bugyborog tn ige 7a9
1. ’〈mozgásban levő folyadék〉 halk, loccsanásszerű hangokat adva felszínén buborékokat vet’ ❖ bugyborog kezedben méreg (1842 Bodor Lajos C1129, 135) | A sárga murci bugyborog; ébred a must a csömögén [= megtört, mustos vörös szőlőn] (1920 Babits Mihály 9014087, 65) | Főzöm teám, már bugyborog a hóvíz (1931 Kosztolányi Dezső ford.–Po Csü-ji 9359303, 72) | bugyborgó láp (1938 Weöres Sándor 9788346, 23) | a forró magma bugyborgó lávái (1997 Kertész Imre² CD41).
1a. (átv is) ’〈edény, tartály〉 ilyen folyadékot tartalmaz, ill. ezáltal halk, loccsanásszerű, bugyogó hangokat hallat’ ❖ Nézd, hogy repked a kék láng a kávéfőző alatt, nemsokára már bugyborog, fínom mokkaillatot permetezve (1948 Török Sophie 9729004, 9) | nincs kedvem a Boross-nyilatkozat egyéb bugyborgó mélységeibe is bebocsátkozni (1995 Magyar Hírlap CD09).
2. (átv is) ’〈folyékony anyag szűk nyíláson át〉 bugyogva, buborékokat vetve, halk, loccsanásszerű hangokat adva előtör vhonnan’ ❖ az uj szellem torlódik, bugyborog és árad: amelynek minden üveg szűknyakú és minden zsilip szakadozó (1937 Babits Mihály CD10) | A zöld víz szikrázott és ragyogott lámpáink fényében és bugyborogva és háborogva tört be hozzánk (1947 Szabó Lőrinc ford.–Doyle 9629171, 64) | Vér mint újbor bugyborog (1961 Weöres Sándor ford.–Shelley 9788001, 44).
2a. (ritk, átv is) ’〈nyílás(sal ellátott dolog)〉 így távozó folyadékot enged ki magából’ ❖ ? itt-ott valami iszonyú lövedék szórta föl a földet és emberi tagokat szökőkút módra, s ilyen kutaktól bugyborgott a csatatér (1933 Babits Mihály CD01) | az ember csak füleli, tétova: Hogy bugyborog a szív a rettenetben (1953 Nemes Nagy Ágnes 9479008, 23).
3. (átv is) ’〈kül. állat vízbe, ill. más folyékony anyagba merülve, mozgásával, ill. levegő kibocsátásával〉 folyamatosan buborékokat képez, és halk, loccsanásszerű hangokat ad’ ❖ Korsóm mélyén egy régi árnyalak, zokog bugyborogva csókjaim alatt (1922 Szabó Lőrinc ford.–Omar Khajjám 9629279, 48) | Hiába merül utána egyik folyamőr combig, […] elmerül bugyborogva a süldő (1956 Irodalmi Újság márc. 24. C5231, 3) | A sár kásája, bugyborgó varangy (1994 Új Könyvek CD29).
4. ’〈hang, beszéd stb.〉 folyadékból távozó buborékok halk, loccsanásszerű hangjához hasonló, arra emlékeztető módon hangzik’ ❖ bugyborgó zene (1913 Babits Mihály C0695, 197) | kétségbeesett, állati nyöszörgés tört ki bugyborogva a torkából (1957 Rónay György C3638, 42) | bugyborogva feltörő zokogást (1963 Rónay György 9573001, 259).
5. (ritk) ’〈érzés, gondolat, ill. annak megnyilvánulása〉 elevenen, buzogva jelentkezik, megállíthatatlanul előtör’ ❖ Bondás Kotyából még bugyborogtak az emlékek (1985 Márton László 1107002, 78).
J: bugyborékol.