a feszületet. A Názáreti bosszúja ez?
(1931 Herczeg Ferenc)
És mi lesz az a rettenetes bosszú?
(1967 Mándy Iván)
2. (birtokszóként)
vminek a káros következménye
[az esztelen takarékoskodás] a szocializmus bosszúja […], mert azért, hogy néhány méter csövet megspóroljanak, kialakították az egykörös fűtési rendszereket
(1997 Országgyűlési Napló)
előbb-utóbb a gazdagokat is eléri saját tékozló életformájuk bosszúja
(1998 Magyar Hírlap)
bosszút áll
káros következményekkel jár, megbosszulja magát
a mellőzött, fel nem ismert, hibásan mérlegelt érdekek mindig bosszút állnak
(1982 Rozsnyai Ervin)
a krimi olyan kánon, amelyhez csak alázattal szabad közelíteni, különben bosszút áll
(1994 Magyar Hírlap)
3.
vmely sérelem, kellemetlenség, (kisebb) baj okozta ingerültség, feszültség, harag; bosszúság
Artakserses … azokon öntötte ki boszszuját, a’ kik kereſéſében akarták akadályoztatni
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
[a] hihetőleg igen épületes szónoklatnak, boszúmra, egy hangocskáját sem értettem
(1838 Jósika Miklós)
Ne Kivánd dühöm s boszúmat csillapítni Higgadt okokkal
(1848 Petőfi Sándor ford.Shakespeare)
buszúnk e szavakban nyilatkozik
(1872 Zichy Géza)
Sz. panaszkodik, hogy a tejcsarnokban […] mindössze kétszáz forint havi fizetése van, de annál több munkája, baja, bosszúja
(1948 Déry Tibor)
Ha ittam volna, biztosan bemennék, gondoltam, kitölteném valakin a bosszúmat, és ha kijózanodnék, megbánnám
(1962 Galambos Lajos)
4. (rég)
vkinek a sérelmére v. sértésül elkövetett cselekedet
Gazdáját, mint hív eb lántzon úgy követi; De jaj másnak, ki t boſzſzúval illeti!
(1786 Péczeli József ford.Voltaire)
Kiki Szive ſzerént jó és kegyes légyen, Senki másnak boſzſzút ezután ne tégyen
(1801 Sándor István)
Mi a’ bosszú, melly őt érte?
(1838 Jósika Miklós)
ÖU: magánbosszú, népbosszú, önbosszú
ÖE: bosszúangyal, bosszúbeszéd, bosszúérzés, bosszúeskü, bosszúharc, bosszúindulat, bosszúittas, bosszúlihegés, bosszúszó, bosszútétel
Sz: bosszútlan
Vö. CzF. bosszankodik · bosszant · bosszu, boszú · boszu; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások