burok fn 7A15
1. ’vminek a részét képező, a belsejét körülvevő külső oldala v. rétege’ ❖ akkor vette aztán észre, mikor már rágni kezdte, hogy hisz az [ti. az ecetes zöldpaprika] égő parázs zöld burokban, ami az embernek a száját agyonégeti (1875 Jókai Mór CD18) | Beatilles név alatt ismerik Franciaországban azokat a nyalánkságokat, melyek vajas tészta burokban részint édes, részint sós csemegéket tartalmaznak (1893 PallasLex. CD02) | Különös sajátsága [a kis őrgébicsnek], hogy a fészek külső burkába mindig friss, virágzó növényeket is rak, többnyire illatos levelűeket (1899 Chernel István CD34) | A Föld szilárd burkát alkotó kőzetlemezek egymáshoz képest eltérő sebességgel és irányban mozognak (1997 Magyarország földje CD05).
1a. ’vmely körülmény v. eljárás hatására vmin a saját anyagából képződő bevonat’ ❖ Az ólomnak, noha az emberiség igen régóta ismeri, nagy kulturális fontossága soha sem volt puha volta, csekély szilárdsága és felszini gyorsoxidációja miatt, mely a fényes fehér szinü fémet piszkos szürke burokkal vonja be (1896 PallasLex. CD02) | [A patina] régi műtárgyak felületén az idő vasfoga által előidézett változás, rozsda v. másnemű burok (1913 Bálint Aladár CD10) | [Sütés közben] a kicsapódó fehérje vékony burkot képez a hús felületén (1994 Frank Júlia CD19).
1b. (irod) ’vminek a (megtévesztő) külső látszata, megjelenése, ill. formája’ ❖ mennyi történeti igazság lappang sokszor a dagályos burok alatt (1879 Ortvay Tivadar CD57) | [Rákóczi] inkább választja a halált, mint kétes béke burkában a szolgaságot (1907 Márki Sándor CD55) | [a nemzeti eszme] a XVIII. században még csak a barokknak latinos és vallási burkán át homályosan, inkább csak példaszerűen mutatkozott (1933 Szekfű Gyula CD42) | [Rideg Sándor novelláiban] a fantasztikus, népmesei burok mögött ugyanaz a társadalomkritikai mondanivaló feszül, mint a regényekben (1966 Diószegi András CD53).
1c. (birtokszóként) (irod) ’a személyiségnek az a rétege, amelynek megnyilvánulásai a mélyebb ént elrejtik’ ❖ Kozma Andor egyéniségének sajátságos burka, páncélja: az éles, kemény ötletű észjárás (1909 Móricz Zsigmond CD10) | [Dalos Sándor] minden mondatán valami belső melegség érzik, a fölényes humor hűvös burkán átsüt az emberszeretet heve (1934 Kardos Pál CD10) | alaposságod burka alatt emésztő nyugtalanság lappangott (1973 Ujváry Lajos CD52).
2. ’élőlényt v. annak részét természettől fogva körülvevő szerves anyag’ ❖ Nem is állhatta meg, hogy legalább egyet azok [ti. a narancsok] közül kezébe ne vegyen, s rózsás körmeivel le ne fossza róla az illatos burkot (1884 Jókai Mór CD18) | [A furulya legkezdetlegesebb faja a tilinkó,] melyet tavaszkor a gyermekek is szoktak használni, lecsavarván a füzfaágról gyenge burkát (1894 PallasLex. CD02) | A sejthártyát, egy sejt külső burkát sem Purkinje, sem Schwann nem tartotta a sejt lényeges részének (1973 Törő Imre CD30) | a vírus legkülső burkán is kétféle fehérje szerepel (1989 Fehér Ferenc 1046002, 18).
2a. (Növ is/) ’vmely termésnek a (csonthéjas) magot körülvevő (húsos) része’ ❖ [a gyümölcs] husos burokja két kifelé domború, belülről lapos magot rejt, mellyből pörkölés után készitjük a kávé-italt (1854 Vasárnapi Újság CD56) | A diónak lehántom fanyar burokját és úgy kínálom oda (1905 Evangélikus Családi Lap 2105001, 84) | [Az őszibarack] termésének húsos burka leves (1932 Rapaics Rajmund CD35) | burkából fordult s lekoppant egy-egy vadgesztenye (1956 Csillag C4486, 843) | A gesztenyét zsákba rakva tüskés burkából […] bakancsos, csizmás lábbal kitapossák (1979 NéprajziLex. CD47).
2b. (Orvos is) ’az agyhártyát alkotó három réteg egyike’ ❖ A bonczolat alkalmával a burkok és az agy tetemes torlódási vérbőségén kívül a bal homloklebeny csúcsán […] gócz találtatott (1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.–Krafft-Ebing 8267004, 189) | az agyvelő burkainak gyuladása [!] (1893 PallasLex. CD02) | Kedvezőtlen esetben [a kórokozó] azonban a véráram útján eljut a gerincvelő és az agy lágy burkára, és annak gennyes gyulladását okozza (1986 Az emberi test 1114005, 1289).
2c. ’a halak és kétéltűek petéit v. embrióit körülvevő anyag’ ❖ az ikrák burkán levő apró lyukacskákon át viz és azzal együtt a termékenyítést végző magszálak […] az ikra belsejébe hatolnak (1894 PallasLex. CD02) | [a gyepi béka petéi] lerakás után a fenékre süllyednek, azonban burkuk csakhamar teleszívódik vízzel (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [a halembriók] farki részükkel vagy a fejükkel bújnak ki a feleslegessé vált burokból (1995 Magyarország állatvilága CD14).
3. (Orvos v. Biol) ’a hüllők kifejletlen egyedeit, ill. az emlősök, kül. az ember magzatát az anyaméhben körülvevő, magzatvízzel kitöltött magzatburok’ ❖ Burok […] Gyermek-tartó lantorna (1779 Baróti Szabó Dávid 7021009, 205) | Burok, burka, hojag [!], mellybe a’ gyermek 9 holnapig az annya méhiben él (1816 Vocabularium C1948, 11) | Ha a’ borju burokban jő a’ világra, mesd ki abból azonnal nehogy megfúladjon, kösd el a’ borjut, mihelyt az anyja lenyalja, távol az anyától (1844 e. Edvi Illés Pál 8573002, 57) | [a hüllők] petéi a madarakéihoz hasonlók, fehérjétől körülvett nagy székök (tojássárgájok) van s majd bőrnemü burokkal (gyikok, kigyók) majd éppen olyan kemény meszes héjjal vannak körülzárva (teknősbékák, krokodilok), mint a madártojás (1893 PallasLex. CD02) | [burokrepesztés során] kis nyílást ejtenek a buroknak a méhszájban szabadon levő részén (1967 OrvosiLex. C6109, 480) | [az újszülött törékeny gyík] az átlátszó, hártyás burkot átszakítva azonnal képes az önálló életre (1995 Magyarország állatvilága CD14).
3a. (-ban raggal, hsz-szerűen) ’védett, biztonságos körülmények között, minden szükségessel ellátva’ ❖ Az addig burokban tartott és mesterségesen védett spanyol gazdaság hirtelen ki lett téve a globalizáció kihívásának, amire nem készült fel (1997 Magyar Hírlap CD09) | Mi ott az egyetem falai között burokban éltünk, magoltuk a paragrafusokat, készültünk a vizsgákra és inkább egymással voltunk elfoglalva (1998 Magyar Hírlap CD09).
4. ’vmit kívülről (összefüggő rétegként) körülvevő, befedő, annak részét nem képező anyag v. tárgy’ ❖ a moh melegitő burokkal bevonja az aggfák idő-rongálta, meglyukgatott odvas alját (1856 Abonyi Lajos C0503, 105) | Megvázolták nagyjából az emlékmű architektonikus burkát s a hozzávezető lépcsős utat (1911 Lengyel Géza CD10) | [Csernobilban] a jelenlegi szarkofágot egy másik burokkal kell befedni (1996 Magyar Hírlap CD09).
4a. ’(vmit beborító) csomagolóanyag, csomagolás’ ❖ minden üvegecskéje kék burokba van csomagolva (1890 Felvidéki Szemle 8619001, 6) | Thersa Ábris fehér kötényt kötött s kiment a konyhába, hogy személyesen bontsa ki burkaiból a bélszint (1912 Móricz Zsigmond C3211, 199) | Papírcsörgésre ébredtem föl, méghozzá ezüstpapíréra. Nyilván a tegnap esti csokoládé burkát csúszkáltatja ide-oda a huzat (1962 Csoóri Sándor 9090066, 13) | Tehéntúrót, juhtúrót, krémsajtot, körözöttet […] azonnal csomagoljuk ki a vizes, ragadós burkából (1989 Frank Júlia CD19).
4b. (/ritk) ’vkinek a testét v. annak vmely részét fedő ruhadarab(ok összessége)’ ❖ Salamon köpenybe burkolva jő, fejére húzva sötét kámzsája; bal karján fejér burokba takarva egy nyulánk nőalak (1843 Jókai Mór 8209016, 14) | Lőjj! – szólt a sivár ficzkó – két felé rántván bélelt burokját mellén (1859 Jósika Miklós C2428, 172) | Fekete gyapot ruhácskája fölött hasonló rövid köpönyeget viselt, melyet remegő kezeivel fogott össze elől, a burkon át is mutatva a felső test finom körvonalait (1892 Ágai Adolf C0545, 125) | [mama] elővette a kötést, hogy pulóver legyen belőlük a lányának, az idők divatja szerint, mint az utolsó is, az a bő, lötyögő, zártnyakú, fekete burok (1979 Domahidy András 1036001, 15).
5. ’vmely szervezet v. intézmény működési elveinek és szabályainak összessége, keret’ ❖ A hagyományos munkaszervezetek burkát szétfeszítve született meg a banda, az árutermelő mezőgazdaság, majd az építőipar bérmunkásainak sajátos szervezete (1977 NéprajziLex. CD47) | [a] földközösség teremt tehát magának életkeretet, intézményi burkot a faluközösségben (1992 Imreh István CD17) | már a szocializmus burkában is előrehaladt a polgárosodás (1997 Magyar Hírlap CD09).
Ö: agy~, atom~, magzat~, szív~, védő~.
ÖU: föld~, jég~, levegő~, mag~, üveg~.
ÖE: ~fehérje, ~hártya, ~levél.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. burok¹