burkus mn és fn  burgus (rég)

I. mn 14A1

1. (rég) ’az egykori Brandenburg és a később ezt magában foglaló Poroszország területén élő német 〈népcsoport〉, ill. ilyen származású, e népcsoporthoz tartozó 〈személy〉; porosz’ ❖ Mihelyt megindult a Magyarság valójában oly büdös puska-porral füstöltek Burgus Uramnak [ti. a porosznak], hogy nem tudta megvárni az érvágást el-ájulásában (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. C1866, 82) | Burkus Kleiszt (1807 Kazinczy Ferenc C2557, 511) | midőn a’ burkus nemzet a’ hódító [ti. Napóleon] ellen felkelt (1834 Fillértár 8623003, 232) | a tiszteletes úr, ki igaz lutheránus létére külső országban, világhírű burkus népek között szedte föl a tömérdek igét s bölcsességet (1881 Mikszáth Kálmán 8312029, 67) | egyszer csak odaköt hozzánk a szomszéd asztaltól egy hirtelenszőke német. Láttam minden mozdulatjából, hogy burkus, a kiejtéséről meg éppen felismertem, amint „ná” helyett azt mondta, hogy „né” (1890 Jókai Mór CD18).

2. (rég) ’E néppel v. Poroszországgal kapcs.’

2a. ’e népcsoport által v. Poroszországban, készített, ill. ott haszn.’ ❖ a’ burkus fegyverek mindenkor nagyok valának (1786 Magyar Hírmondó C0274, 605) | Hogy a’ fellyebb említett Nyelvmüvelő anyanyelvünknek nemzetiségét az Idegenek’ kedvéért megrongálni tanácsosnak hirdeti, azt, nem tudom, ha neki az igaz Hazafi nem fogja ë sokkal nehezebben megbocsátani, mintsem ha fejére Burgus kalapot tévén, czipőbe, harisnyába, és bugyogóba öltözködött volna (1818 Verseghy Ferenc C4415, 362) | Ezer burkus kard tíz év alatt nem csinál annyi sebet, mint egy ilyen vén szerszám egy óra alatt (1872 Mikszáth Kálmán CD04).

2b. ’e népcsoportra v. tagjaira jellemző, náluk v. Poroszországban szokásos’ ❖ a balsors is csak olyan szegény jámbor osztrák bakancsos, aki megszalad a burkus természet előtt, elveti panganétáját [= szuronyát] az erős akarat ellenében (1872 Mikszáth Kálmán CD04) | [előkerült] egy amolyan tányérsapka, burkus szabású (1892 Ágai Adolf C0545, 26).

2c. ’e népcsoporttal v. Poroszországban megeső, történő, ill. e népcsoport által megvalósuló’ ❖ Bajalics Ádám Várasdi Vidékenn lév Strázsa Meſter Urat-is a Burgus háborúkbann tett érdemeire nézve Bárói méltósággal jutalmazta-meg a Csáſzár  Felsége (1783 Magyar Hírmondó 7444034, 52) | A mit Berlinből irtam és ma telegrapháltam a burkus betörésre nézve, az való! (1866 Kiss Miklós CD32) | [Kolowrat Péter] erős ember hírében állott, részt vett a burkus hadjáratban (1899 Mikszáth Kálmán CD04).

3. (rég, Nyelvt) ’(Kelet-)Poroszország németekkel egybeolvadó őslakosai által beszélt, az indoeurópai nyelvcsalád balti ágához tartozó óporosz (nyelv)’ ❖ a’ burkus nyelv […] egészen kihalt (1833 Thewrewk József C4146, 59).

4. (rég) ’(jellemzően) e népcsoport által lakott v. Poroszországhoz tartozó 〈terület〉, ill. e területen levő’ ❖ fövenyes kezd lenni a’ tartomány, még végre a’ Burgos földön mer fövény (1793 Sándor István C3665, 432) | a burkus tartományoknak kiürítetése (1808 Csehy József C2559, 94) | Békességi quártélyaink elnyúlnak az Austriai Silesiában Johannisbergtől Teschenig menten a burkus határ széliben több mint 20 mérföldnyire (1809 Csehy József C2560, 151) | a burkus nagyvárosba, Berlinbe (1883 Mikszáth Kálmán CD04).

5. (rég) ’a porosz állam által létrehozott, ahhoz tartozó, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő’ ❖ a Burgus Király, nem tudni, mi okra nézve, az  tartományinak látogatását a Tsáſzári Királyi Katona Tiſzteknek meg-tíltotta (1780 Magyar Hírmondó 7444005, 304) | Burgus udvar (1788 Magyar Merkurius C0340, 79) | franczia és burkus büntető törvénykönyvek (1840 Deák Ferenc C1367, 63) | [Elzász és Lotaringia képviselői] lépten-nyomon tiltakoznak Poroszországbai beolvasztásuk ellen, s ingerlik a higgadt, békés vérű burkus parlamentet ahol csak alkalom nyílik (1874 Mikszáth Kálmán CD04) | a burkus követ (Goliz) külön utasítást fog kapni (1894 e. Kiss Miklós CD32).

6. (népk) ’a mesebeli Burkusországhoz tartozó 〈személy〉’ ❖ egyszer a burkuskirály hadat üzen a spanyol királynak, hogy ilyen, amolyan teremtette, ha legény, álljon ki a csatasikra (1861 Eredeti népmesék C3086, 94) | Ki bírná annak a helynek az értékét meghatározni, ahol a nagyapa térdén ringatta az unokát? Nem fizeti azt meg a burkus király kincses kamrája sem! (1879 Mikszáth Kálmán 8312067, 79) | [Mátyás királynak] van egy aranyszőrű báránya és egy igazmondó juhásza. A szomszéd burkus király (uraság) fogadást ajánl: bebizonyítja, hogy a juhász nem mindig mond igazat (1979 NéprajziLex. CD47).

7. (nyj) ’tagbaszakadt, zömök, testes 〈személy〉’ ❖ burkus mn. ’testes, zömök’ (ember) (1957 Szegedi szótár C6400, 199).

II. fn 4A

1. (hat ne-vel) (rég) ’az egykori Brandenburg és a később ezt magában foglaló Poroszország területén élő német népcsoport’ ❖ a’ Burgusnak Geldria Tartományára igen nagy szeme légyen (1784 Magyar Hírmondó C0272, 733) | 1756-ikban a Burkus és Ausztria között kiütött a háború (1817 Czövek István ford. C1237, 209) | [Savigny] tavaly a’ burkusoknál mint igazságminister a’ törv.hozási biztosság elnökévé neveztetett (1843 Pesti Hírlap CD61) | megvédelmezék [Mária Terézia] trónját a burkus ellen (1899 Vay Sarolta C4393, 142).

1a. (rég) ’e népcsoporthoz tartozó személy, kül. férfi’ ❖ Hány burkust füzött már pallosa hegyére (1779 Ányos Pál CD01) | Kétségkívűl angol volt az? mondá a burkus (1831 Vörösmarty Mihály C4538, 242) | Hát igaz lehet az, hogy ez valamikor eleven burkusokat apritgatott a kardjával? (1894 Mikszáth Kálmán C3146, 215).

2. (népk) ’a mesebeli Burkusország lakója’ ❖ A „burkus” mesebeli népnévben pedig a porosz név tréfás-mesés változatát sejthetjük (1988 Magyar néprajz CD47) | burkus (lat.–ném.): népmesékben szereplő mesés ország (Burkuso.) lakója (1995 MagyarNagyLex. C5817, 789).

Vö. CzF. ~, burkusul; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. burkus · burgus; ÚMTsz. burkus²; IdSz.