búg¹ ige 2a6 

1. tn ’folyamatos, átható(, tompa), mélyen zengő hangot ad vmi’ ❖ Búga nehéz reptében az esti bogár (1826 Vörösmarty Mihály C4540, 177) | Búg, bömböl az ágyu, a puska ropog (1860 Thaly Kálmán 8477010, 8) | búg a bőgő (1892 Justh Zsigmond C2457, 107) | néha mélyen búg egy hajó kürtje (1927 Mohácsi Jenő CD10) | repülő búgott, valami árút, vagy utasokat szállitó repülőgép (1953 Juhász Ferenc 9285016, 7) | ahogy leemeljük a hallgatót, búgni kezd a készülék (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. tn ’〈galamb, gerle, es. más madár〉 hosszan elnyújtott, egyhangú, mély hangon szól’ ❖ Nincs már symphonia, ’s zöld lugasok között Nem búg gerlicze, és a’ füzes ernyein A’ csermely’ violás völgye nem illatoz (1804 u. Berzsenyi Dániel 8054062, 74) | Búbos, golyvás, gatyás galambok Búgnak, szedve ocsút, magot (1892 Versényi György 8519023, 122) | bölömbika búg a fán (1973 Lázár Ervin 9388005, 119).

3. tn (irod) ’〈beszéd v. ének(hang)〉 hosszan, mélyen zengve szól, ill. mélyen zengő, elnyújtott hangon beszél v. énekel vki’ ❖ Búgg, szköl, pityereg, mond keser dallát a török (1794 Farkas András C1688, 117) | Gyászos ének búg előtte [ti. a menet előtt] (1847 Arany János C0646, 29) | Mondjátok el az ősi fohászt, A fohászt, amely nem búg homályban (1909 Juhász Gyula¹ 9284155, 205) | Hány büszke asszony lankad el kegyesre váltan És búvik búgva férfimellre! (1913 Tóth Árpád C4230, 39) | a hangszórókból Elvis hangja búg (1996 Magyar Hírlap CD09).

3a. (rég) ’suttogva, zúgolódva morgolódik vki’ ❖ A magános ember pipájával mulat, s Akkor boldog, mikor igen sokat alhat. […] Mint nyájját tévesztet, tsak úgy búg magában, Asztalain motoz s gunnyaszt a szobában (1799 Bessenyei György¹ 7044016, 325) | A mi Matyink […] búgva morogva Elment földetlen földig; ’s el vitte magával A’ bosszúállás Lelkének is ördögi mérgét (1814 Fazekas Mihály 8138030, 7) | Levente, nézd, hogy búgnak ellenünk, ott! (1880 Dobsa Lajos C0667, 235).

4. ts ’mélyen zengő(, elnyújott) hangon mond, ill. énekel vmit’ ❖ [Kont] a’ földre dobbant mérgesen, ’S azt búgta: menni kell (1830 Vörösmarty Mihály 8524400, 260) | Rosszalatot búgott e szókra egész balog oldal: Ellenben javalá a sanior és mosolyogta (1845 Arany János CD01) | „Látnok!”, búgtam, „szörnyű látnok, ördög légy, madár, vagy átok […]” (1923 Tóth Árpád ford.–Poe CD10) | búgtam a tercet a szólam alá (1938 Dallos Sándor 9098002, 166) | [Bizet-nek A gyöngyhalászok című operájából Nadir híres románcát] a’30-as években a virtuóz sanzonénekes, Tino Rossi búgta az éterbe (1994 Magyar Hírlap CD09).

4a. (ritk, irod) ’〈hang, ének, vers〉 ilyen hangon szólaltat meg, fejez ki, közöl vmit’ ❖ búgják bús, ódon énekek: Falánkabban fal férfiut a nő, Mióta város építtetett (1911 Ady Endre 9003279, 42) | – Fiam! – búgja az anya hangja. – Én egyszülött, szerelmetes fiam (1935 Elek Artúr CD10) | A szent könyvek, az apokrif, az antik klasszikus auktorok […] érzelmeit búgják a verssorok [ti. Simon Balázs verseiben] (1996 Új Könyvek CD29).

4b. (irod) ’〈dalra emlékeztető hangsort〉 mély hangon hallat vmi’ ❖ Bús esti dalt búgott az őszi szél (1891 Ábrányi Emil ford.–Byron C0512, 51) | Még zúg a gyár, még nincs szünet. Csattog a szíj s […] száz kerék zuhogva Búgja unott, öreg dalát (1902 Csizmadia Sándor¹ 9089009, 30) | hömpölygő vizeknek sodra búgja fájó énekét (1921 Komor András CD10).

5. tn ’〈zárt tér, közeg〉 folyamatos, mélyen zengő hanggal van tele, visszhangzik tőle’ ❖ Búgott az ég (1803 Baróti Szabó Dávid C0813, 2) | búg a távol tompa dörejektől (1895 Telekes Béla ford.–Lenau C4102, 58) | Lentről, lentről búgnak a tárnák (1906 Ady Endre C0536, 53) | Miért búg a tengeri kagyló? (1999 Új Könyvek CD29).

Ö: fel~, súg-~, zúg-~.

ÖU: el~.

ÖE: ~-zúg.

Sz: búgdos.

Vö. CzF. búg²; ÉrtSz. búg¹; TESz. búg¹; ÉKsz. búg¹; SzT.; ÚMTsz. búg¹