bronz fn és mn 3Abronc (rég) , bronsz (rég)

I. fn

1. (Ipar is) ’réznek és vmely más fémnek, kül. ónnak(, ill. egyéb ötvözőadalékoknak) sárgás v. barnás színű, szilárd ötvözete’ ❖ Brontz, Bronz. Aes, Metallum compositum. Ném. Fr. Bronze (1808 Sándor István C1536, 21) | [az esztergomi bazilika homlokzatán levő felirat] betüi 5 láb magasak, bronczból készültek és tűzben aranyozottak (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Réz és ón ötvényéből [= ötvözetéből], tehát bronzból öntött ágyúkat Európában legelőször a XIV. században használtak (1893 PallasLex. CD02) | Több mangán növeli a bronz szilárdságát és keménységét, erre való tekintettel oly mangánbronzot is készítenek, melyben az ón nagy részét mangánnal helyettesítik (1896 PallasLex. CD02) | Még senki sem fejezett ki kővel és bronzzal annyit, mint Rodin (1910 Feleky Géza CD10) | Bronz: 1. a nagy (60% fölötti) réztartalmú ötvözetek ált. elnevezése (kivételek a réz–cink ötvözetek […]) (1989 AkadémiaiKisLex. C6315, 285).

2. ’ebből készült ()tárgy’ ❖ Antik bronszok vagy márványok’ gyüjteménye (1843 Athenaeum C0027, 441) | [Bizovacban] nagy raktári bronzleletre akadtak. Egyebek közt 149 különféle díszített sarlót, […] 8 lándzsahegyet, 3 pajzsot, stb., összesen 112 kilogramnyi bronzot találtak (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Úgy szedett össze mindent. Ócskásoktól, árverésen […] ezeket a kínai bronzokat (1979 Domahidy András 1036002, 110).

2a. (Sp, biz)(ez mint) vmely sportversenyen elért harmadik helyezés (jutalma), bronzérem’ ❖ 1953. EB: Ezüst: Juhász István (könnyűsúly), Bronz: Szakács Béla (kisváltósúly) (1987 Tények könyve CD37) | a szöuli olimpián csapatban bronzot szerzett tőröző Érsek Zsolt (1994 Magyar Hírlap CD09) | [az edző] egyik tanítványa világbajnoki bronzig jutott (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. (ritk, Ipar) ’tárgyak bevonásához haszn. bronzpor, ill. ebből v. más fémporból lakkokkal, olajokkal stb. előállított festékanyag’ ❖ A réz és cink tárgyakat rézbronzzal ugy vonjuk be, ha előbb barna lakkal, vagy firnájszos festékkel bekenjük s a már félig száraz festékre rákenjük v. ráporozzuk a bronzot (1893 PallasLex. CD02) | Bronzok: fémporok apró pikkelyeiből lakkokkal v. olajokkal előállított, fedőképes, fény- és időálló festőanyagok (1989 AkadémiaiKisLex. C6315, 286).

4. (vál) ’bronzszín, ill. vmely dolog ilyen színe’ ❖ A lány hajának bronza csillog (1927 Juhász Gyula¹ 9284646, 41) | [Christie-ben] felfedezte a régi Inkét, vagy majdnem a régi Inkét a Jani szemével, bronzbajátszó, sötét hajával (1979 Domahidy András 1036002, 121).

II. mn

1. ’réznek és ónnak(, ill. egyéb ötvözőadalékoknak) sárgás v. barnás színű, szilárd ötvözetéből készült 〈()tárgy〉’ ❖ [az iparmű-kiállításon] kiosztatni határoztatott 5 arany, 14 ezüst, 30 bronz emlékpénz, 31 dicsérő oklevél (1842 Pesti Hírlap CD61) | Rátonban is találtak az én fiatal koromban arany-, Krasznán pedig bronz ékszereket (1884 Szathmáry Károly 8428004, 21) | Bronz, fa, elefántcsont műtárgyak készitése és faragása (1911 Pásztor Árpád 9519009, 154) | bronz keresztelőkút (1980 Szombathy Viktor 1149004, 47).

1a. ’〈vmely kitüntetésnek, elismerésnek stb.〉(bronzéremmel járó,) az arany- és az ezüstfokozatnál alacsonyabb 〈fokozata〉’ ❖ A Honismereti pályázat helytörténeti csoportjában […] bronz fokozatra találták érdemesnek a soproni Roth Gyula Erdészeti Szakközépiskola II. B. osztályának csapatpályamunkáját (1977 Hárs József CD52) | a Munka Érdemrend […] bronz fokozatát [kapják] (1987 Lévai Béla 1094004, 152) | [a szponzorjelöltek] a gyémánt és a bronz fokozat közötti területeken megtalálni vélték a maguk pénzének a helyét (1997 Magyar Hírlap CD09) | [Az Agip Flotta kártyának] arany, ezüst és bronz fokozata van, attól függően, hogy milyen szolgáltatásokra jogosítja használóját (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. (vál) ’ezen ötvözet színéhez hasonló (fényes) barnásvörös 〈szín〉, ill. ilyen színű’ ❖ egy magas termetű, bronz arcszínű úrnak (1880 Jókai Mór CD18) | Arca ragyogott a bronz fényben (1911 Kosztolányi Dezső 9359333, 79) | Az erdő bronz, a pázsit cinóberzöld (1931 Zsolt Béla 9807010, 192) | sorra zavartuk fel a vakítóan fehér, sárga tollbóbitájú, lármásan rikácsoló kakaducsapatokat […] és az óriási bronz, gyümölcsevő galambokat (1997 Természet Világa CD50).

Ö: harang~, kis~.

ÖU: alumínium~, foszfor~, gép~, ón~, szobor~.

ÖE: ~arcú, ~érme, ~eszköz, ~festék, ~hajú, ~kultúra, ~lelet, ~öntés, ~veret.

Sz: bronzíroz.

Vö. CzF. bronsz; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bronz főnév és melléknév 3A
bronc 3A (rég)
bronsz 3A (rég)
I. főnév
1. (Ipar is)
réznek és vmely más fémnek, kül. ónnak(, ill. egyéb ötvözőadalékoknak) sárgás v. barnás színű, szilárd ötvözete
Brontz, Bronz. Aes, Metallum compositum. Ném.németül Fr.franciául Bronze
(1808 Sándor István)
[az esztergomi bazilika homlokzatán levő felirat] betüi 5 láb magasak, bronczból készültek és tűzben aranyozottak
(1856 Vasárnapi Újság)
Réz és ón ötvényéből [= ötvözetéből], tehát bronzból öntött ágyúkat Európában legelőször a XIV. században használtak
(1893 PallasLex.)
Több mangán növeli a bronz szilárdságát és keménységét, erre való tekintettel oly mangánbronzot is készítenek, melyben az ón nagy részét mangánnal helyettesítik
(1896 PallasLex.)
Még senki sem fejezett ki kővel és bronzzal annyit, mint Rodin
(1910 Feleky Géza)
Bronz: 1. a nagy (60% fölötti) réztartalmú ötvözetek ált.általános elnevezése (kivételek a réz–cink ötvözetek […])
(1989 AkadémiaiKisLex.)
2.
ebből készült ()tárgy
Antik bronszok vagy márványok’ gyüjteménye
(1843 Athenaeum)
[Bizovacban] nagy raktári bronzleletre akadtak. Egyebek közt 149 különféle díszített sarlót, […] 8 lándzsahegyet, 3 pajzsot, stb., összesen 112 kilogramnyi bronzot találtak
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Úgy szedett össze mindent. Ócskásoktól, árverésen […] ezeket a kínai bronzokat
(1979 Domahidy András)
2a. (Sp, biz)
(ez mint) vmely sportversenyen elért harmadik helyezés (jutalma), bronzérem
1953. EBEurópa-bajnokság: Ezüst: Juhász István (könnyűsúly), Bronz: Szakács Béla (kisváltósúly)
(1987 Tények könyve)
a szöuli olimpián csapatban bronzot szerzett tőröző Érsek Zsolt
(1994 Magyar Hírlap)
[az edző] egyik tanítványa világbajnoki bronzig jutott
(2000 Magyar Hírlap)
3. (ritk, Ipar)
tárgyak bevonásához haszn. bronzpor, ill. ebből v. más fémporból lakkokkal, olajokkal stb. előállított festékanyag
A réz és cink tárgyakat rézbronzzal ugy vonjuk be, ha előbb barna lakkal, vagy firnájszos festékkel bekenjük s a már félig száraz festékre rákenjük v.vagy ráporozzuk a bronzot
(1893 PallasLex.)
Bronzok: fémporok apró pikkelyeiből lakkokkal v.vagy olajokkal előállított, fedőképes, fény- és időálló festőanyagok
(1989 AkadémiaiKisLex.)
4. (vál)
bronzszín, ill. vmely dolog ilyen színe
A lány hajának bronza csillog
(1927 Juhász Gyula¹)
[Christie-ben] felfedezte a régi Inkét, vagy majdnem a régi Inkét a Jani szemével, bronzbajátszó, sötét hajával
(1979 Domahidy András)
II. melléknév
1.
réznek és ónnak(, ill. egyéb ötvözőadalékoknak) sárgás v. barnás színű, szilárd ötvözetéből készült ()tárgy〉
[az iparmű-kiállításon] kiosztatni határoztatott 5 arany, 14 ezüst, 30 bronz emlékpénz, 31 dicsérő oklevél
(1842 Pesti Hírlap)
Rátonban is találtak az én fiatal koromban arany-, Krasznán pedig bronz ékszereket
(1884 Szathmáry Károly)
Bronz, fa, elefántcsont műtárgyak készitése és faragása
(1911 Pásztor Árpád)
bronz keresztelőkút
(1980 Szombathy Viktor)
1a.
〈vmely kitüntetésnek, elismerésnek stb.〉 (bronzéremmel járó,) az arany- és az ezüstfokozatnál alacsonyabb 〈fokozata〉
A Honismereti pályázat helytörténeti csoportjában […] bronz fokozatra találták érdemesnek a soproni Roth Gyula Erdészeti Szakközépiskola II. B. osztályának csapatpályamunkáját
(1977 Hárs József)
a Munka Érdemrend […] bronz fokozatát [kapják]
(1987 Lévai Béla)
[a szponzorjelöltek] a gyémánt és a bronz fokozat közötti területeken megtalálni vélték a maguk pénzének a helyét
(1997 Magyar Hírlap)
[Az Agip Flotta kártyának] arany, ezüst és bronz fokozata van, attól függően, hogy milyen szolgáltatásokra jogosítja használóját
(1998 Magyar Hírlap)
2. (vál)
ezen ötvözet színéhez hasonló (fényes) barnásvörös 〈szín〉, ill. ilyen színű
egy magas termetű, bronz arcszínű úrnak
(1880 Jókai Mór)
Arca ragyogott a bronz fényben
(1911 Kosztolányi Dezső)
Az erdő bronz, a pázsit cinóberzöld
(1931 Zsolt Béla)
sorra zavartuk fel a vakítóan fehér, sárga tollbóbitájú, lármásan rikácsoló kakaducsapatokat […] és az óriási bronz, gyümölcsevő galambokat
(1997 Természet Világa)
ÖU: alumíniumbronz, foszforbronz, gépbronz, ónbronz, szoborbronz
ÖE: bronzarcú, bronzérme, bronzeszköz, bronzfesték, bronzhajú, bronzkultúra, bronzlelet, bronzöntés, bronzveret
Sz: bronzíroz
Vö. CzF. bronsz; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások