bújósdi fn és mn 1A9 (kissé rég) búvósdi
I. fn
1. (átv is) ’bújócska nevű gyermekjáték’ ❖ Bujós, Bujósdi, Bujóska. Bizonyos Játék (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 35) | Játszunk bujósdit! hunyj te, aztán Ha hallod, hogy szabad: keress! (1853 Tompa Mihály 8484091, 245) | A lépcső alatt volt egy bolthajtás, melybe galyakat raktak, itt jászottak [!] valaha bújósdit, testvéreivel (1920 Kosztolányi Dezső 9359180, 50) | Megzavart a játszás szó, mely számomra labdázást, fogócskát, bújósdit és hasonlókat jelentett (1956 Csathó Kálmán C1267, 175).
2. ’az a viselkedés, magatartás, hogy vki kerül vkit v. vmit, ill. vmely álca mögé rejtőzik’ ❖ legelőször is atyai tekintélyét vette igénybe, kérdvén: mit jelent ez indokolatlan bujosdi? (1891 Pálffy Albert C3403, 296) | A könyv álnév alatt jelent meg, […] ami akkoriban éppenséggel nem volt szokatlan irodalmi bujósdi (1895 PallasLex. CD02) | Zina hát megelégelte már a bujosdit s most e dallal akarja visszacsalni, hogy aztán kacagva boruljon a nyakába… (1895 Herczeg Ferenc 9241013, 73).
2a. (rég) • bújósdit játszik ’kerüli a találkozást vkivel, vmivel, ill. gondolatait, szándékait rejtegeti vki előtt’ ❖ Hah! – szól az őrült szerető – Bujósdit játszol-e? ’S utánad én a’ földtekét Keresztűl fúrjam-e? (1835 Vörösmarty Mihály 8524249, 193) | Ez sok! Ezek igen régen játszanak buvósdit a királylyal (1842 Egressy Béni ford.–Mallefille C5789, 143) | [az eladósodott fiú] bujósdit játszott egy csomó váltóügyvéd, pincér, mesterember, mosóné, vendéglős és más egyéb fogdmegekkel esztendőkig (1856 Jókai Mór CD18) | nemzetével Silány bujósdit játszik a király (1879 Ábrányi Emil C0507, 136).
II. mn
1. (átv is) ’olyan 〈ajtó, kapu〉, amelyen keresztül ki lehet bújni, el lehet menekülni vhonnan’ ❖ ezen bujósdi lyuk be van tapasztva (1830 Széchenyi István C3886, 176) | de midőn cselekvésre jő a’ dolog, bujósdi ajtót kohol (1839 Bajza József C0721, 3) | Én ebben … bujósdi-ajtócskát látok (1845 Életképek C0102, 128).
2. ’elbújásra, elrejtőzésre való 〈hely〉’ ❖ Egy igen ügyesen készült bujósdi hely megvizsgáltatván, üresen találtatott (1832 Jelenkor C0224, 749) | azért e’ helyek bujósdi zugai a’ legromlottabb néposztálynak (1842 Athenaeum C0024, 487).
3. ’csak a beavatottaktól ismert, titkos’ ❖ A betyárok aztán nem is sokat késlekedtek, még abban a fertályórában útnak indultak azokon az alföldi bújósdi utakon, amelyeket csak ők ismertek (1923 Krúdy Gyula CD54).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bújik; ÉKsz.; ÚMTsz.