akarat fn 3A2

1. (Fil v. Pszich) ’embernek (és állatnak) az a képessége, hogy egy kitűzött cél elérésére törekszik’ ❖ Az akarat magában tehetség; ennek a’ tehetségnek gyakorlása, vagy az a’ tselekedet, mikor akarunk, neveztetik akarásnak (1792 Pálóczi Horváth Ádám C2123, 221) | Az akarat szabadságában az emberi szellem lényege legvilágosabban előtűnik, s ez által különbözik leginkább az állati lélektől (1864 Peregriny Elek 8360030, 145) | Éppen a legfontosabb emberi adottságok (ész, akarat), az embert az állatok közül kiemelő tulajdonságok juttatják vissza az embert az állatok szintjére, sőt jóval az alá (1999 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’akaraterő’ ❖ nincs bennetök akarat, nincs kitűrés, nincs hajthatlan szilárd ragaszkodás a fölvett szándékhoz (1840 Kossuth Lajos CD32) | nevelésünk legnagyobb hibája az, hogy … az akarat szilárditásával nem foglalkozik (1871 e. Eötvös József C1600, 83) | az alkotó és vezérlő egyéniség legszebb tulajdonságai: példátlan munkabírás, fejlesztő- és szervezőkészség, akarat, bölcs mértékletesség, ritka emberismeret (1975 Karasszon Dénes CD30) | Ha az embernek valami nem sikerül, vagy letörik vagy feláll. Én felálltam. Nagy akarat kellett hozzá (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. ’tudatos elhatározása vminek’ ❖ A’ miként tettétek akaratotokat, A’ szerént veszitek tlnk sorsotokat (1772 Bessenyei György¹ C1075, 105) | Azért nem győzőtt eddig is e hon, Mert sohasem volt egy akaraton (1849 Petőfi Sándor 8366431, 223) | közös akarattal (1893 Rebesszer C6115, 65) | Ezer zsibbadt vágyból mért nem lesz Végül egy erős akarat? (1908 Ady Endre C0536, 163) | Feltettem magamban, hogy küzdelmek árán is kitartok saját akaratom mellett (1912 Csáth Géza 9085006, 23) | Zsófi szabad akaratból Pista bácsi felesége lett (1979 Gyergyai Albert 9202006, 55).

3. ’vmely (jövőbeli) cselekvésre, tettre, magatartásra irányuló óhaj, szándék’ ❖ akaratom ellen cselekszem (1772 Barcsay Ábrahám 7019032, 26) | a’ nagy szónok’ e’ mostani beszédével, […] ha bár akaratján kivül is esett ez, szóról szóra tavaly, és tavaly előtti vágyait ismételte (1836 Petrichevich Horváth Lázár 8367001, 6) | legjobb akaratom mellett is keveset tehetek [az ügyben] (1885 Tolnai Lajos C4202, 189) | a legjobb akarat ellenére is az egész őrség gyönyörűen alszik (1892 Kacziány Géza C2471, 122) | akaratunk nélkül a világra jöttünk (1901 Ady Endre C0535, 268) | [a magyar főnemesség a] legjobb akarattal sem ismételhette meg Széchenyi csodáját (1937 Cs. Szabó László 9093015, 159) | Boguslawski akarata ellenére elmosolyodott (1978 Spiró György 1143001, 138) | Az óhajtó mondat akaratot, kívánságot fejez ki, de a megvalósít(tat)ás szándéka nélkül (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

3a. (-ból raggal, hsz-szerűen) (kissé rég) ’szándékosan, készakarva’ ❖ Össze a két bajnok fele úton roppan, Megrendűl a mienk, ellenfele jobban, Toldi akaratból visszacsuklik ferdén, Kompolti akarva sem marad a nyergén (1879 Arany János C0657, 23) | megindult a dévánkodás [= pajzán évődés], amilyen szokott lenni egy borozó férfitársaságban, amely közé (vesztére vagy akaratból) egy kackiás parasztmenyecske odapottyan az égből (1884 Jókai Mór CD18) | Ravaszul csináltam a dolgot. De nem akaratból, csak úgy jöttek az érzéseim és nem tudtam neki ellentállni (1931 Kassák Lajos CD10).

3b. (-val raggal, hsz-szerűen) ’ua.’ ❖ ’Megcsaltuk a’ külföldit … – többször akaratunk ellen mint akarattal’ – a’ mi azonban a’ vevőt tekintvén majd egyre megy (1831 Széchenyi István C3903, 156) | nem ébresztettem az ő szivében akarattal oly reményeket, melyeket valósítanom nem szabad (1846–1847 Szendrey Júlia 8440011, 96) | te is azt véled, hogy akarattal sebezte meg magát? (1907 Gárdonyi Géza C1819, 178) | Köves, úgy érezte, […] nem bántotta a lányt, s ha netán bántotta is, nem akarattal tette (1988 Kertész Imre² CD41).

4. ’vkinek, vminek a kívánsága, követelése’ ❖ Felségednek légyen bár ez akarattya, De igaſságához hogy alkalmaztattya. Hogy Rodrig a’ Király’ ’s Köz Jó védelmére Vólt, azért én légyek tehát az ö bére (1773 Teleki Ádám ford.–Corneille 7343001, 97) | Ha a’ nevelőhez bizodalma nincs a’ nevendéknek, ez csak félelemből teljesíti annak akaratját (1825 Szilasy János 8450002, 25) | milyen szerencse, hogy van demokrácia, hogy a többség akarata érvényesül (1910 Csizmadia Sándor¹ 9089012, 15) | szülei akaratából az ügyvédi pályára készült (1927 Szini Gyula CD10) | az 1956. november 1-én deklarált semlegesség a magyar nép akaratát fejezte ki (1985 Borbándi Gyula 9811016, 395).

5. ’Isten v. a sors elrendelése’ ❖ minden mozdulásunkat az Iſten kedvéért, és az ö akarattyának bé-tellyesétésére nézve igyekezzük tselekedni (1772 Vajda Sámuel 7365001, 139) | az isten akarata meglett, Mert az Ádám mellett szép menyecske termett (1846 Népdalok és mondák C2981, 118) | Isten akarata ellen tenni nem lehet (1888 Balassa Ármin C0739, 81) | a sors kifürkészhetetlen akaratából (1991 Upor Péter 2003046, 32) | Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

J: akarás.

Ö: béke~, jó~, kész~, köz~, nép~, ön~, rossz~, vas-.

Fr: szabad.

Sz: akaratú.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. akar; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

akarat főnév 3A2
1. (Fil v. Pszich)
embernek (és állatnak) az a képessége, hogy egy kitűzött cél elérésére törekszik
Az akarat magában tehetség; ennek a’ tehetségnek gyakorlása, vagy az a’ tselekedet, mikor akarunk, neveztetik akarásnak
(1792 Pálóczi Horváth Ádám)
Az akarat szabadságában az emberi szellem lényege legvilágosabban előtűnik, s ez által különbözik leginkább az állati lélektől
(1864 Peregriny Elek)
Éppen a legfontosabb emberi adottságok (ész, akarat), az embert az állatok közül kiemelő tulajdonságok juttatják vissza az embert az állatok szintjére, sőt jóval az alá
(1999 Magyar Hírlap)
1a.
nincs bennetök akarat, nincs kitűrés, nincs hajthatlan szilárd ragaszkodás a fölvett szándékhoz
(1840 Kossuth Lajos)
nevelésünk legnagyobb hibája az, hogy … az akarat szilárditásával nem foglalkozik
(1871 e. Eötvös József)
az alkotó és vezérlő egyéniség legszebb tulajdonságai: példátlan munkabírás, fejlesztő- és szervezőkészség, akarat, bölcs mértékletesség, ritka emberismeret
(1975 Karasszon Dénes)
Ha az embernek valami nem sikerül, vagy letörik vagy feláll. Én felálltam. Nagy akarat kellett hozzá
(1998 Magyar Hírlap)
2.
tudatos elhatározása vminek
A’ miként tettétek akaratotokat, A’ szerént veszitek tlnk sorsotokat
(1772 Bessenyei György¹)
Azért nem győzőtt eddig is e hon, Mert sohasem volt egy akaraton
(1849 Petőfi Sándor)
közös akarattal
(1893 Rebesszer)
Ezer zsibbadt vágyból mért nem lesz Végül egy erős akarat?
(1908 Ady Endre)
Feltettem magamban, hogy küzdelmek árán is kitartok saját akaratom mellett
(1912 Csáth Géza)
Zsófi szabad akaratból Pista bácsi felesége lett
(1979 Gyergyai Albert)
3.
vmely (jövőbeli) cselekvésre, tettre, magatartásra irányuló óhaj, szándék
akaratom ellen cselekszem
(1772 Barcsay Ábrahám)
a’ nagy szónok’ e’ mostani beszédével, […] ha bár akaratján kivül is esett ez, szóról szóra tavaly, és tavaly előtti vágyait ismételte
(1836 Petrichevich Horváth Lázár)
legjobb akaratom mellett is keveset tehetek [az ügyben]
(1885 Tolnai Lajos)
a legjobb akarat ellenére is az egész őrség gyönyörűen alszik
(1892 Kacziány Géza)
akaratunk nélkül a világra jöttünk
(1901 Ady Endre)
[a magyar főnemesség a] legjobb akarattal sem ismételhette meg Széchenyi csodáját
(1937 Cs. Szabó László)
Boguslawski akarata ellenére elmosolyodott
(1978 Spiró György)
Az óhajtó mondat akaratot, kívánságot fejez ki, de a megvalósít(tat)ás szándéka nélkül
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
3a. (-ból raggal, hsz-szerűen) (kissé rég)
szándékosan, készakarva
Össze a két bajnok fele úton roppan, Megrendűl a mienk, ellenfele jobban, Toldi akaratból visszacsuklik ferdén, Kompolti akarva sem marad a nyergén
(1879 Arany János)
megindult a dévánkodás [= pajzán évődés], amilyen szokott lenni egy borozó férfitársaságban, amely közé (vesztére vagy akaratból) egy kackiás parasztmenyecske odapottyan az égből
(1884 Jókai Mór)
Ravaszul csináltam a dolgot. De nem akaratból, csak úgy jöttek az érzéseim és nem tudtam neki ellentállni
(1931 Kassák Lajos)
3b. (-val raggal, hsz-szerűen)
ua.
’Megcsaltuk a’ külföldit … – többször akaratunk ellen mint akarattal’ – a’ mi azonban a’ vevőt tekintvén majd egyre megy
(1831 Széchenyi István)
nem ébresztettem az ő szivében akarattal oly reményeket, melyeket valósítanom nem szabad
(1846–1847 Szendrey Júlia)
te is azt véled, hogy akarattal sebezte meg magát?
(1907 Gárdonyi Géza)
Köves, úgy érezte, […] nem bántotta a lányt, s ha netán bántotta is, nem akarattal tette
(1988 Kertész Imre²)
4.
vkinek, vminek a kívánsága, követelése
Felségednek légyen bár ez akarattya, De igaſságához hogy alkalmaztattya. Hogy Rodrig a’ Király’ ’s Köz Jó védelmére Vólt, azért én légyek tehát az ö bére
(1773 Teleki Ádám ford.Corneille)
Ha a’ nevelőhez bizodalma nincs a’ nevendéknek, ez csak félelemből teljesíti annak akaratját
(1825 Szilasy János)
milyen szerencse, hogy van demokrácia, hogy a többség akarata érvényesül
(1910 Csizmadia Sándor¹)
szülei akaratából az ügyvédi pályára készült
(1927 Szini Gyula)
az 1956. november 1-én deklarált semlegesség a magyar nép akaratát fejezte ki
(1985 Borbándi Gyula)
5.
Isten v. a sors elrendelése
minden mozdulásunkat az Iſten kedvéért, és az ö akarattyának bé-tellyesétésére nézve igyekezzük tselekedni
(1772 Vajda Sámuel)
az isten akarata meglett, Mert az Ádám mellett szép menyecske termett
(1846 Népdalok és mondák)
Isten akarata ellen tenni nem lehet
(1888 Balassa Ármin)
a sors kifürkészhetetlen akaratából
(1991 Upor Péter)
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is
(1995 Protestáns Biblia ford.)
J: akarás
Fr: szabad
Sz: akaratú
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. akar; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások