bölcsészet fn 3B
1. ’filozófia, ill. vmely konkrét filozófiai elmélet v. rendszer’ ❖ Bölcsész, bölcsészet, bölcsészkedik – philosophus, philosophia, philosophatur (1838 Tuppy József C6000, 423) | A görög bölcsészet foglalkozott az állammal, foglalkozott az igazság eszméjével és eszményével, de csakis a vallással és az erkölcstannal együttesen (1885 Pulszky Ágost 8380001, 55) | Én tanítottalak téged először a hegeli bölcsészetre (1934 e. Móra Ferenc 9459047, 287) | [Hippolyte Adolphe Taine] enciklopédikus alkat volt: egyaránt otthonos volt a történelemben, a bölcsészetben, az irodalomban, a természettudományokban, a matematikában, de a művészetekben is (1986 Gábor Éva CD30).
2. (egysz-ban) ’filozófiával, irodalommal, nyelvészeti, társadalomtudományi stb. kérdésekkel foglalkozó, hagyományosan a bölcsészkaron oktatott tudományterület (vmely ága), ill. ez mint tantárgy’ ❖ [Mikler Sámuel] tanulmányait Selmeczbányán a XI. osztálylyal (bölcsészet) az ág. ev. lyceumban, a theologiát Eperjesen végezte (1902 Magyar írók élete CD27) | Mennyi adaton, kísérleten, vizsgálaton kell átvágnia magát ma az embernek, mennyi mindent kell tudnia, hogy csak hozzávetőlegesen is megállapíthassa, hogy semmit sem tud arról, ami a világon van. Hát még: ami a világon és a világból lesz! A bölcsészet jó százötven évig készült erre (1941 Illyés Gyula 2041001, 515) | Miután az egri jezsuiták iskoláját és Nagyszombatban a bölcsészetet kitanulta, Gvadányi József katonai pályára lépett (1965 Lukácsy Sándor² CD53) | élesen különválasztható tudományterületek egyre kevésbé léteznek, a bölcsészet területén semmiképpen (1998 Magyar Hírlap CD09).
2a. (egysz-ban, kül. -re raggal, hsz-szerűen) (ritk, biz) ’vmely egyetem bölcsészettudományi kara; bölcsészkar’ ❖ [Vörösmarty Mihály] 1816 ősszel Pestre jött, hol gymnásium hatodik osztályát elvégezvén, a bölcsészetre ment által (1875 e. Toldy Ferenc C4172, 233) | a bölcsészetnek és az egyetemi hivataloknak a fenntartása, bőkezűen számítva, évi kétszázezer korona (1902 Ady Endre CD0801) | [József Attila] bölcsészetre iratkozik a szegedi egyetemen (1943 Juhász Géza¹ 9283004, 24) | [Németh László] beiratkozik ugyan a bölcsészetre, de néhány hét elegendő, hogy a lélektelen előadások elriasszák, és átiratkozzék az orvosi egyetemre (1974 Béládi Miklós 9039001, 156).
3. (egysz-ban) (rég) ’(élet)bölcsesség, élettapasztalat’ ❖ a’ káposzta épen maradásának ’s a’ kecske jóllakásának bölcsészete egy pár lusta „éljent” kisrófolhat ugyan (1843 Pesti Hírlap CD61) | Kontemplatív bölcsészettel szemlélem a világ bolondságát (1865 Jókai Mór CD18) | A nagy, fekete szemek […] olyan mélyek, mint Buddha bölcsészete (1921 Strém István CD10).
3a. (egysz-ban, birtokszóként) (rég) ’vkinek az értelme, személyes bölcsessége’ ❖ Hamlet azt mondja: van egen földön sokkal több dolog; bölcsészetünk mint mennyit álmodik (1846 Hetilap CD61) | [Eveline] csak annyit tud, érez, hogy férje őt lelke jobb felének tartja, hogy nála nélkül gondolatait sem rendezi, hogy őneki minden fontosabb határozatnál befolyással kell lennie, hogy észlelése, bölcsészete tartja fenn a család boldogságát, intézi annak jövőjét (1854 Jókai Mór CD18) | [a Rákóczi-nóta] híven fejezi ki a sokszor csalódott magyarnak egy pillanatnyi érzelmét, midőn nyakig jutott a bajba […], s jól esik egész bölcsészetét egy káromkodásban összepontosítani (1873 Arany László 8015004, 254).
3b. (egysz-ban, birtokszóként) (rég) ’vminek a titka, magyarázó oka, ésszerű magyarázata, ill. értelme’ ❖ Szerencsések a’ népivadékok, kik e’ pusztulás bölcsészetén okulni tudnak és akarnak (1848 Életképek C0106, 130) | [az embernek] nem szabad csak egy félével táplálgatni magát, de soknemü eledelek bizonyos és okszerinti combinatiojában feneklik táplálás tekintetében életrendszerének bölcsészete (1857 Széchenyi István minden írása CD1501).
ÖU: állam~.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bölcs; ÉKsz.