akarati mn 18A (Pszich v. vál)

1. ’az akaratból eredő, ill. az akarat részvételével végbemenő 〈lelki folyamat, ill. cselekvés〉’ ❖ [néha alvás közben] úgy véghez mennek […] az akarati tselekedetek mint vigyázva (1793 Mátyus István C3072, 356) | [a szónok] a kedély megindítása mellett közönségét […] tettre, vagyis akarati elhatározásra birja (1870 Névy László 8334002, 11) | minden különösebb akarati erőfeszítés nélkül (1983 Bíróné Nagy Edit 1018004, 241) | [Isten] az emberre bízza, hogy a léttel szembeni rossz viszonyát saját maga változtassa meg, vagyis szabad akarati döntést hozzon (2000 Gáspár Csaba László CD17).

2. ’az akarattal mint pszichológiai folyamattal kapcs., annak körébe tartozó’ ❖ [az érzéki és gondolati] képzetek alanyilag öntudatunk s a különbféle tárgyak reánk hatásainak az észrevételi, emlékezeti, s akarati, vagy figyelmező tehetségeitől feltételeztetvék (1840 Székely Mózes 8434002, 17) | A’ világtörténeteket alakító ezen két tényezőt a’ most élők és cselekvők’ akarati szabadságának és a’ szükség parancsának … lehet neveznünk (1844 Bajza József ford.–Kolb C0726, 9) | [a hisztéria megnyilvánulásában sokan] a primitívebb indulati és érzelmi élet előretörését tartják döntőnek a fejlettebb akarati és értelmi élettel szemben (1957 Benedek István 9041011, 335) | Az érzelmek és az akarati funkciók szerveződése az „álom-tudathoz” hasonló éberségi szinten történik (1981 Popper Péter 1122003, 127) | a szándékosság mindig tartalmaz érzelmi, értelmi és akarati tényezőt (1998 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’az akarattal, ill. az akaraterővel mint képességgel kapcs., arra vonatkozó’ ❖ [sokan] azt vallják, hogy az alkoholizmus nem erkölcsi, akarati gyengeség, hanem betegség (1997 Magyar Hírlap CD09) | az iskolaérettséget elsősorban a pszichés alkalmasság: beszéd- és értelmi fejlettség, érzelmi és akarati érettség [határozza meg] (1998 Tények könyve CD37).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

akarati melléknév 18A (Pszich v. vál)
1.
az akaratból eredő, ill. az akarat részvételével végbemenő 〈lelki folyamat, ill. cselekvés〉
[néha alvás közben] úgy véghez mennek […] az akarati tselekedetek mint vigyázva
(1793 Mátyus István)
[a szónok] a kedély megindítása mellett közönségét […] tettre, vagyis akarati elhatározásra birja
(1870 Névy László)
minden különösebb akarati erőfeszítés nélkül
(1983 Bíróné Nagy Edit)
[Isten] az emberre bízza, hogy a léttel szembeni rossz viszonyát saját maga változtassa meg, vagyis szabad akarati döntést hozzon
(2000 Gáspár Csaba László)
2.
az akarattal mint pszichológiai folyamattal kapcs., annak körébe tartozó
[az érzéki és gondolati] képzetek alanyilag öntudatunk s a különbféle tárgyak reánk hatásainak az észrevételi, emlékezeti, s akarati, vagy figyelmező tehetségeitől feltételeztetvék
(1840 Székely Mózes)
A’ világtörténeteket alakító ezen két tényezőt a’ most élők és cselekvők’ akarati szabadságának és a’ szükség parancsának … lehet neveznünk
(1844 Bajza József ford.Kolb)
[a hisztéria megnyilvánulásában sokan] a primitívebb indulati és érzelmi élet előretörését tartják döntőnek a fejlettebb akarati és értelmi élettel szemben
(1957 Benedek István)
Az érzelmek és az akarati funkciók szerveződése az „álom-tudathoz” hasonló éberségi szinten történik
(1981 Popper Péter)
a szándékosság mindig tartalmaz érzelmi, értelmi és akarati tényezőt
(1998 Magyar Hírlap)
2a.
az akarattal, ill. az akaraterővel mint képességgel kapcs., arra vonatkozó
[sokan] azt vallják, hogy az alkoholizmus nem erkölcsi, akarati gyengeség, hanem betegség
(1997 Magyar Hírlap)
az iskolaérettséget elsősorban a pszichés alkalmasság: beszéd- és értelmi fejlettség, érzelmi és akarati érettség [határozza meg]
(1998 Tények könyve)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások