bronzöntő mn és fn 1C

I. mn

1. (ritk) ’bronzból öntött (dísz)tárgyak, szobrok készítésével foglalkozó 〈szakember〉’ ❖ Myron a hires bronzöntő szobrász delosi […] bronzból öntötte szobrait (1893 PallasLex. CD02).

2. ’a bronzöntéshez haszn. 〈helyiség, ill. eszköz〉’ ❖ Budapest területén honos iparágak: […] a bronzöntő-műhely, hol az aradi vértanúk szobra is megöntetett (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | bronzöntő-kanál (1961 Népszava márc. 12. C4825, 5) | a Heves megyei Feldebrő Árpád-kori templomának altemplomában fel is tárták a régészek a 11. századi műhelyeket, bronzöntő kemencékkel (2000 Gömöri János CD52).

3. ’bronzból öntött (dísz)tárgyak készítésére irányuló 〈tevékenység, eljárás〉, ill. bronzöntéssel kapcs.’ ❖ A közép-korban a bronzöntő művészet és a czinöntő kézművesség részben találkoztak, a mennyiben a bronz- és a harangöntők jobbára czinöntők is voltak (1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a ritka és nagy tudást igénylő viaszvesztéses bronzöntő eljárás, mellyel minden valószínűség szerint már a váradi álló királyszobrokat is öntötték (1995 Magyar Zoltán CD58) | bronzöntő „kurzuson” (1999 Magyar Hírlap CD09).

II. fn

1. (jelzőként is) ’bronzból öntött (dísz)tárgyak, szobrok készítésével foglalkozó szakember’ ❖ Barokk ízlésű bronz öntvény továbbá Egkh gróf herczegérseknek Kremsierben levő síremléke, melyet Hiernle Ferencz szobrász és bronzöntő [készített] (1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Az 1770-es években sárgaréz- és bronzöntők dolgoztak Besztercebányán, Losoncon, Pápán és másutt (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | Mondja meg a címet, hogy hová vigye a bronzöntő barátom a Kaffka Margitot [ti. a Kaffka Margit-érmet] (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. (ritk) ’az a műhely, gyár, ahol bronztárgyak készítésével foglalkoznak’ ❖ A párizsi kalapka lenge tokjára egy namuri bronz-öntőnek utazója dobja rá a gyár mintáival megtömött apró [bőröndjét] (1895 Ágai Adolf C0549, 434) | [a gyár] kezdetben gazdasági gépeket, kazánokat, gőzekét, gőzgépeket gyártott, majd nagyszabású vasszerkezetek, vashidak, villamoskocsik, mótorok gyártásával bővült, utóbb bronzöntőt is rendezett be (1924 RévaiNagyLex. C5712, 640).

Vö. ÉKsz.

bronzöntő melléknév és főnév 1C
I. melléknév
1. (ritk)
bronzból öntött (dísz)tárgyak, szobrok készítésével foglalkozó 〈szakember〉
Myron a hires bronzöntő szobrász delosi […] bronzból öntötte szobrait
(1893 PallasLex.)
2.
a bronzöntéshez haszn. 〈helyiség, ill. eszköz〉
Budapest területén honos iparágak: […] a bronzöntő-műhely, hol az aradi vértanúk szobra is megöntetett
(1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
bronzöntő-kanál
(1961 Népszava márc. 12.)
a Heves megyei Feldebrő Árpád-kori templomának altemplomában fel is tárták a régészek a 11. századi műhelyeket, bronzöntő kemencékkel
(2000 Gömöri János)
3.
bronzból öntött (dísz)tárgyak készítésére irányuló 〈tevékenység, eljárás〉, ill. bronzöntéssel kapcs.
A közép-korban a bronzöntő művészet és a czinöntő kézművesség részben találkoztak, a mennyiben a bronz- és a harangöntők jobbára czinöntők is voltak
(1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
a ritka és nagy tudást igénylő viaszvesztéses bronzöntő eljárás, mellyel minden valószínűség szerint már a váradi álló királyszobrokat is öntötték
(1995 Magyar Zoltán)
bronzöntő „kurzuson”
(1999 Magyar Hírlap)
II. főnév
1. (jelzőként is)
bronzból öntött (dísz)tárgyak, szobrok készítésével foglalkozó szakember
Barokk ízlésű bronz öntvény továbbá Egkh gróf herczegérseknek Kremsierben levő síremléke, melyet Hiernle Ferencz szobrász és bronzöntő [készített]
(1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Az 1770-es években sárgaréz- és bronzöntők dolgoztak Besztercebányán, Losoncon, Pápán és másutt
(1993 A magyarság kézikönyve)
Mondja meg a címet, hogy hová vigye a bronzöntő barátom a Kaffka Margitot [ti. a Kaffka Margit-érmet]
(1997 Magyar Hírlap)
2. (ritk)
az a műhely, gyár, ahol bronztárgyak készítésével foglalkoznak
A párizsi kalapka lenge tokjára egy namuri bronz-öntőnek utazója dobja rá a gyár mintáival megtömött apró [bőröndjét]
(1895 Ágai Adolf)
[a gyár] kezdetben gazdasági gépeket, kazánokat, gőzekét, gőzgépeket gyártott, majd nagyszabású vasszerkezetek, vashidak, villamoskocsik, mótorok gyártásával bővült, utóbb bronzöntőt is rendezett be
(1924 RévaiNagyLex.)
Vö. ÉKsz.

Beállítások