buggy fn és msz  bugy (ritk)

I. fn 3A

1. (rég) ’bugyogó v. kibuggyanó folyadék cseppje v. hulláma, ill. ilyen folyadékban keletkező buborék’ ❖ Bugyborék, Bulla … Vizben bugy szerkezette borék [= burok] (1801 Sándor István C1531, 173) | [a vízi tündérkirály] ordított oly hangon, hogy odafenn a tengerszem mind buggyot vetett bele (1855 Jókai Mór CD18) | Akármilyen mély viz legyen, ha követ hanyittasz belé, bugygyot vet (1882 Székelyföldi gyűjtés C3000, 301) | szájából apró bugygyokban csepegett mellére a vér (1893 Abonyi Árpád C0478, 116) | buggy ’buborék’ (1900 Schuchardt, Hugo C5959, 112).

2. ’〈ruhán, szöveten〉 varrás által v. viselés során keletkezett laza, gömbölyded kiöblösödés, kitüremlés’ ❖ az à la cosaque [= kozák módra készült] lábravaló, mely aláfelé mindinkább bővülni kezd, végre a csizmáknál buggyot vet (1853 Jókai Mór CD18) | Mives jobbágyaimmal készittetek […] selyemköntöst, amelynek ujja buggyal essen! (1918 Móricz Zsigmond C3217, 52) | megcsípte a sapka buggyát a homloka fölött és kihúzta (1979 Domahidy András 1036001, 10).

II. msz 0

’〈bugyogó v. kibuggyanó folyadék hangjának utánzására〉’ ❖ Bugy. Sonus aquae ferventis, bullientis, scaturientis [= a forró, lobogó, bugyogó víz hangja] (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 35) | bugyog a forrás, mert mind azt mondja: bugy-bugy-bugy (1886 Fejér József C5952, 472) | A bugyka, hogy úgy mondjam, a. m. bugyogtató v. buggyantó a bugy vagy buggy hangról (1900 Schuchardt, Hugo C5959, 112).

Vö. ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. bugyog; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

buggy főnév és mondatszó
bugy I. 3A II. 0 (ritk)
I. főnév 3A
1. (rég)
bugyogó v. kibuggyanó folyadék cseppje v. hulláma, ill. ilyen folyadékban keletkező buborék
Bugyborék, Bulla … Vizben bugy szerkezette borék [= burok]
(1801 Sándor István)
[a vízi tündérkirály] ordított oly hangon, hogy odafenn a tengerszem mind buggyot vetett bele
(1855 Jókai Mór)
Akármilyen mély viz legyen, ha követ hanyittasz belé, bugygyot vet
(1882 Székelyföldi gyűjtés)
szájából apró bugygyokban csepegett mellére a vér
(1893 Abonyi Árpád)
buggy ’buborék’
(1900 Schuchardt, Hugo)
2.
〈ruhán, szöveten〉 varrás által v. viselés során keletkezett laza, gömbölyded kiöblösödés, kitüremlés
az à la cosaque [= kozák módra készült] lábravaló, mely aláfelé mindinkább bővülni kezd, végre a csizmáknál buggyot vet
(1853 Jókai Mór)
Mives jobbágyaimmal készittetek […] selyemköntöst, amelynek ujja buggyal essen!
(1918 Móricz Zsigmond)
megcsípte a sapka buggyát a homloka fölött és kihúzta
(1979 Domahidy András)
II. mondatszó 0
〈bugyogó v. kibuggyanó folyadék hangjának utánzására〉
Bugy. Sonus aquae ferventis, bullientis, scaturientis [= a forró, lobogó, bugyogó víz hangja]
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
bugyog a forrás, mert mind azt mondja: bugy-bugy-bugy
(1886 Fejér József)
A bugyka, hogy úgy mondjam, a. m.annyi mint bugyogtató v.vagy buggyantó a bugy vagy buggy hangról
(1900 Schuchardt, Hugo)
Vö. ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. bugyog; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások