búcsújárás fn 4A

1. (katol) ’vmely búcsújáró helyre való (tömeges) zarándoklat búcsú elnyerése végett, ill. vmely kérésért, pl. testi-lelki egészségért v. hálaadás, vezeklés miatt’ ❖ a’ kik a’ bútsújáráſokról, […] a’ ſzüz Mária, és a’ Szenteknek tiſzteletéröl ollyan botránkoztató, és ne talám káromló beſzédeket-is folytatnak néha (1774 Vajda Sámuel 7365003, 112) | [a máriaremetei templom] a Nagy-Boldogasszony tiszteletére épült s ide aug. 15. és szept. 8. népes bucsujárások történnek (1895 PallasLex. CD02) | A Kárpát-medence területén a búcsújárás a római katolikus, a görög katolikus és a görögkeleti vallású népek szokása. A protestánsoktól idegen a Mária-tisztelet, és ezzel együtt a búcsújárás is (1990 Magyar néprajz CD47).

1a. (katol) ’〈vmely településen:〉 a templomi búcsú v. vmely más egyházi ünnep v. szertartás alkalmával rendezett felvonulás, (kör)menet’ ❖ azon Felſéges Parantsolat, melly a meſter-embereknek az Ur-napi bútsú-járáskor ſzokott muzsikálásokat és rend kívl való öltözeteket tíltja, a felettébb nagy záſzlók helyett pedig kitsínyeket rendel, itt-is [ti. Pozsony vármegyében is] közömſégesſé tétetett (1781 Magyar Hírmondó 7444022, 614) | Az ostrom megindulása előtt a király meghagyta a várban levő papoknak, hogy összegyűjtve a koldusokat, rendezzenek nagy búcsújárást és létániát az ég segítségének megnyerése végett (1892 Jókai Mór CD18) | [az ún. határjárás alkalmával] a határ szentelt helyeihez, keresztekhez és kápolnákhoz körmenetszerűen kivonultak, búcsújárás volt áldásosztással és búzaszenteléssel (1979 NéprajziLex. CD47).

1b. (rég, Vall) ’vmely szentnek tartott távoli hely v. kegyhely zarándokként való (tömeges) felkeresése’ ❖ A’ Mahummedana Vallásnak eggy nevezetes réſze a’ Bútsú-járás, mellyrl a’ Korán azt mondja: „Az Isten meg-parantsolta, hogy mind azok, a’ kiktl tsak lehet, Meccába Bútsúra menjenek” (1792 Mindszenthy Sámuel ford.–Broughton 7228033, 355) | Dsaggernathban, midőn búcsujárás tartatik a’ Ganges eredetéhez (1839 Vajda Péter 8504011, 35) | [a beduinok és a vahabiták] a mohamedanizmus protestánsai, akik tagadják a szent köveknek, az áldozatoknak, a búcsújárásoknak minden sikerét (1886 Jókai Mór CD18).

2. (biz) ’nagy jövés-menés, ill. sokadalom, tolongás’ ❖ A ruhák elkészültek s […] kitették a városházán közszemlére. No volt ott búcsújárás (1889 Mikszáth Kálmán C3104, 58) | [Bárczy István polgármester] részleteket beszélt el arról a bucsujárásról, amely a királynál délelőtt és délután lefolyt (1923 Károlyi Mihály 9311006, 453) | [A kínai nagy falnál] kifogtam a vasárnapot. Ekkora búcsújárást még egyetlen világhírű nevezetességnél sem láttam (1995 Természet Világa CD50).

Vö. CzF. búcsú- vagy bucsujárás; ÉrtSz.; SzólKm.; ÉKsz.

búcsújárás főnév 4A
1. (katol)
vmely búcsújáró helyre való (tömeges) zarándoklat búcsú elnyerése végett, ill. vmely kérésért, pl. testi-lelki egészségért v. hálaadás, vezeklés miatt
a’ kik a’ bútsújáráſokról, […] a’ ſzüz Mária, és a’ Szenteknek tiſzteletéröl ollyan botránkoztató, és ne talám káromló beſzédeket-is folytatnak néha
(1774 Vajda Sámuel)
[a máriaremetei templom] a Nagy-Boldogasszony tiszteletére épült s ide aug.augusztus 15. és szept.szeptember 8. népes bucsujárások történnek
(1895 PallasLex.)
A Kárpát-medence területén a búcsújárás a római katolikus, a görög katolikus és a görögkeleti vallású népek szokása. A protestánsoktól idegen a Mária-tisztelet, és ezzel együtt a búcsújárás is
(1990 Magyar néprajz)
1a. (katol)
〈vmely településen:〉 a templomi búcsú v. vmely más egyházi ünnep v. szertartás alkalmával rendezett felvonulás, (kör)menet
azon Felſéges Parantsolat, melly a meſter-embereknek az Ur-napi bútsú-járáskor ſzokott muzsikálásokat és rend kívl való öltözeteket tíltja, a felettébb nagy záſzlók helyett pedig kitsínyeket rendel, itt-is [ti. Pozsony vármegyében is] közömſégesſé tétetett
(1781 Magyar Hírmondó)
Az ostrom megindulása előtt a király meghagyta a várban levő papoknak, hogy összegyűjtve a koldusokat, rendezzenek nagy búcsújárást és létániát az ég segítségének megnyerése végett
(1892 Jókai Mór)
[az ún. határjárás alkalmával] a határ szentelt helyeihez, keresztekhez és kápolnákhoz körmenetszerűen kivonultak, búcsújárás volt áldásosztással és búzaszenteléssel
(1979 NéprajziLex.)
1b. (rég, Vall)
vmely szentnek tartott távoli hely v. kegyhely zarándokként való (tömeges) felkeresése
A’ Mahummedana Vallásnak eggy nevezetes réſze a’ Bútsú-járás, mellyrl a’ Korán azt mondja: „Az Isten meg-parantsolta, hogy mind azok, a’ kiktl tsak lehet, Meccába Bútsúra menjenek”
(1792 Mindszenthy Sámuel ford.Broughton)
Dsaggernathban, midőn búcsujárás tartatik a’ Ganges eredetéhez
(1839 Vajda Péter)
[a beduinok és a vahabiták] a mohamedanizmus protestánsai, akik tagadják a szent köveknek, az áldozatoknak, a búcsújárásoknak minden sikerét
(1886 Jókai Mór)
2. (biz)
nagy jövés-menés, ill. sokadalom, tolongás
A ruhák elkészültek s […] kitették a városházán közszemlére. No volt ott búcsújárás
(1889 Mikszáth Kálmán)
[Bárczy István polgármester] részleteket beszélt el arról a bucsujárásról, amely a királynál délelőtt és délután lefolyt
(1923 Károlyi Mihály)
[A kínai nagy falnál] kifogtam a vasárnapot. Ekkora búcsújárást még egyetlen világhírű nevezetességnél sem láttam
(1995 Természet Világa)
Vö. CzF. búcsú- vagy bucsujárás; ÉrtSz.; SzólKm.; ÉKsz.

Beállítások