bulyavászon fn és mn 7A17 (Textil)

I. fn

’finom szövésű fehér vászon’ ❖ bulya vászon [=] vékony len-ruha, gyóts (1784 Kisded szótár C0815, 15) | bulya-vászonba burkolt… ember alakokat lát (1856 Aszalay József C0681, 193) | A szabott vászonkapca egykori mindennapi használatára a nemesasszonyok kelengyéjében említett bulyavászonból szabott kapcák is utalnak (1997 Magyar néprajz CD47).

II. mn

’ilyen anyagból készült 〈ruhanemű, kül. ing〉’ ❖ A század elején még magyar asszony nem visel kivágott ruhát; a finom patyolat- vagy bulyavászon ing nyakig ér s elfödi a derék kivágását (1941 Undi Mária CD43) | a 17. és még inkább a 18. században a „görögnek” mondott balkáni kereskedők leginkább alföldi és felvidéki falvakban működő boltjaikban bőven tartottak többféle patyolatot, kivarrott török bulyavászon kendőt, bíbort, fehér és fekete fátylat (1997 Magyar néprajz CD47).

Vö. CzF.; TESz. bulya; SzT.; ÚMTsz.

bulyavászon főnév és melléknév 7A17 (Textil)
I. főnév
finom szövésű fehér vászon
bulya vászon [=] vékony len-ruha, gyóts
(1784 Kisded szótár)
bulya-vászonba burkolt… ember alakokat lát
(1856 Aszalay József)
A szabott vászonkapca egykori mindennapi használatára a nemesasszonyok kelengyéjében említett bulyavászonból szabott kapcák is utalnak
(1997 Magyar néprajz)
II. melléknév
ilyen anyagból készült 〈ruhanemű, kül. ing〉
A század elején még magyar asszony nem visel kivágott ruhát; a finom patyolat- vagy bulyavászon ing nyakig ér s elfödi a derék kivágását
(1941 Undi Mária)
a 17. és még inkább a 18. században a „görögnek” mondott balkáni kereskedők leginkább alföldi és felvidéki falvakban működő boltjaikban bőven tartottak többféle patyolatot, kivarrott török bulyavászon kendőt, bíbort, fehér és fekete fátylat
(1997 Magyar néprajz)
Vö. CzF.; TESz. bulya; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások