bökős mn 15C

1. ’olyan 〈dolog〉, amely merev szálaival v. hegyes végével bök, szúrós’ ❖ Ezen fa a’ fenynek neme, de tüskéi nem böksek (1816 Horváth József Elek C2137, 5) | folytonosan izgett-mozgott a bökős széna tetején (1873 Athenaeum C0028, 232) | bökősre hegyezett pálcikával (1933 Az állatok világa ford. CD46) | el nem felejthetem bökős, keserü bajuszát (1935 Fenyő László CD10) | bökősebb tüskéivel (1957 Népszabadság ápr. 24. C1498, 2).

1a. (biz) ’szúrós, borostás 〈arc〉’ ❖ Roman Boriszovics inkább a tenyerébe prüszkölt, mint mosdott, undorító az ilyen bökős, borotvált képet mosni (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485067, 319).

2. (nyj) ’szarvával döfésre, öklelésre hajlamos 〈állat〉’ ❖ Bármi állot [!], ha péntökön ellik, rossz; mer’ a malac mögdöglik; a ló rúgós, harapós; a tehén bökős lesz (1901 Ethnographia C6916, 417).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bök; ÉKsz.; ÚMTsz.

bökős melléknév 15C
1.
olyan 〈dolog〉, amely merev szálaival v. hegyes végével bök, szúrós
Ezen fa a’ fenynek neme, de tüskéi nem böksek
(1816 Horváth József Elek)
folytonosan izgett-mozgott a bökős széna tetején
(1873 Athenaeum)
bökősre hegyezett pálcikával
(1933 Az állatok világa ford.)
el nem felejthetem bökős, keserü bajuszát
(1935 Fenyő László)
bökősebb tüskéivel
(1957 Népszabadság ápr. 24.)
1a. (biz)
szúrós, borostás 〈arc〉
Roman Boriszovics inkább a tenyerébe prüszkölt, mint mosdott, undorító az ilyen bökős, borotvált képet mosni
(1953 Németh László² ford.Tolsztoj¹)
2. (nyj)
szarvával döfésre, öklelésre hajlamos 〈állat〉
Bármi állot [!], ha péntökön ellik, rossz; mer’ a malac mögdöglik; a ló rúgós, harapós; a tehén bökős lesz
(1901 Ethnographia)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bök; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások