bölcsészet fn 3B

1. ’filozófia, ill. vmely konkrét filozófiai elmélet v. rendszer’ ❖ Bölcsész, bölcsészet, bölcsészkedik – philosophus, philosophia, philosophatur (1838 Tuppy József C6000, 423) | A görög bölcsészet foglalkozott az állammal, foglalkozott az igazság eszméjével és eszményével, de csakis a vallással és az erkölcstannal együttesen (1885 Pulszky Ágost 8380001, 55) | Én tanítottalak téged először a hegeli bölcsészetre (1934 e. Móra Ferenc 9459047, 287) | [Hippolyte Adolphe Taine] enciklopédikus alkat volt: egyaránt otthonos volt a történelemben, a bölcsészetben, az irodalomban, a természettudományokban, a matematikában, de a művészetekben is (1986 Gábor Éva CD30).

2. (egysz-ban) ’filozófiával, irodalommal, nyelvészeti, társadalomtudományi stb. kérdésekkel foglalkozó, hagyományosan a bölcsészkaron oktatott tudományterület (vmely ága), ill. ez mint tantárgy’ ❖ [Mikler Sámuel] tanulmányait Selmeczbányán a XI. osztálylyal (bölcsészet) az ág. ev. lyceumban, a theologiát Eperjesen végezte (1902 Magyar írók élete CD27) | Mennyi adaton, kísérleten, vizsgálaton kell átvágnia magát ma az embernek, mennyi mindent kell tudnia, hogy csak hozzávetőlegesen is megállapíthassa, hogy semmit sem tud arról, ami a világon van. Hát még: ami a világon és a világból lesz! A bölcsészet jó százötven évig készült erre (1941 Illyés Gyula 2041001, 515) | Miután az egri jezsuiták iskoláját és Nagyszombatban a bölcsészetet kitanulta, Gvadányi József katonai pályára lépett (1965 Lukácsy Sándor² CD53) | élesen különválasztható tudományterületek egyre kevésbé léteznek, a bölcsészet területén semmiképpen (1998 Magyar Hírlap CD09).

2a. (egysz-ban, kül. -re raggal, hsz-szerűen) (ritk, biz) ’vmely egyetem bölcsészettudományi kara; bölcsészkar’ ❖ [Vörösmarty Mihály] 1816 ősszel Pestre jött, hol gymnásium hatodik osztályát elvégezvén, a bölcsészetre ment által (1875 e. Toldy Ferenc C4172, 233) | a bölcsészetnek és az egyetemi hivataloknak a fenntartása, bőkezűen számítva, évi kétszázezer korona (1902 Ady Endre CD0801) | [József Attila] bölcsészetre iratkozik a szegedi egyetemen (1943 Juhász Géza¹ 9283004, 24) | [Németh László] beiratkozik ugyan a bölcsészetre, de néhány hét elegendő, hogy a lélektelen előadások elriasszák, és átiratkozzék az orvosi egyetemre (1974 Béládi Miklós 9039001, 156).

3. (egysz-ban) (rég)(élet)bölcsesség, élettapasztalat’ ❖ a’ káposzta épen maradásának ’s a’ kecske jóllakásának bölcsészete egy pár lusta „éljent” kisrófolhat ugyan (1843 Pesti Hírlap CD61) | Kontemplatív bölcsészettel szemlélem a világ bolondságát (1865 Jókai Mór CD18) | A nagy, fekete szemek […] olyan mélyek, mint Buddha bölcsészete (1921 Strém István CD10).

3a. (egysz-ban, birtokszóként) (rég) ’vkinek az értelme, személyes bölcsessége’ ❖ Hamlet azt mondja: van egen földön sokkal több dolog; bölcsészetünk mint mennyit álmodik (1846 Hetilap CD61) | [Eveline] csak annyit tud, érez, hogy férje őt lelke jobb felének tartja, hogy nála nélkül gondolatait sem rendezi, hogy őneki minden fontosabb határozatnál befolyással kell lennie, hogy észlelése, bölcsészete tartja fenn a család boldogságát, intézi annak jövőjét (1854 Jókai Mór CD18) | [a Rákóczi-nóta] híven fejezi ki a sokszor csalódott magyarnak egy pillanatnyi érzelmét, midőn nyakig jutott a bajba […], s jól esik egész bölcsészetét egy káromkodásban összepontosítani (1873 Arany László 8015004, 254).

3b. (egysz-ban, birtokszóként) (rég) ’vminek a titka, magyarázó oka, ésszerű magyarázata, ill. értelme’ ❖ Szerencsések a’ népivadékok, kik e’ pusztulás bölcsészetén okulni tudnak és akarnak (1848 Életképek C0106, 130) | [az embernek] nem szabad csak egy félével táplálgatni magát, de soknemü eledelek bizonyos és okszerinti combinatiojában feneklik táplálás tekintetében életrendszerének bölcsészete (1857 Széchenyi István minden írása CD1501).

ÖU: állam~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bölcs; ÉKsz.

bölcsészet főnév 3B
1.
filozófia, ill. vmely konkrét filozófiai elmélet v. rendszer
Bölcsész, bölcsészet, bölcsészkedik – philosophus, philosophia, philosophatur
(1838 Tuppy József)
A görög bölcsészet foglalkozott az állammal, foglalkozott az igazság eszméjével és eszményével, de csakis a vallással és az erkölcstannal együttesen
(1885 Pulszky Ágost)
Én tanítottalak téged először a hegeli bölcsészetre
(1934 e. Móra Ferenc)
[Hippolyte Adolphe Taine] enciklopédikus alkat volt: egyaránt otthonos volt a történelemben, a bölcsészetben, az irodalomban, a természettudományokban, a matematikában, de a művészetekben is
(1986 Gábor Éva)
2. (egysz-ban)
filozófiával, irodalommal, nyelvészeti, társadalomtudományi stb. kérdésekkel foglalkozó, hagyományosan a bölcsészkaron oktatott tudományterület (vmely ága), ill. ez mint tantárgy
[Mikler Sámuel] tanulmányait Selmeczbányán a XI. osztálylyal (bölcsészet) az ág. ev.ágostai hitvallású evangélikus lyceumban, a theologiát Eperjesen végezte
(1902 Magyar írók élete)
Mennyi adaton, kísérleten, vizsgálaton kell átvágnia magát ma az embernek, mennyi mindent kell tudnia, hogy csak hozzávetőlegesen is megállapíthassa, hogy semmit sem tud arról, ami a világon van. Hát még: ami a világon és a világból lesz! A bölcsészet jó százötven évig készült erre
(1941 Illyés Gyula)
Miután az egri jezsuiták iskoláját és Nagyszombatban a bölcsészetet kitanulta, Gvadányi József katonai pályára lépett
(1965 Lukácsy Sándor²)
élesen különválasztható tudományterületek egyre kevésbé léteznek, a bölcsészet területén semmiképpen
(1998 Magyar Hírlap)
2a. (egysz-ban, kül. -re raggal, hsz-szerűen) (ritk, biz)
vmely egyetem bölcsészettudományi kara; bölcsészkar
[Vörösmarty Mihály] 1816 ősszel Pestre jött, hol gymnásium hatodik osztályát elvégezvén, a bölcsészetre ment által
(1875 e. Toldy Ferenc)
a bölcsészetnek és az egyetemi hivataloknak a fenntartása, bőkezűen számítva, évi kétszázezer korona
(1902 Ady Endre)
[József Attila] bölcsészetre iratkozik a szegedi egyetemen
(1943 Juhász Géza¹)
[Németh László] beiratkozik ugyan a bölcsészetre, de néhány hét elegendő, hogy a lélektelen előadások elriasszák, és átiratkozzék az orvosi egyetemre
(1974 Béládi Miklós)
3. (egysz-ban) (rég)
(élet)bölcsesség, élettapasztalat
a’ káposzta épen maradásának ’s a’ kecske jóllakásának bölcsészete egy pár lusta „éljent” kisrófolhat ugyan
(1843 Pesti Hírlap)
Kontemplatív bölcsészettel szemlélem a világ bolondságát
(1865 Jókai Mór)
A nagy, fekete szemek […] olyan mélyek, mint Buddha bölcsészete
(1921 Strém István)
3a. (egysz-ban, birtokszóként) (rég)
vkinek az értelme, személyes bölcsessége
Hamlet azt mondja: van egen földön sokkal több dolog; bölcsészetünk mint mennyit álmodik
(1846 Hetilap)
[Eveline] csak annyit tud, érez, hogy férje őt lelke jobb felének tartja, hogy nála nélkül gondolatait sem rendezi, hogy őneki minden fontosabb határozatnál befolyással kell lennie, hogy észlelése, bölcsészete tartja fenn a család boldogságát, intézi annak jövőjét
(1854 Jókai Mór)
[a Rákóczi-nóta] híven fejezi ki a sokszor csalódott magyarnak egy pillanatnyi érzelmét, midőn nyakig jutott a bajba […], s jól esik egész bölcsészetét egy káromkodásban összepontosítani
(1873 Arany László)
3b. (egysz-ban, birtokszóként) (rég)
vminek a titka, magyarázó oka, ésszerű magyarázata, ill. értelme
Szerencsések a’ népivadékok, kik e’ pusztulás bölcsészetén okulni tudnak és akarnak
(1848 Életképek)
[az embernek] nem szabad csak egy félével táplálgatni magát, de soknemü eledelek bizonyos és okszerinti combinatiojában feneklik táplálás tekintetében életrendszerének bölcsészete
(1857 Széchenyi István minden írása)
ÖU: állambölcsészet
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bölcs; ÉKsz.

Beállítások