ábrándozás fn 4A

1. ’az ábrándozik igével kifejezett lelki folyamat’ ❖ Oh te kedves zld Setéttség, Titkaim’ Meg-hittje! melly édes alattad az Ábrándozás (1794 Kármán József² 7165014, 203).

2. ’álmodozó, merengő (lelki)állapot, ill. ennek megnyilvánulása, látható jele’ ❖ arczán inkább csendes vidámság, mint komoly ábrándozás volt kivehető (1839 Jósika Miklós 8212005, 159) | Amikor egyszer a Japán-asztalnál ültünk, hirtelen feleszmélt elmélyült ábrándozásából (1924 Gergely István CD10).

3. ’ábrándos elképzelés, ábrándkép’ ❖ keressetek alkalmat a hajdanra visszanézhetni; s érte melegűlni. Nem költői ábrándozás ez; hanem fennmaradás, folyvást emelkedés érzelme (1826 Kölcsey Ferenc 8253049, 1227) | Korántsem ábrándozás e kép, de mint a képzelet terméke, bizonyosan szegényes mindahhoz viszonyítva, amit itt néhány esztendő múlva valóban látni fogunk (1960 Méliusz József 9433014, 496).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ábrándozik

ábrándozás főnév 4A
1.
az ábrándozik igével kifejezett lelki folyamat
Oh te kedves zld Setéttség, Titkaim’ Meg-hittje! melly édes alattad az Ábrándozás
(1794 Kármán József²)
2.
álmodozó, merengő (lelki)állapot, ill. ennek megnyilvánulása, látható jele
arczán inkább csendes vidámság, mint komoly ábrándozás volt kivehető
(1839 Jósika Miklós)
Amikor egyszer a Japán-asztalnál ültünk, hirtelen feleszmélt elmélyült ábrándozásából
(1924 Gergely István)
3.
ábrándos elképzelés, ábrándkép
keressetek alkalmat a hajdanra visszanézhetni; s érte melegűlni. Nem költői ábrándozás ez; hanem fennmaradás, folyvást emelkedés érzelme
(1826 Kölcsey Ferenc)
Korántsem ábrándozás e kép, de mint a képzelet terméke, bizonyosan szegényes mindahhoz viszonyítva, amit itt néhány esztendő múlva valóban látni fogunk
(1960 Méliusz József)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ábrándozik

Beállítások