akadémia fn 6A
1. (tulajdonnévként és tulajdonnév részeként is) ’kiemelkedő tudósokból álló országos testület, ill. a tudományos kutatás irányítását végző legtekintélyesebb országos intézmény’ ❖ a’ Párisi királlyi Academia (1787 Mátyus István C3069, 301) | gróf Széchenyi az akadémia alapítója (1832 Kölcsey Ferenc 8253056, 350) | És önök, szíves olvasók, jól sejtik, hogy a pénzszükségen kivül legtöbbet az Akadémiát szidtam, mely szavahihető emberek és pecsétek szerint magyar és tudományos (1901 Ady Endre C0534, 457) | [Helena Petrovna Blavatsky] A titkos tanítás című könyve, melyet tibeti tanítómestereinek útmutatásával írt és a teozófiai mozgalom világnézeti alapművének szánt, bizonyára kevés közvetlen markolható hasznot kínál az akadémiák által szentesített tudományoknak (1988 Rátai János 1131003, 196) | A helyesírás egy nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekből szabályozott eljárásmódja, illetőleg az ezt tükröző, rögzítő szabályrendszer. A helyesírási sztenderdet a Magyar Tudományos Akadémia szabályzatban rögzíti (2005 Laczkó Krisztina–Mártonfi Attila 3201002, 19).
1a. ’vmely művészeti, es. tudományos tevékenységet folytató szűkebb közösség tagjaiból alakult társaság, ill. testület’ ❖ irodalmi akadémia (1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [vannak] tudományos és szépirodalmi akadémiáink […], társadalmi, irodalmi, művészeti szervezeteink amelyekről ötven vagy száz évvel ezelőtt nagy embereink álmodni sem mertek volna (1913 Rákosi Jenő 8385016, 138) | Tulajdonképpen kiknek a számára létesültek itt magyar akadémiák, irodalmi társaságok? (1982 Rónay László 2028009, 312).
2. (tulajdonnév részeként is) ’felsőfokú szakirányú (művészeti, műszaki, teológiai, katonai stb.) képzést nyújtó intézmény, kül. főiskola’ ❖ A Gyri Akadémiáról Budára ment Markovics Mátyás Ur helyébe terméſzeti törvényeknek taníttatására Hirs Mihály Úr válaſztatott (1780 Magyar Hírmondó 7444009, 649) | Nem látszik […] tanácsosnak, hogy a nők orvosokká képeztessenek. Aggasztó dolog lenne erkölcsi szempontból őket nyilvános akadémiák és egyetemek látogatására bocsátani (1871 Illésy György 8194001, 9) | Tanárbeiktatás az unitárius teológiai akadémián (1923 Keresztény Magvető 2129002, 1) | Akadémiát végzett trombitás, művészhez illő munkát vállal disznótorban, temetésen, lakodalomban (1966 Örkény István 9500020, 367) | elvégezte a Ludovika Akadémiát, hivatásos katonatisztnek indult (1996 Magyar Hírlap CD09).
2a. (vál) ’〈okulásra, tapasztalatszerzésre módot adó körülmény, élmény stb. jelölésére〉’ ❖ a’ Világnak Akadémiájába kezdettem járni (1794 Farkas András C1688, 3) | nem igen bizom az olyan urakban, a kik sokat jártak a Diane-ok [ti. a párizsi kokottok] akadémiájába (1907 Ambrus Zoltán C0596, 202).
2b. ’továbbképző előadás(sorozat), tanfolyam, szabadegyetem’ ❖ A maga részéről befejezte a politikai akadémiát (1956 Urbán Ernő 2005021, 79) | Egészségügyi akadémia (4 alkalommal, a TIT-klubban) (1979 Hiller István² CD52) | A gazdasági, számviteli, számítástechnikai és más akadémiák, továbbképző tanfolyamok szaporodása a felsőoktatás leértékelődéséhez vezethet (1995 Magyar Hírlap CD09).
3. (kissé rég) ’Bemutató, előadás.’
3a. ’zenei v. irodalmi előadás, előadóest’ ❖ egy nagy musikális Akademiát tartott ott az ide való Musikus-Társaság maga haſznára mind Szeredán, mind Tsötörtökön; mellyben; hegedk, flauták, oboják, klarinétek, fagótok, trombiták, dobok és vadáſz-kürtök’ zengései mellett, Móses Égyiptomban nevezetü, ’s két ſzakaſzokból álló Oratórium énekeltetett el igen gyönyörüségeſſen (1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0172, 777) | Leonhard-Lyser Karolina assz. jeles német rögtönzó (improvisatrix) falaink közé érkezék. Első académiája vasárnap dec. 11-kén leend, mellyben több költemények közt egy kis vigjátékot is rögtönzend (1842 Regélő Pesti Divatlap C1521, 1162) | Szavaltatott a nemzeti szinházban, a honvédek javára rendezett akademián (1868 Tóth Kálmán C4293, 53) | [A fiatalság] türelmetlenül várta a hangversenyt, ahogy akkor nevezték: az akadémiát (1884 Kvassay Ede C2870, 187) | A tanítás mellett műveinek kiadása, de mindenekelőtt a gyakori koncertek, akadémiák biztosították [Mozart] megélhetését (1930 ZeneiLex. CD49).
3b. (Sp) ’〈vmely sportban, kül. vívásban:〉 az adott sportot népszerűsítő, annak fejlettebb fogásait, technikáját a közönségnek bemutató rendezvény’ ❖ Egy érdekes egyén érkezett közénk, u. m. a 92 éves Betolini Bertalan, ki Trientben született s I. Napoleon majd minden hadjáratában részt vett s most akadémiákat rendez vivtani mutatványokból (1858 Pesti Napló júl. 24. C8640, [3]) | a Hungária Vivó Club és a Spárta Athletikai Club, e hó 30-ikán a Royal-szálló nagytermében nagyszabású akadémiát rendeznek, melyen Lovass mester összes mesterkollégái beigérték részvételüket, ugyszintén amateur vivógárdánk legjobbjai is meghivást nyertek (1914 Budapesti Hírlap máj. 21. C4702, 37) | A siófoki Fodor Sporttelep nagyszabásu akadémiát rendez, mely a vivás és boxolás propagálására ugy női mint férfiszámokat a legnevesebb vívókkal mutat be (1929 Budapesti Hírlap júl. 31. C4717, 16).
4. (tulajdonnévként és tulajdonnév részeként is) ’vmely tudományos, ill. felsőoktatási intézmény épülete’ ❖ elmés festések és emblemák láttattak […] az akademia egyik ablakában (1812 e. Keresztesi József 7172003, 214) | az Akadémia kisterméből a folyosóra szorúltak ki a hallgatók s így az előadásokat át kellett tenni a vegytani intézet nagytermébe (1896 Pethő Gyula CD44) | Mult hétfőn az akadémia egyik termében a „Rheingold” partituráját […] tanulmányoztam (1900 Bartók Béla C0855, 19) | a Magyar Tudományos Akadémia falfestményei (1938 e. Ybl Ervin 9793001, 231) | órákig tartó tapasztalati előadással bilincselné le […] hallgatóit az Akadémia dísztermében (1983 Cs. Szabó László 9093002, 166).
Ö: bányász~, festő~, lovas~, színi~, vívó~, zene~.
Vö. CzF. akademia; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; IdSz.