burleszk fn 3D1 börleszk
1. (Irodt v. Szính) ’képtelen helyzetekre, torzításokra, kiélezett helyzetkomikumra épülő, olykor tragikomikus hatást keltő, szatirikus, parodisztikus színpadi mű(faj)’ ❖ az mikor meg tudatik, hogy semmi sebet nem kapott, és az tsak ollyan későn tudatik meg, végtére Burlesque válik belőle [ti. Dugonics András Etelka című művéből] (1788 Ráday Gedeon¹ C2554, 195) | [a kékszakállú herceg történetét többen] feldolgozták, legismeretesebb Offenbach zenei burleszkje (1895 PallasLex. CD02) | Scarron Pál (1610–1660) a franczia burleszk megalapítója (1904 Váczy János C2567, 535) | [Arisztophanész] vígjátéka a színpad terét, idejét, cselekvényét a vígjátéki ötlethez alakította, burleszkjeiben az egész természet a komikus ötlet szolgálatába állt (1932 Németh László² 9485020, 87) | Zöld bárány. Színpadi burleszk: Magyar Színház: 1931 (1940 Pintér Jenő CD44) | [Déry Tibor] felhasználja a cirkusz, a burleszk falrengető helyzetkomikumát és a comedia dell’arte [= rögtönzött vígjáték] eszközeit (1972 Kocsis Rózsa 2018004, 340).
2. (Irodt) ’erősen torzító, szatirikus hangvétel, ábrázolásmód, ill. ez mint esztétikai minőség’ ❖ a’ tulzás, a’ torzképzés, a’ burlesque vastagabb színezete, kisebb nagyobb mértékben, [a színésznő Kovácsné] majd minden komikai előadásán feltűnik (1842 Regélő Pesti Divatlap C1521, 370) | a burleszk […] főkép az olasz álarczos játékok fő elemét teszi (1872 Névy László C3332, 38) | [Hajó Sándor Délibáb utca 7. című vígjátékában] a tréfa a burleszkon keresztül emberi, nagyon is emberi szomorúságokba csap át (1915 Hatvany Lajos CD10) | Szó sincs ezekben a részekben burleszkről: nevettetőből egyszerre érzelgőssé, patétikussá válnak a jelenetek (1956 Népszava szept. 2. C4821, 3) | Régi nagy korok hősi stoicizmusából ez maradt; burleszkbe játszó tragikomikus stoicizmus (1972 Németh G. Béla 2018011, 455).
3. (Film) ’realisztikus környezetben helyzetkomikumra épülő, gyakr. irreális történetű (néma)film (mint műfaj)’ ❖ az Inkwell Comediek egyszerű rajzfilmek, amelyek úgy a kivitelükben, mint a tartalmukban egyelőre igen primitivek. Egyszerű alapérzéseket (öröm, szomorúság, félelem, harag, stb.) fejeznek ki, minden komplikáció nélkül, a burleszkhez hasonlóan (1927 Gró Lajos 9196001, 37) | A Csapd le csacsi! valójában börleszk akar lenni, de úgy, hogy azért társadalmi is legyen (1992 Györffy Miklós 2010003, 16) | Chaplin szereplésével készült első burleszkek (1987 Tények könyve CD37).
4. (tulajdonnévként, ill. tulajdonnév részeként is) (Zene) ’változatos ritmikájú, tréfás, játékos, groteszk színezetű hangszeres zenemű (tétele), ill. ez mint zenei műfaj’ ❖ [Wladigeroff] kamarazeneműveken, dalokon és zongoradarabokon kívül színpadi kísérőzenét, egy hegedűversenyt, egy burleszket (hegedűre és zenekarra) és kisebb kompozíciókat irt (1931 ZeneiLex. CD49) | [Bartók Béla] a maga művei közül egyet játszott a parasztdalokból, egy Sirató éneket, három kis rapszódiát, a második burleszket és az Allegro barbaro c. darabot (1955 Csatkai Endre CD52) | [Szabó Ernő] komponált szólóhegedűre írt műveket: Burleszk, Szigetközi népdalok (1994 MagyarÉletrajziLex. C6372, 818).
ÖU: film~.
ÖE: ~dráma, ~figura, ~komédia, ~komikus, ~móka, ~mondás, ~szerep, ~színház.
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.