brr msz 0

1. ’〈hangutánzásként〉’ ❖ Brrrrr puff! a’ feje-felett, a’ föld meg reszketett (1794 Gyarmathi Sámuel ford.–Campe C1949, 94) | Brr! dörögés-morogás, recsegés-ropogás morajával […] Zajg villám (1845 Arany János CD01) | A kocsi csakúgy brrrr robogott tova (1863 Garabonciás diák naptára 1863-ra C1802, 94) | Repülőgép vagyok, repülőgép vagyok, zzzzzzzzr, brrrrrrrr, zzzzzzzzzzr, brrrrrrr (1978 Török Sándor 1157003, 126).

2. ’〈Vmilyen érzést, érzelmet kifejező hangkitörésként.〉’

2a. ’〈didergés, fázás, ill. egyéb kellemetlen fizikai érzés kif-ére〉’ ❖ Brr! brr! brr! vizes vagyok, mint a lyukából kiöntött ürge (1843 Nagy Ignác ford.–Bayard C5795, 74) | Brr, de kutya hideg van itt (1918 Kassák Lajos 9314001, 46) | Brrr, rázza meg a fejét, tiszta másnapos vagyok (1997 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’〈félelem, iszony kif-ére〉’ ❖ elég, hogy nőül kell vennem, Oh, gondolat! brrrr! (1845 Degré Alajos 8100004, 27) | „Brr! A farkas!” Halálos félelem dermesztő hidegsége futott öreg urambátyám hátgerincén keresztül (1871 Mikszáth Kálmán 8312027, 88) | olyan veszélyben forogtam, hogy jobb nem is gondolni rá. Brrr! Még most is borsódzik bele a hátam (1967 Rónay György ford.–Collodi 9573161, 43).

2c. ’〈undor, utálat, bosszúság, megrökönyödés stb. kif-ére〉’ ❖ Ha! Kſzív! Tigris lélek! Értzkſzikla! […] Brr! hogy fellobban! Tsendesen Uram, tsendesen (1805 Mulatságok ford. C1697, 200) | Mikor „vádló” helyett azt szedik hogy, vad ló!.. Brrr!… forog szédülő fejemmel a padló! (1872 Thaly Kálmán C1965, 210) | Brr, de undorító az íze (1910 Cholnoky Viktor 9078002, 158) | S mindez mai áron? Brr. (1994 Magyar Hírlap CD09).

2d. (ritk) ’〈borzongatóan kellemes érzés, ill. csodálat kif-ére〉’ ❖ Brrr! Istenemre! csodálom (1847 Degré Alajos C1399, 101) | Leánykoromban mindig arról ábrándoztam, hogy állatszeliditőnő leszek, ah… megsimogatni egy oroszlánt, parancsolni neki!… […] Oh, nagy sörényével játszani, brr! (1903 Molnár Ferenc² 9453010, 39) | egy thai kick-box (brr!) menőt is ámulattal nézek, ha férfi, ha nő (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. (nyj) ’〈juh terelésére, kergetésére haszn. kifejezésben〉’ ❖ Hajtáskor juhnak brr-nye, hajdi-ne, a báránynak pedig cs-cs-cs-ét mondanak (1959 Vámszer Géza C7173, 91).

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

brr mondatszó 0
1.
〈hangutánzásként〉
Brrrrr puff! a’ feje-felett, a’ föld meg reszketett
(1794 Gyarmathi Sámuel ford.Campe)
Brr! dörögés-morogás, recsegés-ropogás morajával […] Zajg villám
(1845 Arany János)
A kocsi csakúgy brrrr robogott tova
(1863 Garabonciás diák naptára 1863-ra)
Repülőgép vagyok, repülőgép vagyok, zzzzzzzzr, brrrrrrrr, zzzzzzzzzzr, brrrrrrr
(1978 Török Sándor)
2.
〈Vmilyen érzést, érzelmet kifejező hangkitörésként.〉
2a.
〈didergés, fázás, ill. egyéb kellemetlen fizikai érzés kif-ére〉
Brr! brr! brr! vizes vagyok, mint a lyukából kiöntött ürge
(1843 Nagy Ignác ford.Bayard)
Brr, de kutya hideg van itt
(1918 Kassák Lajos)
Brrr, rázza meg a fejét, tiszta másnapos vagyok
(1997 Magyar Hírlap)
2b.
〈félelem, iszony kif-ére〉
elég, hogy nőül kell vennem, Oh, gondolat! brrrr!
(1845 Degré Alajos)
Brr! A farkas!” Halálos félelem dermesztő hidegsége futott öreg urambátyám hátgerincén keresztül
(1871 Mikszáth Kálmán)
olyan veszélyben forogtam, hogy jobb nem is gondolni rá. Brrr! Még most is borsódzik bele a hátam
(1967 Rónay György ford.Collodi)
2c.
〈undor, utálat, bosszúság, megrökönyödés stb. kif-ére〉
Ha! Kſzív! Tigris lélek! Értzkſzikla! […] Brr! hogy fellobban! Tsendesen Uram, tsendesen
(1805 Mulatságok ford.)
Mikor „vádló” helyett azt szedik hogy, vad ló!.. Brrr!… forog szédülő fejemmel a padló!
(1872 Thaly Kálmán)
Brr, de undorító az íze
(1910 Cholnoky Viktor)
S mindez mai áron? Brr.
(1994 Magyar Hírlap)
2d. (ritk)
〈borzongatóan kellemes érzés, ill. csodálat kif-ére〉
Brrr! Istenemre! csodálom
(1847 Degré Alajos)
Leánykoromban mindig arról ábrándoztam, hogy állatszeliditőnő leszek, ah… megsimogatni egy oroszlánt, parancsolni neki!… […] Oh, nagy sörényével játszani, brr!
(1903 Molnár Ferenc²)
egy thai kick-box (brr!) menőt is ámulattal nézek, ha férfi, ha nő
(2000 Magyar Hírlap)
3. (nyj)
〈juh terelésére, kergetésére haszn. kifejezésben〉
Hajtáskor juhnak brr-nye, hajdi-ne, a báránynak pedig cs-cs-cs-ét mondanak
(1959 Vámszer Géza)
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások