dörgölődik¹ tn ige 12c (rendsz. -hoz/-hez/-höz ragos bővítménnyel)

1. (ritk)(külső erő hatására) vmihez nyomódva (ide-oda) mozog, vmihez súrlódik vmi’ ❖ Dörgöldni: […] súrolódni, tſiszolódni (1792 Kisded szótár C0816, 35) | nem sokat törődik vele, ha például a lábához dörgölődik valamelly ellenséges golyó (1854 Vasárnapi Újság CD56) | a kígyók elektromosan feltöltődnek amikor elszarusodott farokpikkelyeik egymáshoz dörgölődnek (1994 Magyar Hírlap CD09).

2. (kissé rég) ’〈állat〉(párzáskor v. hízelegve) v. 〈ember〉(kedveskedve) testét vmihez, vkihez, es. vhova dörgöli’ ❖ [a rüh] a’ bőrön üti ki magát, mint valamelly száraz var, melly annyira viszket, hogy a’ disznó megsebesedésig dörgölődik mindenfelé (1829 Zádor Elek ford.–Wigand 8532015, 129) | A kutya hízelegve dörgölődött a csizmájához (1894 Bársony István C0838, 167) | [Cézár szereti nézni] a kiöltözött lányokat, legényeket, amint ugrándozó vérük űzésére egymáshoz dörgölődnek, majd meg futnak egymástól (1931 Sárközi György 9587011, 207) | Az ikrás [hal] a tejeshez dörgölődik, azután a homokra rakja le megtermékenyített petéit (1933 Az állatok világa ford. CD46).

3. (pejor is) ’hízelegve törleszkedik vkihez, igyekszik a kegyeibe férkőzni vkinek vki’ ❖ [Petőfi] gyülölte a szemforgatókat, Nem birt ő, mint te dörgölődni (1889 e. Reviczky Gyula C3629, 95) | szeretett a nagyurakhoz dörgölődni (azért is vitte ennyire) (1908–1910 Mikszáth Kálmán CD04) | bajban vannak, azért dörgölődnek az urakhoz (1941 Tersánszky Józsi Jenő 9706012, 7) | Barátja sem akadt igazi, mert mindenki csak dörgölődött hozzá, hízelegtek neki s ő csak végtelen dölyffel vette magába a sok elismerést (1956 Csurka István 2051055, 34).

J: dörgölődzik.

Vö. CzF.; TESz. dörzsöl; SzT.

dörgölődik¹ tárgyatlan ige 12c (rendsz. -hoz/-hez/-höz ragos bővítménnyel)
1. (ritk)
(külső erő hatására) vmihez nyomódva (ide-oda) mozog, vmihez súrlódik vmi
Dörgöldni: […] súrolódni, tſiszolódni
(1792 Kisded szótár)
nem sokat törődik vele, ha például a lábához dörgölődik valamelly ellenséges golyó
(1854 Vasárnapi Újság)
a kígyók elektromosan feltöltődnek amikor elszarusodott farokpikkelyeik egymáshoz dörgölődnek
(1994 Magyar Hírlap)
2. (kissé rég)
〈állat〉 (párzáskor v. hízelegve) v. 〈ember〉 (kedveskedve) testét vmihez, vkihez, es. vhova dörgöli
[a rüh] a’ bőrön üti ki magát, mint valamelly száraz var, melly annyira viszket, hogy a’ disznó megsebesedésig dörgölődik mindenfelé
(1829 Zádor Elek ford.Wigand)
A kutya hízelegve dörgölődött a csizmájához
(1894 Bársony István)
[Cézár szereti nézni] a kiöltözött lányokat, legényeket, amint ugrándozó vérük űzésére egymáshoz dörgölődnek, majd meg futnak egymástól
(1931 Sárközi György)
Az ikrás [hal] a tejeshez dörgölődik, azután a homokra rakja le megtermékenyített petéit
(1933 Az állatok világa ford.)
3. (pejor is)
hízelegve törleszkedik vkihez, igyekszik a kegyeibe férkőzni vkinek vki
[Petőfi] gyülölte a szemforgatókat, Nem birt ő, mint te dörgölődni
(1889 e. Reviczky Gyula)
szeretett a nagyurakhoz dörgölődni (azért is vitte ennyire)
(1908–1910 Mikszáth Kálmán)
bajban vannak, azért dörgölődnek az urakhoz
(1941 Tersánszky Józsi Jenő)
Barátja sem akadt igazi, mert mindenki csak dörgölődött hozzá, hízelegtek neki s ő csak végtelen dölyffel vette magába a sok elismerést
(1956 Csurka István)
Vö. CzF.; TESz. dörzsöl; SzT.

Beállítások