bujtorján (4A1) l. bojtorján

bojtorján fn 4A1bojtorjáng (rég v. nyj) , bojtorvány (rég v. nyj) , bujtorgyán (nyj) , bujtorján (nyj)

1. ’〈értéktelenség jelképeként is:〉 dudva, gaz, gyom’ ❖ a’ tüskékről, ’s bojtorjányokról ſzölö fejeket nem ſzoktunk metſzeni (1786 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4227, 76) | Nem bojtorvánt, ha rózsákat kellene ültettni az érdemes emberek’ sírhalmára (1812 Dessewffy József C2563, 154) | [Szapphó] alakja körül több, mint két évezred babérja és bojtorjánja gyűlt meg (1922 Újváry Lajos CD10) | Bojtorján nő majd palotáiban, csalán és bogáncs a váraiban (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

2. (Növ is) ’egy-két méter magasra megnövő, egyenes szárú, nagy és sötétzöld levelű, lilás fészekvirágzatú, ált. gyomként ismert kétéves lágy szárú növény, kül. az ún. közönséges bojtorján fajba (Arctium lappa) tartozó, Európa és Ázsia mérsékelt égövi területein őshonos, szúrós szárú, zöldségként is termesztett növény’ ❖ Lapu (ſzéles) Széles lapu, Édes lapu, Nagy lapu, Bojtorján. Deák: Bardana major, Lappa major (1775 Csapó József 7062001, 151) | Bojtorján v. bojtorvány […], a csövesfészkesek kórója, kétnyári gyökérrel, nagy levelekkel (keserü lapu) sátorozón v. fürtösen sorakozó virágfészkekkel (1893 PallasLex. CD02) | Egyéb növények […] Bujtorgyáⁿ (bojtorján), ragadváncs (1958 Vajkai Aurél C6723, 17) | A bojtorjánt helytelenül a népnyelvben bogáncsnak is nevezik (1995 MagyarNagyLex. C5817, 227) | A kígyómarást gyógyítja a bojtorján (Arctium lappa) (1999 Magyar néprajz CD47).

2a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az ilyen lágy szárú növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Arctium: Lappa major […] Nagy Lapu; Széles Lapu; Nagy Bojtorján (1780 Benkő József C0290, 412) | Bojtorján. (Arctium) (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1418, 455) | berki bojtorján A. [= Arctium] nemorosum (1998 Növényneveink C6120, 50).

3. ’ilyen növények horgas tüskékkel borított, szúrós, tapadós, a bogáncshoz hasonló termése’ ❖ Széles lapu, Édes lapu, Nagy lapu, Bojtorján. […]. Ez mindenütt termö füvet a’ gyermekek-is esmérik, mert az egy dioni [= diónyi] ’s gömbölyü bojtorjána, bundájokhoz ’s gubájokhoz, hamar hozzá ragad (1775 Csapó József 7062001, 151) | [Vedd] keserü öreg lapunak gyökerét, melly bojtorjángot terem (1778 Milesz József ford.–Störck C3162, 18) | Bojtorjány ragadt rá, vadszőlő indába Akadt minden lépten nyomon meg a lába (1846 Tompa Mihály C4235, 102) | Ami vót köztünk, csak magad akartad. Rám akaszkodtál, mint a bújtorján (1926 Sásdi Sándor CD10) | [játék bútorokat] legkönnyebben bogáncsból, bojtorjánból lehet készíteni úgy, hogy megfelelő alakban tapasztják össze (1990 Magyar néprajz CD47).

Ö: disznó-.

ÖU: apró~, béka~.

ÖE: ~gyökér, ~hal.

Sz: bojtorjános.

Vö. CzF. bojtorján vagy bojtorjány, bojtorvány; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bujtorján lásd bojtorján
bojtorján főnév 4A1
bojtorjáng 3A1 (rég v. nyj)
bojtorvány 4A (rég v. nyj)
bujtorgyán 4A1 (nyj)
bujtorján 4A1 (nyj)
1.
〈értéktelenség jelképeként is:〉 dudva, gaz, gyom
a’ tüskékről, ’s bojtorjányokról ſzölö fejeket nem ſzoktunk metſzeni
(1786 Tolnay Sándor ford.Wolstein)
Nem bojtorvánt, ha rózsákat kellene ültettni az érdemes emberek’ sírhalmára
(1812 Dessewffy József)
[Szapphó] alakja körül több, mint két évezred babérja és bojtorjánja gyűlt meg
(1922 Újváry Lajos)
Bojtorján nő majd palotáiban, csalán és bogáncs a váraiban
(1996 Katolikus Biblia ford.)
2. (Növ is)
egy-két méter magasra megnövő, egyenes szárú, nagy és sötétzöld levelű, lilás fészekvirágzatú, ált. gyomként ismert kétéves lágy szárú növény, kül. az ún. közönséges bojtorján fajba (Arctium lappa) tartozó, Európa és Ázsia mérsékelt égövi területein őshonos, szúrós szárú, zöldségként is termesztett növény
Lapu (ſzéles) Széles lapu, Édes lapu, Nagy lapu, Bojtorján. Deák: Bardana major, Lappa major
(1775 Csapó József)
Bojtorján v.vagy bojtorvány […], a csövesfészkesek kórója, kétnyári gyökérrel, nagy levelekkel (keserü lapu) sátorozón v.vagy fürtösen sorakozó virágfészkekkel
(1893 PallasLex.)
Egyéb növények […] Bujtorgyáⁿ (bojtorján), ragadváncs
(1958 Vajkai Aurél)
A bojtorjánt helytelenül a népnyelvben bogáncsnak is nevezik
(1995 MagyarNagyLex.)
A kígyómarást gyógyítja a bojtorján (Arctium lappa)
(1999 Magyar néprajz)
2a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ)
〈az ilyen lágy szárú növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉
Arctium: Lappa major […] Nagy Lapu; Széles Lapu; Nagy Bojtorján
(1780 Benkő József)
Bojtorján. (Arctium)
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
berki bojtorján A. [= Arctium] nemorosum
(1998 Növényneveink)
3.
ilyen növények horgas tüskékkel borított, szúrós, tapadós, a bogáncshoz hasonló termése
Széles lapu, Édes lapu, Nagy lapu, Bojtorján. […]. Ez mindenütt termö füvet a’ gyermekek-is esmérik, mert az egy dioni [= diónyi] ’s gömbölyü bojtorjána, bundájokhoz ’s gubájokhoz, hamar hozzá ragad
(1775 Csapó József)
[Vedd] keserü öreg lapunak gyökerét, melly bojtorjángot terem
(1778 Milesz József ford.Störck)
Bojtorjány ragadt rá, vadszőlő indába Akadt minden lépten nyomon meg a lába
(1846 Tompa Mihály)
Ami vót köztünk, csak magad akartad. Rám akaszkodtál, mint a bújtorján
(1926 Sásdi Sándor)
[játék bútorokat] legkönnyebben bogáncsból, bojtorjánból lehet készíteni úgy, hogy megfelelő alakban tapasztják össze
(1990 Magyar néprajz)
Ö: disznó-
ÖU: apróbojtorján, békabojtorján
ÖE: bojtorjángyökér, bojtorjánhal
Sz: bojtorjános
Vö. CzF. bojtorján vagy bojtorjány, bojtorvány; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások