bölcsesség fn 3B8

1. ’az a tulajdonság, hogy vki okos, nagy tudású, józan, megfontolt, bölcs, ill. vkinek ilyen volta’ ❖ Azért nevezte  [ti. Isten] Évát oly rövidre, Hogyha Ádám akar a szentelt helyekre Menni, vagy feküdni fige-levelekre, Hamar szólíthassa Évát mindezekre. E kis dologban is ritka bölcsessége (1772 Barcsay Ábrahám 7019026, 53) | Te [ti. Dessewffy József], a kinek Lucína származást, Minerva bölcseséget s isteni elmét, Cythere győzhetetlen bájt ada (1831 e. Kazinczy Ferenc CD01) | Az idősebb király az ifjabbnak kedvezni szokott szerencséjét, ez pedig amannak tapasztaltságát és meggondolt komoly bölcsességét respektálta (1937 Bánlaky József CD16) | ostobaságuk mellett fényesebben ragyoghatott a magam bölcsessége (1966 Sánta Ferenc 9585005, 76).

1a. ’ennek vmely megnyilvánulása’ ❖ Mihelyen Kriſtus tanittani kezdett a’ Sinagógákban, azonnal tapaſztallák vala az emberek, hogy igen külömbözö módon tanittya öket az Iſten böltseſsége, mint ſem az Irás tudók (1772 Vajda Sámuel 7365001, 145) | [Deák Ferenc] elméletben addig viszi elveinek következéseit, meddig csak okosan lehet, de az életben, a gyakorlatban csak annyit kíván, mennyit megnyerhet. […]. Ha e bölcsességgel több bátorságot köt össze, talán megmentheté hazája hajóját a töréstől (1850 Tóth Lőrinc CD51) | Hogy Bethlen a koronát nem merte feltenni s a magyarság számára ezt az egységet jelentő jelvényt a jövőre hagyta: amennyire bölcsesség, annyira a gyöngeség beismerése is volt (1936 Móricz Zsigmond 9462018, 81) | Lámsza egyetlen bölcsessége, hogy lemond, mielőtt országa romlása temetné maga alá hatalmát (1989 Zappe László 2046007, 18).

2. (rég) ’a filozófia mint tudomány’ ❖ A’ Böltselkedés nem böltseség: mert ez minden láthatandónak, ’s láthatatlannak isméretét magában foglallya (1777 Molnár János 7232007, 1) | én, bár a bölcseség tudorának neveztek, saját lelkemen keresztül néztem a világot (1849–1850 Rónay Jácint 8396006, 98) | Az a bölcsesség, mely kizárólag anyaggal s erővel dolgozott, […] gondolatszegénységnek és vakságnak bizonyult (1903 Prohászka Ottokár 1125015, 1) | Ez a hégeli bölcseség, A könyvekből e tan ragyog (1925 Juhász Gyula¹ ford.–Heine C2454, 363).

3. (Vall is) ’az emberi és isteni dolgokról való tudás’ ❖ A’ Pogányok a’ bltsességen értették rend ſzerínt az Isteni, és emberi dolgoknak tudását (1788 Őri Fülep Gábor ford.–Pictet 7252013, 101) | A lélektani tudásban […], a halálról való tudásban, általában mindabban, amit bölcsességnek neveznek, semmiféle „haladás” nem észlelhető (1992 Kertész Imre² CD41) | A gnósis szó itt még nem azonos a későbbi gnosztikus eretnekség tanításával, de valami „átlagon fölüli” vélt bölcsességre, tudásra utal (1996 Katolikus Biblia jegyzetei CD1202).

