árnyékos oldal l. szókapcsolatként az alábbi szócikkben
árnyékos mn és fn
I. mn 15A
1. ’árnyékot adó’ ❖ ezen erdben a’ tbbi kzt vólt egy nagy árnyékos fa (1780 Patay Sámuel ford. C0710, 141) | egyszerre világosabb lesz, amint kijutnak a pályaudvar árnyékos tetőzete alól a napvilágra (1931 Sárközi György 9587012, 333) | [a] Vármegyeháza árnyékos oszloprendjével (1933 Szekfű Gyula CD42) | a nők lakosztályai mellett árnyékos fák állhattak (2000 Lakáskultúra CD39).
2. ’árnyékba borított, hűvös’ ❖ Ez Füvetske [ti. a farkasszőlő] sürü, árnyékos, nedves Erdökben találtatik (1775 Csapó József 7062001, 65) | Le-ledőlsz egy vén tölgy árnyékos tövében (1817 Batsányi János C0883, 132) | Árnyékosabb lesz ott a béres házban (1884 Győry Vilmos C1971, 9) | a déli hőség ellen az árnyékos oldalt keresték (1899 Baksay Sándor C0729, 107) | [a kocsi] átkanyarodott a tér árnyékos oldalára (1944 Remenyik Zsigmond 9561001, 14) | A szoba árnyékos sarkában (1981 Mohás Lívia 1109001, 72).
3. • árnyékos fény (rég, Műv) ’〈festészetben:〉 a fény és árnyék lágy átmeneteivel v. éles ellentéteivel dolgozó művészi ábrázolásmód, ill. visszaverődő fény (hatása) az árnyékban levő alakon, tárgyon’ ❖ Angelo Mihály ragyogó színezését és Corregióra emlékeztető árnyékos fényét sokan csodálták (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A spanyol ízlés sajátságos elemei: a realizmusnak a vallásos érzelemmel való egybekapcsolása, az árnyékos fény kiemelése (1897 PallasLex. CD02) | Rembrandt művészetének festőisége, amely az árnyékos fény (clairobscur) eszközének alkalmazásával a látható világnak oly egységes, a realizmusból kiemelkedő képét adja, itt [ti. az Éjjeli őrjárat című festményen] tetőpontra emelkedik (1924 RévaiNagyLex. C5712, 150).
4. ’sötét, komor, szomorú 〈hangulat, (élet)érzés〉, ill. ezt tükröző 〈mű(alkotás)〉’ ❖ Az öreg Miklósnak felderűl orcája, Árnyékos búbánat nem vet foltot rája (1854 Arany János CD01) | Liliomfi Szilvayának arcán árnyékos a bohóság mosolya (1915 Budapesti Hírlap nov. 5. C4703, 4) | [Beethoven C-dúr versenyének] alaphangulata vidám és derűs, úgyszólván egyetlen árnyékosabb részt sem találunk az egész mű folyamán (1957 Műsorfüzet okt. 14. C0372, 3).
5. ’gondokkal, nehézségekkel terhelt, ill. sötét, nyomorúságos 〈időszak, helyzet stb.〉’ ❖ Ez a heterogén világ, ennek is árnyékosabb része, a proletárvilág az igazi terrénuma [Hollós Korvin Lajosnak] (1939 Baráth Ferenc² CD10) | [a Jelenések könyve] olyan emberek körében keletkezett, és tehetett szert népszerűségre, akik az élet árnyékos oldalán állottak (1977 Gecse Gusztáv 1057001, 24) | A mai Magyarország árnyékos feléről készülhetnek riportok, tudósítások, jelentések (1995 Magyar Hírlap CD09) | A múlt szép és fényes, a jelen kissé csúnyácska és árnyékos (1999 Magyar Hírlap CD09).
6. • árnyékos oldal (rendsz. birt jelzővel) (átv is) ’vminek, ritk. vkinek előnytelen oldala, ill. hátrányos vonása, hátulütője; árnyoldal’ ❖ [vannak] árnyékos oldalok is [Amerikában], például a’ pénz nagy előhatása […], a szép müvészetek resteltebb üzése, a’ durva érzéki élet (1832 Jelenkor C0223, 55) | ha ezeket árnyékos oldalának lenni elesmérjük is Mátyásnak: mennyi! és mennyivel több! a’ mi ragyogó fényben tünteti fel előttünk az ő országlását (1837 Péczely József 8359006, 338) | Budán a várban az országgyűléseknek s a residentiális jellemnek volt árnyékos oldala is (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [a korszak] árnyékos oldalait csupán Liszt és a hozzá hasonlóan elhivatott néhány kivételes művész vette észre (1974 Pernye András 9527003, 371).
II. fn 4A (ritk)
’árnyékot adó dolog, tárgy, ill. árnyékba borított, hűvös hely’ ❖ Alíg értek a’ zld árnyékos alá (1797 Nagy Sámuel¹ ford.–Gessner C3291, 78) | az elfáradt ló szinte uj erőt kap, ha az árnyékosban vagy öt perczig megpihenhet (1851 A Falu Könyve C1667, 173) | leálltam valami árnyékosban (2000 Magyar Hírlap CD09).
J: árnyas.
ÖU: szél~.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. árnyék; ÉKsz.; ÚMTsz.