bújik tn ige 11a1  bú (rég) , búj (rég) , búv (rég) , búvik (rég v. nyj)

1. ’〈rendsz. szűk helyre, vmi közé, alá, mögé v. vmibe〉 kúszik, mászik(, hogy elrejtőzzék)’ ❖ hogy ugyan-is a’ vizböl élhessenek, a’ra meg kívántatik: hogy úszni, a’ Víz alá búvni, a’ Víznek méllységébe bé-látni, vagy bé-szaglalni tudjanak (1775 Sófalvi József ford.–Sulzer C3751, 84) | Hasra fekſzik tehát Miskei-is, és buj a’ Gondvisel [= felügyelő, gondnok] után az elég ſzük tsatornában (1809 Szekér Joákim 8435006, 185) | Mosolyogva búv ez [ti. a tündér] a sürűbe (1864 e. Madách Imre CD01) | Hova bujtál kölyök? A szomszédasszony elment – vagy a kosárban akarsz maradni? (1870 Ozoray Árpád ford.–Kock 8343005, 123) | [az asszony] a kemence mögé bújt és ott sírt (1961 Lányi Sarolta ford.–Tolsztoj² 9380020, 307) | Másnap egy postaautóval, zsákok közé bújva jutottunk el Répcevisre, majd át a határon (2000 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈ágyba〉 fekszik(, és betakarózik)’ ❖ ágyába bujva, vánkosai között álmélkodott tovább a’ világ’ álnokságáról (1845 Eötvös József 8126006, 295) | a mint a dada meggyujtja a kis éjjeli lámpást, [a gyerekek] bujnak az ágyba engedelmesen (1894 Rákosi Viktor C3603, 167) | bujt ima nélkül az ágyába, s azonnal elaludt (1965 Németh László² 9485042, 396).

1b. ’〈csírázó vetemény, növény〉 a földből kezd kinőni, kihajtani’ ❖ A vetés kifelé jőni törekedik, Melyik bujjék elébb: mintegy veszekedik (1785 k. Debreceni diákirodalom 7495008, 26) | [fűszál] az Omlásbúl nehezen bújhatik (1790 Nagyváthy János ford.–Fridrich 7239002, 6) | Ott az ember nem születik, Csak mint gomba földből buvik (1849 e. Petőfi Sándor C1965, 178) | Sereggel nőnek az ut szélén a gaz gyomok. Kutyatej, csallán, szarkaláb, a hervadt berze búj alább (1909 Babits Mihály 9014023, 69) | Az áldott csíra, a szent napra búvó, Mely tavaszt hirdet (1925 Juhász Gyula¹ C2454, 286).

2. (átv is) ’〈ruhadarabba, lábbelibe〉 öltözik, ill. azt felveszi’ ❖ Nincsen az emberi társaságban [= társadalomban] nevetségesebb magaviselet, mint [amilyet] az olly személyek mutatnak, kik természeti tulajdonságoknak minéműségéből ki akarván vetkezni, másba bujnak (1777 Bessenyei György¹ ford.–Halifax C1078, 43) | Most megyek, mert közelget a’ dél, új ruhába bújni, hogy az embercsék meg ne szóljanak (1829 Uránia C0422, 284) | csalárdság nem bújhat ilyen tisztes mezbe (1871 Arany László ford.–Shakespeare C3734, 43) | egyenruhába bujt, kardot kötött és ugy várta az admirálist (1908 Rákosi Viktor 8387005, 149) | pongyolába, papucsba bújt és kiment (1961 Benedek Marcell 9042001, 70).

2a. ’〈vmely lény〉 más alakot ölt, ill. más külsőt vesz föl’ ❖ Ti ember-Alakba bújt ludak (1848 Petőfi Sándor ford.–Shakespeare CD11) | a Mastroianni bőrébe bújt Fellini (1964 Pilinszky János 9531186, 239) | van olyan alkotó típus, amelyik csak úgy tudja kifejezni a világot, hogy folyton más és más formába bújik (1973 Weöres Sándor 2025038, 630) | [az írónő] a mai turista szerepébe bújva számol be a megtekintett műemlékekről (1996 Boronkai Szabolcs CD52).

3. ’〈könyvbe, újságba stb.〉 mélyed, temetkezik’ ❖ Bujni a’ könyvekbe. Involvere se libris, Abdere se in libros (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 35) | [Ady] a szálló olvasójában várt következő nap, magyar újságokba bújva (1919 Elek Artúr CD10) | A fiú könyvekbe bújik s pár hét alatt színjelesen levizsgázik a negyedik polgáriról (1943 Juhász Géza¹ 9283004, 23).

4. ’(vki v. vmi elől) behúzódik, elrejtőzik (vhova)’ ❖ az annyok már kurrant, ’s jelt ád a’ tsirkéjinek; hogy bújjanak (1775 Molnár János 7232028, 191) | Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában (1823 Kölcsey Ferenc 8253013, 102) | Én hunytam, ő bujt (1853 Tompa Mihály 8484091, 245) | A varasbéka nem állja ki nap sütését, irtódzik tőle s a sötétbe buj (1881 Teleki Sándor 8474009, 232) | Itt élnek ők, a kedveskék, e járdán, Letaposott cipősarokkal, árván, Kávémérésbe bújva hallgatag (1913 Kosztolányi Dezső 9359081, 6) | szinte csak csellel tudták Nellit megmutatni: mert Nelli bútt a vendégek elől (1926 Babits Mihály C0698, 220) | a simogató őszi napsugár elől napernyő alá bújó, mosolygón kacsintó nagypapa (1992 Józsa Ágnes 2027048, 47).

4a. ’vminek a takarásába, védelmébe húzódik, hogy leplezze magát(, és így érvényesíti szándékát, akaratát)’ ❖ Benedek Mihály Debreczeni Predikator … a’ Domokos segéde [ti. segítsége] által igyekszik Superintendens lenni, ’s mindég a’ Domokos pallástja alá bú, hogy eltitkolt czéljait annál bizonyosabban elérhesse (1802 Kazinczy Ferenc C2555, 499) | a gonoszszal, ha törvény redőibe búvik is, tudom éreztetni haragomat (1838 Vörösmarty Mihály C4538, 76) | ők mindig Kossuth neve alá bújtak, őket is ezzel csalogatták, apró conspiratiókkal jártak, miről az osztrák kormány is tudott (1866 Tanárky Gyula 8460004, 339) | nem bújhat az olyan kifogások mögé, melyeket a latinból vagy más tantárgyból való elbukáskor használnak (1891 Budapesti Szemle 8673001, 388) | Az utolsó költői álnevem … Szántovay Gusztáv volt. A Budapesti Hirlap-ban bujtam mögé (1934 Móra Ferenc C3203, 257) | nem volna jó, ha személyiségi jogok mögé bújva lehetne a hasznot lefölözni (2000 Magyar Hírlap CD09).

5. ’(vki oltalmába helyezve magát) közel húzódik, (szorosan) hozzásimul vkihez’ ❖ Dél-után keletre téritſe nyájait: Mert nagyon árt, nézvén a’ napra ſzemekkel: Azért bújnak egybe Júhok a’ fejekkel [= fejükkel] (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225006, 52) | Este, miként gyermek búvik az anyjához (1862–1863 Arany János C0639, 170) | Az ura melléje bújt s kezük összeért (1911 Kosztolányi Dezső 9359333, 79) | másfél évtizeddel az első világháború előtt micsoda magányosság érzetével bújtak már egymáshoz az emberies emberek (1955 Benedek Marcell 9042006, 202) | Hideg, téli estéken a rövidkarmú fakuszok valamelyik, hótól és esőtől védett vaskosabb ág alatt csoportokba gyűlnek, néha tucatnyi vagy akár húsz madár bújik egymáshoz (1995 Magyarország állatvilága CD14).

Ö: alá, át~, be~, bele~, el~, elő~, keresztül~, ki~, le~, meg~, oda~, össze~, vissza~.

Fr: báránybőr, ördög.

ÖU: félre~, hozzá~, mellé~.

Vö. CzF. bú², búj¹ · buj, bújhatik, bujik · bújik, bujó, búvik · buvik; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. bújik · búvik; ÚMTsz.