3a. (tulajdonnévszerűen is) (Vall is) ’rendsz. vmely felsőbb hatalomnak, isten(ség)nek tulajdonított (leg)felsőbb értelem, teremtő tudás’ ❖ O Iſteni véghetetlen böltseſség, és gondviselés, ki még a’ leg-hitványab’ féregnek-is adtál mind életre, mind maga védelmezésére, mind a’ mi haſznunkra különös tulajdonságokat (1775 Molnár János 7232028, 187) | Nézd! a’ virágok’ tűkrében Azon fő Bölcsességet, Ki láthatatlan kezében Tart kezdetet, és véget (1830 Szőke József 8454017, 115) | a világ folyását intéző bőlcsességnek úgy tetszett, hogy a Bábel tornya építésekor a pallérok a kőművesek nyelvét ne értsék (1862 Jókai Mór C2263, 119) | Vizsgálj meg minket, szent atyánk, a te jóságos szemeiddel és isteni bölcsességeddel! (1923 Gálfi Lőrinc 2129002, 1) | Jézus maga az isteni bölcsesség (1988 Bibliai nevek és fogalmak CD1209).

4. (rég, ritk) ’tanultság, kulturáltság, (széles körű v. általános) műveltség’ ❖ Pittagorás tudta az Egyiptomi nyelvet, több Filoſofuſokkal együt, kik oda mentek tanúlni, de még is mig a’ Görög a maga nyelvébe fel nem ment, nem vólt közönſéges [= általános] böltſeſſége (1778 Bessenyei György¹ 7044041, 6) | Annak a’ Nemzetnek, a’melly szabad, és szerentsés kéván lenni, a’ Bölcsességet közönségessé kell tenni (1790 Kiss József¹–Rácz Sámuel C3564, 1).

5. ’világismeret, élettapasztalat(on alapuló életszemlélet)’ ❖ [az evangelista] nem emléti, hogy ebben a’ ſok ſeregben Irás tudók, és Fariseusok lettek volna, kik tudománnyal, böltseſséggel elöbb kelök, és a’ nép között tekéntetesb ſzemélyek voltak (1772 Vajda Sámuel 7365001, 140) | ezer évek bölcsesége (1841 Vajda Péter 8504012, 22) | mindazok, akik az országúton születnek, élnek és meghalnak: az élet olyan bölcsességét viszik tarisznyájukban, amely bölcsességnek a meghallgatására mindig érdemes volt megállani sietésünkben (1919 Krúdy Gyula CD54) | Milyen igaz, hű és kitűnő Schöpflin Mikszáth-portréja: a kiegyező, a tragikus szakadékok elől humorba menekülő író bölcsesége, kiábrándultsága, egyensúlya, szivarfüstbe burkolózva (1941 Illés Endre CD10) | évszázados népi bölcsesség felhalmozódása (1990 Magyar néprajz CD47).

5a. ’frappáns(, aforizmaszerű) megállapítás, (élet)igazság, ill. (köz)mondás v. szállóige’ ❖ Okos beſzéd ember: […]. Mindenkor tapogatva ſzokott ſzóllani. Nagy bltſeséget foglalt rövid ſzólláſa magában (1790 Noszkó Alajos 7248001, 29) | [Eveline-nek] jegyzetei voltak bölcs és tudós férfiak mondataiból, melyek arany bölcsességet tartalmaznak: „A cukor édessége elrontja fogukat, az anyai hízelgésé a szívet” (1854 Jókai Mór CD18) | – Hát bizony a házasság olyan, mint a rántott csirke – mondta a tanító. Az albíró legalább százszor hallotta már ezt a hasonlatot, de minél többször mondták előtte, annál kevésbé értette, mért oly népszerű ez a bölcsesség (1911 Móricz Zsigmond CD10) | „Bolond lyukból bolond szél fú” mondja a népi bölcsesség és a népnek mindig igaza van (1956 Veres Péter 2005082, 752) | Egy sokszorosan bizonyított bölcsesség szerint a világ úgy néz vissza ránk, ahogy mi tekintünk a világra (2000 Figyelő CD2601).

