bugyigó (1A) l. bugyogó
bugyogó mn-i ign, mn és fn
I. mn-i ign → bugyog.
II. mn 11A8 (rég)
1. (rég) ’fecsegő, locsogó v. ömlengő, dagályos 〈(beszéd)stílus〉, ill. ilyen beszédű 〈ember〉’ ❖ Bugyogó: Tumidus, turgens (1809 Végtagokra szedett szótár C3747, 94) | [Ovidiust] bugyogónak, az az felette bőv beszédűnek neveztem (1822 Kazinczy Ferenc C2571, 146) | A mértékbe-irás […] szoktatá el iróinkat a’ bugyogó, széles, lapos, pongyola beszédtől (1843 Athenaeum C0026, 241).
2. (rég) ’bő, laza, buggyos 〈ruhadarab〉’ ❖ őtet arannyal ki-varrott bugyogó fél-nadrággal … kínálná (1812 e. Rájnis József ford.–Vergilius C3580, 104) | Lábaik, lábikraik, combjaik roppant magas bugyogó csizmában lotyognak (1865 Asbóth János 8018006, 301).
III. fn 1A
1. (kissé rég) ’bő szabású, buggyos (férfi)nadrág’ ❖ Káplár veri-ki a’ port a’ Búgyogoból (1785 Magyar Hírmondó C0273, 344) | szerb ruhába (veres bugyogóba) (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | [a bolgár] férfiak, nők bő bugyogót viseltek (1900 Nagy képes világtörténet CD03) | buggyos török bugyogót (1912 Somlyó Zoltán CD01) | Kristóf szabályos manónak volt maszkírozva, hosszú szakállt és hegyes sapkát viselt, bugyogóját pedig széles bőröv fogta össze (1961 e. Darvas Szilárd 9102006, 191).
1a. bugyigó (tréf) ’〈a 19. század elejétől a 20. század első feléig:〉 hosszú, bő v. buggyos, ill. 〈a 20. század második felétől:〉 testre simuló, a comb felső részéig v. a fölé érő nadrágféle női v. gyermekalsónemű; bugyi’ ❖ A gyermeki bugyogóból Kinőttetek mind a hárman (1878 Boruth Elemér C1170, 54) | megkívántatta magát velem a seprűzni való, addig fityegett körülem bugyigóban (1914 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Többen voltak… de milyen fürdőruhákban! Bő, térdig érő bugyogók, blúzok, itt-ott csipkékkel diszítetten (1970 Bernáth Aurél 9052002, 20) | [elárverezték] Viktória királynő egy csipkés bugyogóját (1997 Magyar Hírlap CD09).
2. (rég) ’öblös, szűk nyakú és szájú, öntéskor csobogó hangot adó kancsó’ ❖ bé-méne a’ Korcſma-házba. Látta hogy veſzekſzenek újolag a’ tele-bugyogókkal (1786 Dugonics András 7087012, 123) | már a vendégfogadós Ott az öblös bugyogóval integet (1853 Szelestey László C3928, 106) | bugyogó v. butykos: kulacs alakú füles cserépedény, különösen a pálinka s a bor számára (1899 Magyar Nyelvőr C5295, 231).
Ö: barhent-.
ÖU: bársony~, bőr~.
Vö. CzF. bugyoga, ~; ÉrtSz.; TESz. bugyog, butykos; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. bugyoga, ~