brács (3A) l. brácsa

brácsa fn 6A (Zene is)brács (/nyj)

’a hegedűhöz hasonló, annál nagyobb testű, mélyebb hangú, rendsz. négyhúros, c g d¹ a¹ hangolású vonós hangszer’ ❖ [a prímást] ſegíti Szomor ſecundáéval, Jablontzai pedig mormol a’ brátsával (1790 Mátyási József 7221023, 297) | a Bráts (olaszúl Viola di Braccio […]) (1802 Gáthy István C1857, 76) | kézben volt hegedű, brács, fuvola (1897 Mikszáth Kálmán 8312009, 229) | a brácsa fogólapját (1931 ZeneiLex. CD49) | A mezőségi brácsán három húr egy síkban van (1979 NéprajziLex. CD47).

a. ’az ezen való játék, ennek hangja, ill. az ez(ek) által játszott zenekari szólam’ ❖ [Beethoven] Bonn jeles udvari zenekarában a brácsát játszotta (1893 PallasLex. CD02) | A klarinét mellett jól kivehettem a brácsát (1919 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | a brácsák párbeszéde (1975 Kroó György 1085001, 102) | A prímhegedű és a cselló a témák bemutatásakor diszkréten, elegánsan lépett előtérbe, a második hegedű és a brácsa pedig magabiztosan, árnyaltan kísért (1995 Magyar Hírlap CD09).

J: mélyhegedű, viola².

UB: -művész.

ÖE: ~kulcs, ~szó, ~szólam, ~szóló, ~verseny.

Sz: brácsista.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. brács; IdSz.

brács lásd brácsa
brácsa főnév 6A (Zene is)
brács 3A (/nyj)
a hegedűhöz hasonló, annál nagyobb testű, mélyebb hangú, rendsz. négyhúros, c g d¹ a¹ hangolású vonós hangszer
[a prímást] ſegíti Szomor ſecundáéval, Jablontzai pedig mormol a’ brátsával
(1790 Mátyási József)
a Bráts (olaszúl Viola di Braccio […])
(1802 Gáthy István)
kézben volt hegedű, brács, fuvola
(1897 Mikszáth Kálmán)
a brácsa fogólapját
(1931 ZeneiLex.)
A mezőségi brácsán három húr egy síkban van
(1979 NéprajziLex.)
a.
az ezen való játék, ennek hangja, ill. az ez(ek) által játszott zenekari szólam
[Beethoven] Bonn jeles udvari zenekarában a brácsát játszotta
(1893 PallasLex.)
A klarinét mellett jól kivehettem a brácsát
(1919 Tersánszky Józsi Jenő)
a brácsák párbeszéde
(1975 Kroó György)
A prímhegedű és a cselló a témák bemutatásakor diszkréten, elegánsan lépett előtérbe, a második hegedű és a brácsa pedig magabiztosan, árnyaltan kísért
(1995 Magyar Hírlap)
UB: -művész
ÖE: brácsakulcs, brácsaszó, brácsaszólam, brácsaszóló, brácsaverseny
Sz: brácsista
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. brács; IdSz.

Beállítások