6. (pejor is)(üres) okoskodás, ill. (látszólag) okos gondolat v. (ál)okosság’ ❖ a’ szrszálhasogatások böltseségnek a’ képzeldésnek forrázó hideglelésben való léte magosanrepülésnek ’s enthusiasmusnak neveztetnek (1798 Kis János¹ ford.–Knigge 7177010, 75) | Csitt, vén bolond! Tartsd bölcsességedet komaasszonyidnak (1871 Szász Károly² ford.–Shakespeare C3733, 90) | Egy szellemes paradoxon többet ér egy lapos bölcsességnél (1922 Babits Mihály 9014126, 75) | gyönyörű szentenciákat tartalmazó nyilatkozattal-felhívással-ajánlásokkal bezárják a konferenciát, a delegátusok hazamennek, a politikusok már előbb, hiszen elmondták a maguk bölcsességeit – és a világ megy tovább, mint eddig (1995 Magyar Hírlap CD09).

7. bölcsesség köve (kissé rég) a) ’az alkimisták által keresett titkos anyag, amely vélekedésük szerint a nemnemesfémeket nemesfémmé, kül. arannyá változtatja, ill. gyógyít és halhatatlanná tesz; bölcsek köve’ ❖ az Alchymicuſok ollyan gondolatba eſtek, mintha ez az Plántátska, amaz a’ Böltsektöl régen kereſett, Böltseſségnek kövének meg-találására alkalmatos vólna (1775 Csapó József 7062001, 232) | [A csodafű, vasfű] egyenértékü a magyar regében a nyugatiak „bölcsesség kövével”; mert a „vasfű” zárat nyit, követ hengerit, sebet gyógyit, megifjit, a vakok szemevilágát visszaadja stb. stb (1872 Szathmáry Károly 8428003, 93) | Az orvosi tudomány babonákon indul, a vegytan az aranycsinálásnak és a bölcseség kövének titkait keresi (alchymia), a csillagászat a képzelet szüleménye és a jövendőmondás szolgálatába szegődik (astrologia) (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) b) ’〈vmilyen különleges ismeret, ill. az (egyetlen) igazság v. a (tökéletes) tudás jelképeként〉’ ❖ az emberiség nem született bölcscsé: a bölcseség kövét’ hosszas századok’ keserü tapasztalatain kellett megvásárolnia (1848 Vasvári Pál 8515001, 22) | Ime, nézzétek ezt a nagy embert! Ez az, aki a Sphynx rejtélyét megoldotta! Aki zsebében hordta a bölcsesség kövét! (1914 Ambrus Zoltán 9006003, 7) | nem hordtuk magunknál a jogi bölcsesség kövét (1999 Országgyűlési Napló CD62).

Ö: ál~, élet~.

Vö. CzF. bölcseség; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. bölcs; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bölcsesség főnév 3B8
1.
az a tulajdonság, hogy vki okos, nagy tudású, józan, megfontolt, bölcs, ill. vkinek ilyen volta
Azért nevezte  [ti. Isten] Évát oly rövidre, Hogyha Ádám akar a szentelt helyekre Menni, vagy feküdni fige-levelekre, Hamar szólíthassa Évát mindezekre. E kis dologban is ritka bölcsessége
(1772 Barcsay Ábrahám)
Te [ti. Dessewffy József], a kinek Lucína származást, Minerva bölcseséget s isteni elmét, Cythere győzhetetlen bájt ada
(1831 e. Kazinczy Ferenc)
Az idősebb király az ifjabbnak kedvezni szokott szerencséjét, ez pedig amannak tapasztaltságát és meggondolt komoly bölcsességét respektálta
(1937 Bánlaky József)
ostobaságuk mellett fényesebben ragyoghatott a magam bölcsessége
(1966 Sánta Ferenc)
1a.
ennek vmely megnyilvánulása
Mihelyen Kriſtus tanittani kezdett a’ Sinagógákban, azonnal tapaſztallák vala az emberek, hogy igen külömbözö módon tanittya öket az Iſten böltseſsége, mint ſem az Irás tudók
(1772 Vajda Sámuel)
[Deák Ferenc] elméletben addig viszi elveinek következéseit, meddig csak okosan lehet, de az életben, a gyakorlatban csak annyit kíván, mennyit megnyerhet. […]. Ha e bölcsességgel több bátorságot köt össze, talán megmentheté hazája hajóját a töréstől
(1850 Tóth Lőrinc)
Hogy Bethlen a koronát nem merte feltenni s a magyarság számára ezt az egységet jelentő jelvényt a jövőre hagyta: amennyire bölcsesség, annyira a gyöngeség beismerése is volt
(1936 Móricz Zsigmond)
Lámsza egyetlen bölcsessége, hogy lemond, mielőtt országa romlása temetné maga alá hatalmát
(1989 Zappe László)
2. (rég)
a filozófia mint tudomány
A’ Böltselkedés nem böltseség: mert ez minden láthatandónak, ’s láthatatlannak isméretét magában foglallya
(1777 Molnár János)
én, bár a bölcseség tudorának neveztek, saját lelkemen keresztül néztem a világot
(1849–1850 Rónay Jácint)
Az a bölcsesség, mely kizárólag anyaggal s erővel dolgozott, […] gondolatszegénységnek és vakságnak bizonyult
(1903 Prohászka Ottokár)
Ez a hégeli bölcseség, A könyvekből e tan ragyog
(1925 Juhász Gyula¹ ford.Heine)
3. (Vall is)
az emberi és isteni dolgokról való tudás
A’ Pogányok a’ bltsességen értették rend ſzerínt az Isteni, és emberi dolgoknak tudását
(1788 Őri Fülep Gábor ford.Pictet)
A lélektani tudásban […], a halálról való tudásban, általában mindabban, amit bölcsességnek neveznek, semmiféle „haladás” nem észlelhető
(1992 Kertész Imre²)
A gnósis szó itt még nem azonos a későbbi gnosztikus eretnekség tanításával, de valami „átlagon fölüli” vélt bölcsességre, tudásra utal
(1996 Katolikus Biblia jegyzetei)
3a. (tulajdonnévszerűen is) (Vall is)
rendsz. vmely felsőbb hatalomnak, isten(ség)nek tulajdonított (leg)felsőbb értelem, teremtő tudás
O Iſteni véghetetlen böltseſség, és gondviselés, ki még a’ leg-hitványab’ féregnek-is adtál mind életre, mind maga védelmezésére, mind a’ mi haſznunkra különös tulajdonságokat
(1775 Molnár János)
Nézd! a’ virágok’ tűkrében Azon fő Bölcsességet, Ki láthatatlan kezében Tart kezdetet, és véget
(1830 Szőke József)
a világ folyását intéző bőlcsességnek úgy tetszett, hogy a Bábel tornya építésekor a pallérok a kőművesek nyelvét ne értsék
(1862 Jókai Mór)
Vizsgálj meg minket, szent atyánk, a te jóságos szemeiddel és isteni bölcsességeddel!
(1923 Gálfi Lőrinc)
Jézus maga az isteni bölcsesség
(1988 Bibliai nevek és fogalmak)
4. (rég, ritk)
tanultság, kulturáltság, (széles körű v. általános) műveltség
Pittagorás tudta az Egyiptomi nyelvet, több Filoſofuſokkal együt, kik oda mentek tanúlni, de még is mig a’ Görög a maga nyelvébe fel nem ment, nem vólt közönſéges [= általános] böltſeſſége
(1778 Bessenyei György¹)
Annak a’ Nemzetnek, a’melly szabad, és szerentsés kéván lenni, a’ Bölcsességet közönségessé kell tenni
