bugár (5A) l. bogár

bogár fn 5A  bugár (rég)

1. (Áll is) ’erősen fejlett előtorú, rágó szájszervvel rendelkező rovar, amelynek elülső szárnya kemény szárnyfedő’ ❖ ? A’ Köris-fák-is jók: De a’ bogarok ſok, És mód nélkültt büdöſsek (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225007, 63) | A bábpusztító futrinka. […] Igen szép, majd másfél ujjnyi hosszu aranyfényü bogár, dereka kék, fedelei aranyos-zöld csikosak (1847 Peregriny Elek 8360014, 263) | A gavallér nem volt jó ember. Gyerekkorában békákat és bogarakat kinzott (1913 Kosztolányi Dezső 9359124, 114) | Az ászkákat a köznyelv „pincebogár”-ként ismeri. Bár nem bogarak, még csak nem is rovarok (1995 Magyarország állatvilága CD14).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként, birtokszóként: rég) (Áll) ’〈e rovarok fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉’ ❖ szent János-bogara (lampiris noctiluca) (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Hattyúnyakú bogár (Apoderus longicollis F.) (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis) (2000 Természet Világa CD50).

1b. (tbsz-ban) (Áll) ’〈az e rovarok fajait magában foglaló rend nevezéktani elnevezéseként〉’ ❖ Szárnyas rovarok. Ezeket alkatuk és szárnyaik száma szerint hét rendre szokták elosztani, mellyek igy következnek: 1) Bogarak; 2) Egyenesröpük; 3) Félröpük; 4) Recésröpük; 5) Hártyaröpük; 6) Pikkelyröpük; 7) Kétröpük (1847 Peregriny Elek 8360014, 262) | Huszonhetedik rend: Bogarak (Coleoptera) (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Coleoptera – Bogarak (1968 Dudich Endre–Loksa Imre C7040, 388).

2. (Áll/nem szakny) ’általában vmely ízelt lábú állat, rendsz. (apró, repülni tudó) rovar’ ❖ a’ viznek meg apadáſa utánn minden némü bogarak […] körös környül a’ levegö eget, az ö dögös gözölgéſek által meg-undokitják (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 107) | [a gyermek] szorgalmatosan füsültessék [= fésültessék], hogy a’ bogarak a’ fején meg-ne szaporodjanak (1791 Gödri János ford.–Marschall C1899, 337) | A’ bogaraknak nincsen veres vérek, mint más állatoknak, hanem csak fehér nedvességek van vér helyett, a’ testek bizonyos szakaszokból állanak, mintha több gyürű forma darabokból volnának össze forrasztva, mint a’ mineműk a’ hernyók, sáskák, lepkék, méhek, rákok, hangyák (1841 Bátky Károly 8033004, 52) | drága szövet, […] melyhez elvették a bogár selymét (1867 Tompa Mihály C4236, 104) | A serkentő etetés az anyának [ti. a méhkirálynőnek] azt az érzést adja, mintha a bogarak az élelmet a szabadból hoznák (1947 Szabad Föld ápr. 20. C1537, 2) | A [villany]körtét por és rásült éjjeli bogarak lepték be (1964 Domahidy Miklós 1035002, 306).

2a. (tbsz-ban) (rég, Áll) ’〈az ezen állatok fajait magában foglaló csoport nevezéktani elnevezéseként〉’ ❖ V. Ser. Bogarak (Insecta, Insekten) (1799 Főldi János 7112014, 33) | oktalan állatoknak nevezzük azokat, mellyek magoktól mozognak, éreznek, esznek és isznak, de nem tudnak értelmesen beszélni, mellyeket is hat különböző rendekre lehet osztani, u. m. az oktalan négy lábú állatok, a’ Madarak, Halak, Két-éltűek, Bogarak, Férgek (1841 Bátky Károly 8033004, 48).

3. ’szembogár, pupilla’ ❖ A’ Bogaraknak nagyobb réſzeknek ſzemeik ſokſzorosok. […] A’ ſzemeiknek-is nints pillájok, ſem ſzivárványjok, ſem bogarok (1799 Fábián József ford.–Raff C1658, 118) | Vannak szerek, a melyek a szem bogarát erősen kitágitják és ez által a szemnek mélyebb, tüzesebb kifejezést kölcsönöznek (1900 Budapesti Hírlap okt. 29. C0055, 8) | a szem bogara […] olyan-e, mint a velencei tükör, hibátlan, tiszta (1994 Magyar Hírlap CD09).

4. (jelzőként) (nyj) ’nagyon sötét, (bogár)fekete’ ❖ Forráskutnál juhászbojtár, Arcza piros, szeme bogár (1835 Czuczor Gergely C0042, 172) | Itassátok meg bogár lovamat (1867 Lévay József ford.–Shakespeare C3737, 45) | Bogár haját fonogatta (1893 Kada Elek C2473, 72) | Virágok között Kadóna Virágot kötöz csokorba. Szeretője arra lépdel, Int neki fehér kezével, Kacsingat bogár szemével (1960 Nagy László² ford. 9473131, 14).

5. ’〈rendsz. kisgyermek v. fiatal lány kedveskedő megnevezéseként〉’ ❖ kiballagott a kis lány, […] de mig a kis bogár lassan kitotyogott (1856 Vas Gereben C4381, 322) | Mióta az anyja meghalt, ez a kis bogaram tartja rendben a házat (1897 Werner Gyula C4545, 41) | Sebesen peregtek a szavak a lány ajkáról, csak néha homályosították el a könnyek a szemét […]. Szegény kis bogár, a nénjeit sajnálta még most is (1911 Krúdy Gyula C2844, 146) | 1878 május 30-án Áldozócsütörtökön, összeesküdött a két árva bogár [ti. Móricz Zsigmond szülei] (1939 Móricz Zsigmond C5087, 38) | Kezedre járok, hogy megmentsed ezt a kis bogarat [ti. az unokámat] (1943 Tersánszky Józsi Jenő C4122, 117).

5a. (rendsz. egysz 1. sz-ű birt szjellel) ’〈kedveskedő megszólításként〉’ ❖ Már híttam. Báránykám, kis bogaram (1855 Vörösmarty Mihály ford.–Shakespeare C4537, 425) | No, lépj be, te kis bogár (1906 Krúdy Gyula C2831, 26) | – Jó van, kis lovam, jó van bogaram, jó van kedvesöm, angyalom, gyönyörűségöm. S ott hagyta a lovat magában (1941 Móricz Zsigmond 9462008, 107) | Mariann: Aki nem ide tartozik, az menjen innét! Dahó: Hiszen elment már mindenki, drága kis bogaram! (1987 Márton László 1107003, 133).

6. (rendsz. birtokszóként) ’szeszély, különcség, furcsa, hóbortos szokás, ill. szokatlan meggyőződés, (rög)eszme’ ❖ A’ maga Ekklézsiájának tsalhatatlan vólta fell való idétlen ítélet tételnek el-kerlhetetlen következése, a’ mások el nem trése, mellybl ismét, ſok ſzámtalan idétlen ítélet tételeknek bogarai származnak (1792 Őri Fülep Gábor ford.–Zimmermann C3375, 154) | agguló agyának minden bogarát dogmává emelik (1870 Barátfülek C0783, 110) | [Hantynénak] az a csodálatos bogara van, hogy az ő Elek fia azért nem akar megházasodni, mert valami férjes asszonynyal van viszonya (1880 Beöthy Zsolt C1021, 42) | nekem bogaram, hogy ajándékot nem fogadok el (1907 Gárdonyi Géza C1827, 93) | [nehéz] volt tán a te ostoba, tarka szeszélyü gazdád [ti. a kutyáé] sok bogarát kitanulni (1938 e. Dsida Jenő 9114053, 23) | Mindenkinek van egy bogara (heppje, háklija, dilije, raplija, mániája) (1983 Közhelyszótár 1066007, 254).

7. (tréf) ’furcsa, különös, ill. különc személy, csodabogár’ ❖ olyan különböző tsendes bogár akar lenni mint Diógenes (1794 Gyarmathi Sámuel ford.–Campe C1949, 271) | Olvastad-e annak az országáruló, egész a czudarságig elkeseredett Csatónak fecsegéseit? Nemde furcsa bogárrá lett? (1838 Vörösmarty Mihály C5311, 282) | Ez is olyan bogár mint az asszonya (1867 Tolnai Lajos C4217, 164) | három alak szökik le róla [ti. a kocsiról]. – Hát ezek miféle bogarai az uristennek? (1884 Gyarmathy Zsigáné C1951, 141) | nem vagyok hajlandó arra, hogy olyan társulat tagja legyek, amely nem érdemel meg engem. Velem törődni kell, elidőzni egy kicsit, mert én egy elég fura bogár vagyok (1997 Magyar Hírlap CD09).

7a. (rég, ritk, tréf) ’〈ismeretlen, furcsa dolog megnevezésére〉’ ❖ A’ juháſz jerkéket öt ſzázat hagyott, az ürüket pedig el-adtuk […], Angyélika tſendes ábrázattal.: Hát azok az ürük, ha merem kérdezni, mitſoda féle bogarak? (1777 Bessenyei György¹ 7044002, 91) | hivatalos teendőink vannak. Canonica visitatio [= egyházlátogatás] – Micsoda bogár az? – kérdé Petrovszky (1862 Baksay Sándor C0734, 186).

8. (tulajdonnévszerűen) ’domború tetejű, bogárhátú kisautó’ ❖ VW bogár (1994 Új Könyvek CD29) | A mexikói bogár műszaki felszereltsége is javult, üzembiztosabbá vált az autó (1995 Magyar Hírlap CD09) | A száz kilométeren 8-10 liter között fogyasztó kétliteres, 115 lóerős motor fürge autóvá teszi a valaha kissé lusta bogarat (1998 Magyar Hírlap CD09) | a régi bogár olcsó népautó volt (2000 Magyar Hírlap CD09).

Ö: bundás~, burgonya~, bűz~, csere~, csík~, csoda~, dög~, fény~, futó~, gyász~, katica~, kolorádó~, kopogó~, kőris~, krumpli~, levél~, liszt~, lucerna~, ormányos~, pattanó~, pince~, répa~, rózsa~, selyem~, suszter~, sváb~, szalonna~, szarvas~, szem~, szentjános~, temető~, trágya~, tücsköt-bogarat, vincellér~, virág~.

ÖU: arany~, büdös~, ganaj~, jános~, vízi~.

ÖE: ~család, ~csiga, ~faj, ~fogó, ~gyűjtemény, ~nem, ~szín, ~világ.

Sz: bogárság.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. bogár¹; ÉKsz.² bogár¹, bogár².