búfelejtető mn és fn 1C (rég)

I. mn

’a bánatot, szomorúságot enyhítő, a gondo(ka)t, baj(oka)t feledtető 〈dolog〉’ ❖ Orfeusnak tiszteletére álom-hozó, és bú-felejtető mákot hintvén (1812 e. Rájnis József ford.–Vergilius C3580, 260) | ezek a nők bánatukban isznak, de már az ital nem tudja megvigasztalni őket, ezért keresik itt a virágházban azt a búfelejtető virágot (1923 Krúdy Gyula CD54).

II. fn

1. (ritk) ’bánat, szomorúság enyhítése, ill. gond(ok), baj(ok) elfeledtetése; búfelejtés’ ❖ A költő ilyenkor el-elszavalta boldogult felesége emlékezetére írt verseit s nagyokat ivott utána, búfelejtetőül (1899 Bársony István C0834, 130).

2. ’a bánatot, szomorúságot enyhítő, a gondo(ka)t, baj(oka)t feledtető dolog, kül. ital’ ❖ már elhagysz bennünket, talán iszol velünk utolszor búfelejtetőt (1824 Vörösmarty Mihály 8524393, 260) | Áll a farsang még javában. Régi szokás szerint a nép házasságokat sző és menyegzői áldomásul iddogálja a búfelejtetőt (1856 Vasárnapi Újság CD56) | [Rákóczi Erzsébet] maga gyermektelen lévén, még 1693-ban is kedves szép lovait nevezte gyönyörű magzatainak, búfelejtetőinek, időtöltőinek (1907 Márki Sándor CD55).

J: búfelejtő.

búfelejtető melléknév és főnév 1C (rég)
I. melléknév
a bánatot, szomorúságot enyhítő, a gondo(ka)t, baj(oka)t feledtető 〈dolog〉
Orfeusnak tiszteletére álom-hozó, és bú-felejtető mákot hintvén
(1812 e. Rájnis József ford.Vergilius)
ezek a nők bánatukban isznak, de már az ital nem tudja megvigasztalni őket, ezért keresik itt a virágházban azt a búfelejtető virágot
(1923 Krúdy Gyula)
II. főnév
1. (ritk)
bánat, szomorúság enyhítése, ill. gond(ok), baj(ok) elfeledtetése; búfelejtés
A költő ilyenkor el-elszavalta boldogult felesége emlékezetére írt verseit s nagyokat ivott utána, búfelejtetőül
(1899 Bársony István)
2.
a bánatot, szomorúságot enyhítő, a gondo(ka)t, baj(oka)t feledtető dolog, kül. ital
már elhagysz bennünket, talán iszol velünk utolszor búfelejtetőt
(1824 Vörösmarty Mihály)
Áll a farsang még javában. Régi szokás szerint a nép házasságokat sző és menyegzői áldomásul iddogálja a búfelejtetőt
(1856 Vasárnapi Újság)
[Rákóczi Erzsébet] maga gyermektelen lévén, még 1693-ban is kedves szép lovait nevezte gyönyörű magzatainak, búfelejtetőinek, időtöltőinek
(1907 Márki Sándor)

Beállítások