(1790 Kiss József¹–Rácz Sámuel)
5.
világismeret, élettapasztalat(on alapuló életszemlélet)
[az evangelista] nem emléti, hogy ebben a’ ſok ſeregben Irás tudók, és Fariseusok lettek volna, kik tudománnyal, böltseſséggel elöbb kelök, és a’ nép között tekéntetesb ſzemélyek voltak
(1772 Vajda Sámuel)
ezer évek bölcsesége
(1841 Vajda Péter)
mindazok, akik az országúton születnek, élnek és meghalnak: az élet olyan bölcsességét viszik tarisznyájukban, amely bölcsességnek a meghallgatására mindig érdemes volt megállani sietésünkben
(1919 Krúdy Gyula)
Milyen igaz, hű és kitűnő Schöpflin Mikszáth-portréja: a kiegyező, a tragikus szakadékok elől humorba menekülő író bölcsesége, kiábrándultsága, egyensúlya, szivarfüstbe burkolózva
(1941 Illés Endre)
évszázados népi bölcsesség felhalmozódása
(1990 Magyar néprajz)
5a.
frappáns(, aforizmaszerű) megállapítás, (élet)igazság, ill. (köz)mondás v. szállóige
Okos beſzéd ember: […]. Mindenkor tapogatva ſzokott ſzóllani. Nagy bltſeséget foglalt rövid ſzólláſa magában
(1790 Noszkó Alajos)
[Eveline-nek] jegyzetei voltak bölcs és tudós férfiak mondataiból, melyek arany bölcsességet tartalmaznak: „A cukor édessége elrontja fogukat, az anyai hízelgésé a szívet”
(1854 Jókai Mór)
– Hát bizony a házasság olyan, mint a rántott csirke – mondta a tanító. Az albíró legalább százszor hallotta már ezt a hasonlatot, de minél többször mondták előtte, annál kevésbé értette, mért oly népszerű ez a bölcsesség
(1911 Móricz Zsigmond)
„Bolond lyukból bolond szél fú” mondja a népi bölcsesség és a népnek mindig igaza van
(1956 Veres Péter)
Egy sokszorosan bizonyított bölcsesség szerint a világ úgy néz vissza ránk, ahogy mi tekintünk a világra
(2000 Figyelő)
6. (pejor is)
(üres) okoskodás, ill. (látszólag) okos gondolat v. (ál)okosság
a’ szrszálhasogatások böltseségnek a’ képzeldésnek forrázó hideglelésben való léte magosanrepülésnek ’s enthusiasmusnak neveztetnek
(1798 Kis János¹ ford.Knigge)
Csitt, vén bolond! Tartsd bölcsességedet komaasszonyidnak
(1871 Szász Károly² ford.Shakespeare)
Egy szellemes paradoxon többet ér egy lapos bölcsességnél
(1922 Babits Mihály)
gyönyörű szentenciákat tartalmazó nyilatkozattal-felhívással-ajánlásokkal bezárják a konferenciát, a delegátusok hazamennek, a politikusok már előbb, hiszen elmondták a maguk bölcsességeit – és a világ megy tovább, mint eddig
(1995 Magyar Hírlap)
7.
(csak szókapcsolatban)
bölcsesség köve (kissé rég)
a)
az alkimisták által keresett titkos anyag, amely vélekedésük szerint a nemnemesfémeket nemesfémmé, kül. arannyá változtatja, ill. gyógyít és halhatatlanná tesz; bölcsek köve
az Alchymicuſok ollyan gondolatba eſtek, mintha ez az Plántátska, amaz a’ Böltsektöl régen kereſett, Böltseſségnek kövének meg-találására alkalmatos vólna
(1775 Csapó József)
[A csodafű, vasfű] egyenértékü a magyar regében a nyugatiak „bölcsesség kövével”; mert a „vasfű” zárat nyit, követ hengerit, sebet gyógyit, megifjit, a vakok szemevilágát visszaadja stb. stb
(1872 Szathmáry Károly)
Az orvosi tudomány babonákon indul, a vegytan az aranycsinálásnak és a bölcseség kövének titkait keresi (alchymia), a csillagászat a képzelet szüleménye és a jövendőmondás szolgálatába szegődik (astrologia)
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
b)
〈vmilyen különleges ismeret, ill. az (egyetlen) igazság v. a (tökéletes) tudás jelképeként〉
az emberiség nem született bölcscsé: a bölcseség kövét’ hosszas századok’ keserü tapasztalatain kellett megvásárolnia
(1848 Vasvári Pál)
Ime, nézzétek ezt a nagy embert! Ez az, aki a Sphynx rejtélyét megoldotta! Aki zsebében hordta a bölcsesség kövét!
(1914 Ambrus Zoltán)
nem hordtuk magunknál a jogi bölcsesség kövét
(1999 Országgyűlési Napló)
Vö. CzF. bölcseség; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. bölcs; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások