bulgár (I. 14A1 II. 4A1) l. bolgár

bolgár mn és fn  bulgár (/ritk)

I. mn 14A1

1. ’többségében Bulgáriában, valamint Szerbiában és Moldovában élő, részben török eredetű délszláv 〈nép〉’ ❖ [ha a közigazgatásban nem a magyar nyelvet használjuk,] maholnap azt vesszük észre, hogy még a serbus és bulgár nemzetek is megelőznek bennünket (1835 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Zsivkov továbbra is mint a bolgár nép kedélyes Papája él sok ember fejében (1997 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’e népből való 〈eredet, származás〉, ill. e néphez tartozó, ilyen származású 〈személy, csoport〉’ ❖ már kész paripákon Ültenek a’ magyarok, mikor itt a’ völgynek öléből Ellenök a’ bolgár seregek lovagolva jövének (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524376, 91) | az európai divat a bolgár nők között is mindinkább terjedez (1884 Hunfalvy János 8191005, 223) | bolgár származású orosz tábornagy (1929 TolnaiÚjLex. C5731, 307) | A [Szlovák] Nemzeti Múzeum előtti parkban állították föl az 1944–45. évi partizánharcokban elesett bolgár katonák emlékművét (1980 Szombathy Viktor 1149004, 45).

2. ’E néppel v. Bulgáriával kapcs.’

2a. ’e néphez tartozó, e nép által v. Bulgáriában létrehozott, gyártott v. művelt’ ❖ [Erődi Béla sokat fordított] a bolgár népköltészetből, melynek szép vadvirágait ő ismertette meg legelőször a magyar közönséggel (1893 Magyar írók élete CD27) | a bolgár női öltözet legékesebb darabját, a kötényt (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | bolgár konyakot (1979 Kornis Mihály 1082001, 21) | A bolgár gazdaság az elmúlt évtizedekben szorosabban kötődött a Szovjetunióhoz, mint bármely más kelet-európai államé (1991 Heti Világgazdaság 2014015, 24).

2b. ’e népre v. tagjaira jellemző, náluk v. Bulgáriában szokásos(an haszn.), ill. gyakorolt’ ❖ Zalánfinak Bolgár természettye meg- magyarosodhatna (1786 Dugonics András 8116001, 26) | Bolgár köböl (cubulus bulgaricus), bormérték volt az Árpádok korában (1893 PallasLex. CD02) | A racsenica ugyanolyan összetett és sokrétű tánctípusként él a bolgár tradícióban, mint a mi ugrósaink (1990 Magyar néprajz CD47).

2c. ’e néppel v. Bulgáriában megeső, történő, ill. e nép körében zajló, megvalósuló’ ❖ az orosz és angol kormány különböző érdekekből ellenezték a bolgár egyházi mozgalmat s mindent elkövettek a Magas portánál, hogy a bolgár pátriárkaságot s külön bolgár egyházi kormányt meg ne engedje (1884 Hunfalvy János 8191005, 227) | bolgár függetlenségi törekvéseknek (1928 Hóman Bálint CD42) | Botev sem a szuronyok élén vonult be a bolgár történelembe (1985 Borbándi Gyula 9811007, 153).

3. (Nyelvt is) ’e nép többsége által beszélt déli szláv 〈nyelv〉, ill. ilyen nyelvű 〈szó, szöveg, mű, irodalom〉’ ❖ az új bolgár nyelv sokféle idegen, görög, rumun, albán és török elemekkel van keverve, de azért igazi szláv nyelv s az orosznak közeli rokona (1884 Hunfalvy János 8191005, 223) | bolgár dráma-irodalom (1938 Schöpflin Aladár CD10) | A vocativusnak [= megszólító esetnek] az oroszban csupán gyér nyomai mutathatók ki, ezért Asbóth a régi vocativus hangsúlyát szerb, ukrán, bolgár szavak alapján világítja meg (1996 Kiss Lajos² CD30).

3a. (-ul raggal, hsz-szerűen) ’ezen a nyelven’ ❖ Bolgárúl Glad, magyarúl Galád (1808 Sándor István C1535, 26) | [Pauler Gyula cikke] bolgárul is megjelent a szófiai Szbornik VII. kötetében (1905 Magyar írók élete CD27) | Bolgárul is ért apa pár szót (1978 Kabdebó Tamás 9816002, 56).

4. ’(jellemzően) e nép által lakott, ill. Bulgáriához tartozó 〈terület〉, ill. e területen levő’ ❖ [A magyar hadak] puſztítják a’ Bulgár ’s Görög ſzentségeket (1787 Pálóczi Horváth Ádám 7257021, 65) | bolgár földre lépve (1854 Vasárnapi Újság CD56) | ebből a nyomorúságos kis, Petrich nevezetű bulgár falucskából átláthatott az ember Görögországba a sziklás hegyoldalak fölött (1937 Remenyik Zsigmond CD10) | a bolgár tengerparton (2000 Új Könyvek CD29).

5. ’e nép által szervezett, Bulgária területén működő 〈állam〉’ ❖ a’ régi bolgár birodalom (1841 Pesti Hírlap CD61) | Bodont, az egykori bolgár bánság székhelyét (1904 Nagy képes világtörténet CD03) | Sztojanov igen nehéz gazdasági és politikai helyzetben került a bolgár állam élére (1997 Magyar Hírlap CD09).

5a. ’ezen állam v. e nép szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, arra jellemző, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő 〈személy, intézmény stb.〉’ ❖ [Árpád] keményen meg-parancsolta a’ bolgár követeknek: hogy itten ne sokat szemetezzenek; hanem (mennél-elbb) haza takarodgyanak (1808 Dugonics András 8116012, 98) | a bulgár zászló (1877 Krizskó Pál CD57) | Boris bolgár király (1939 Esti Újság 2124001, 3) | a bulgár alkotmány (1998 Országgyűlési Napló CD62).

II. fn 4A1

1. (rendsz. hat ne-vel, tbsz-ban) ’többségében Bulgáriában, valamint Szerbiában és Moldovában élő, részben török eredetű délszláv nép (vmely csoportja)’ ❖ Juſſon eſzedbe, Gyula: hogy Vitéz vagy; az-is pedig Magyar. – Három-izben meg-verted a’ Bolgárokat (1786 Dugonics András 7087011, 326) | Vallási tekintetben mind a szerbek, mind a bolgárok és oláhok a görög-keleti egyház hívei (1884 Hunfalvy János 8191004, 202) | A bulgároknál sokan érnek meg magas életkort (1994 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’e néphez tartozó személy, kül. férfi’ ❖ Ősz Und a’ bolgár’ sisakát megvágta legottan (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524378, 191) | Három török és két bulgár lakott ebben a kis helyiségben, amely egyébként börtöncellának szolgált (1931 Kuncz Aladár C5096, 146) | Egy etióppal meg egy bolgárral laktam egy szobában öt évig (1979 Kornis Mihály 1082001, 78).

2. (Nyelvt is) ’e nép által beszélt déli szláv nyelv’ ❖ [az iskolákban] a görög nyelv helyébe a bolgárt tették tannyelvvé (1884 Hunfalvy János 8191005, 227) | A hodály szó vándorszó, […] a bulgárban, a macedonban, a szerb-horvátban ’szoba, vendégszoba’ jelentésű (1979 NéprajziLex. CD47).

3. (Tört) ’bolgár-török nép (vmely csoportja)’ ❖ Kúnavarok, Bessnyk, Szabirok, Bolgárok, Ijászok, És Úzok, bels Azsiát késbbre hagyák el (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358001, 4) | All Belkhi szerint a bolgárok nyelve hasonló a khazarok nyelvéhez (1882 Vámbéry Ármin 8507007, 196) | régészeti bizonyságok egész sora igazolja a régi magyarság és a volgai bolgárok erős kapcsolatait (1992 Fodor István CD17).

4. (ritk, biz) ’bolgárkertész’ ❖ Zöldségféléből ma sem került nagy mennyiség a piacra. A bolgárok és a főváros többi kertészei kisebb mennyiséggel keresték fel a piacot (1917 Budapesti Hírlap 2102002, 16) | 300 n.-öl-es telek sürgősen eladó, felszerelt modern kúttal, kertész és bulgároknak alkalmas (1959 Magyar Nemzet aug. 28. C4798, 8).

ÖU: ó~.

ÖE: bolgárkert.

Sz: bolgári.

Vö. CzF. ~, bolgárul; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, bulgár; ÚMTsz.