börleszk (3B1) l. burleszk
burleszk fn 3D1 börleszk
1. (Irodt v. Szính) ’képtelen helyzetekre, torzításokra, kiélezett helyzetkomikumra épülő, olykor tragikomikus hatást keltő, szatirikus, parodisztikus színpadi mű(faj)’ ❖ az mikor meg tudatik, hogy semmi sebet nem kapott, és az tsak ollyan későn tudatik meg, végtére Burlesque válik belőle [ti. Dugonics András Etelka című művéből] (1788 Ráday Gedeon¹ C2554, 195) | [a kékszakállú herceg történetét többen] feldolgozták, legismeretesebb Offenbach zenei burleszkje (1895 PallasLex. CD02) | Scarron Pál (1610–1660) a franczia burleszk megalapítója (1904 Váczy János C2567, 535) | [Arisztophanész] vígjátéka a színpad terét, idejét, cselekvényét a vígjátéki ötlethez alakította, burleszkjeiben az egész természet a komikus ötlet szolgálatába állt (1932 Németh László² 9485020, 87) | Zöld bárány. Színpadi burleszk: Magyar Színház: 1931 (1940 Pintér Jenő CD44) | [Déry Tibor] felhasználja a cirkusz, a burleszk falrengető helyzetkomikumát és a comedia dell’arte [= rögtönzött vígjáték] eszközeit (1972 Kocsis Rózsa 2018004, 340).
2. (Irodt) ’erősen torzító, szatirikus hangvétel, ábrázolásmód, ill. ez mint esztétikai minőség’ ❖ a’ tulzás, a’ torzképzés, a’ burlesque vastagabb színezete, kisebb nagyobb mértékben, [a színésznő Kovácsné] majd minden komikai előadásán feltűnik (1842 Regélő Pesti Divatlap C1521, 370) | a burleszk […] főkép az olasz álarczos játékok fő elemét teszi (1872 Névy László C3332, 38) | [Hajó Sándor Délibáb utca 7. című vígjátékában] a tréfa a burleszkon keresztül emberi, nagyon is emberi szomorúságokba csap át (1915 Hatvany Lajos CD10) | Szó sincs ezekben a részekben burleszkről: nevettetőből egyszerre érzelgőssé, patétikussá válnak a jelenetek (1956 Népszava szept. 2. C4821, 3) | Régi nagy korok hősi stoicizmusából ez maradt; burleszkbe játszó tragikomikus stoicizmus (1972 Németh G. Béla 2018011, 455).
3. (Film) ’realisztikus környezetben helyzetkomikumra épülő, gyakr. irreális történetű (néma)film (mint műfaj)’ ❖ az Inkwell Comediek egyszerű rajzfilmek, amelyek úgy a kivitelükben, mint a tartalmukban egyelőre igen primitivek. Egyszerű alapérzéseket (öröm, szomorúság, félelem, harag, stb.) fejeznek ki, minden komplikáció nélkül, a burleszkhez hasonlóan (1927 Gró Lajos 9196001, 37) | Chaplin szereplésével készült első burleszkek (1987 Tények könyve CD37) | A Csapd le csacsi! valójában börleszk akar lenni, de úgy, hogy azért társadalmi is legyen (1992 Györffy Miklós 2010003, 16).
4. (tulajdonnévként, ill. tulajdonnév részeként is) (Zene) ’változatos ritmikájú, tréfás, játékos, groteszk színezetű hangszeres zenemű (tétele), ill. ez mint zenei műfaj’ ❖ [Wladigeroff] kamarazeneműveken, dalokon és zongoradarabokon kívül színpadi kísérőzenét, egy hegedűversenyt, egy burleszket (hegedűre és zenekarra) és kisebb kompozíciókat irt (1931 ZeneiLex. CD49) | [Bartók Béla] a maga művei közül egyet játszott a parasztdalokból, egy Sirató éneket, három kis rapszódiát, a második burleszket és az Allegro barbaro c. darabot (1955 Csatkai Endre CD52) | [Szabó Ernő] komponált szólóhegedűre írt műveket: Burleszk, Szigetközi népdalok (1994 MagyarÉletrajziLex. C6372, 818).
ÖU: film~.
ÖE: ~dráma, ~figura, ~komédia, ~komikus, ~móka, ~mondás, ~szerep, ~színház.
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.