ékel ts ige 1b 

1. (Műsz is) ’〈(alkat)részt〉 ék segítségével rögzít’ ❖ [A tengelyről] még eddig egy illy módon [ti. gyűrűvel is megerősítve] ékelt kerék sem csuszott le, mig a közönséges ékelés után akármennyi (1847 Hetilap CD61) | a tengelyre ékelt […] lendítőkerékkel (1931 Fonó Albert CD30) | Ha mozog [a kapa nyele], újra ékeli, esetleg csak vízbe áztatja, hogy bedagadjon (1961 Fél Edit–Hofer Tamás C7096, 509).

1a. (átv is) ’〈fát (ki)vágásakor〉 ék segítségével, éket beleverve repeszt, hasít’ ❖ Ékelik a’ Cserfát, vágják a’ jó Szagu Czedrust (1806 Nagy János² ford.–Vergilius C3282, 79) | szivem A bútól ékelve kettéhasad (1870 Fejes István¹ ford.–Shakespeare C3732, 6) | Ha szükséges ékelik [a fát] és hogy könnyebben düljön, az éket bakóval [= fabunkóval] ütik, ezt a műveletet nevezik tolatásnak (1941 Herkely Károly C6099, 261).

2. ’〈ékszerűen kiképzett (alkat)részt〉 másik (alkat)részbe illeszt’ ❖ az egyszerüen beékelt nyelen […] lyukat furnak, s ezen abroncsot huznak keresztül, mellynek végeit aztán […] félkör alakban a gereblye fejébe ékelik (1856 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045012, 177) | a zsámolyba ékelt késlemezen tengerit zsurolt (1862–1863 Jókai Mór C2256, 215) | a küszöbgerendába ékelt ajtófélfákat (1907 Malonyay Dezső CD07) | A szelemenre primitív tetőszékek esetében csak egyszerű horgasfákat akasztottak. Lakóépületeinkben azonban általánossá vált az egymásba ékelt vagy csapolt födélfák használata (1981 NéprajziLex. CD47).

3. ’〈tárgyat〉 hegyes v. elkeskenyedő végével vmik közé elhelyez v. vmely anyagba mélyeszt, ill. ilyen módon rögzít’ ❖ [a vadméhek befogásakor] egy pálcza végére szögzett asztalocskát a földbe ékel, arra egy szelet lépesmézet helyheztet (1858 Vasárnapi Újság CD56) | [Az ún. nagy fakopáncs] a tobozokból leggyakrabban úgy szedi ki csemegéjét, hogy azokat egészben letöri s valami villás faág közé ékeli (1899 Chernel István CD34) | – Keszenöm, – integetett rá éles, érdes, idegenes szavával, amelyet a fogsorába ékelt szipka rontott meg (1916 Móricz Zsigmond 9462047, 43) | Egy kifutó hullám a part kavicsába ékelte a sajkát (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485067, 366).

3a. (ign-i alakban) ’〈annak kif-ére, hogy vmely (természeti) képződmény, terület, település, népcsoport stb. (ék alakban) benyúlik vhova, ill. vmi(k)től közrefogva helyezkedik el〉’ ❖ az összefolyó vizek közé ékelt földköz (1858 Vasárnapi Újság CD56) | idegen elemek közé ékelt népnek (1873 Orbán Balázs CD22) | Ezer ránc közé ékelt, apró, kék szeme (1952 Láng János 2051008, 28) | városban kőfalak közé ékelt kis megmaradt kertből tücsök szól (1964 Weöres Sándor 9788129, 84) | [Gambia] Szenegál területébe ékelt ország (1990 Tények könyve CD37).

3b. ékeli magát (rég) ’〈(természeti) képződmény〉(ék alakban) benyúlik vhova, ill. vmi(k)től közrefogva helyezkedik el’ ❖ [a címeren] a paizs aljáról egész a tetőig egy háromszegletű kék udvar ékeli magát a két leirt állat közé (1863 Nagy Iván CD31) | [az ágyékcsigolyákat] 5 csigolya követi, melyek egy nagy csonttá alakulnak (sacrum), s a medencze-csontok közé ékelik magukat (1864 Rónay Jácint 8396004, 227) | a havasoknak azon roppant zöme, mely a kistölgyesi és az ojtozi szoros közé ékeli magát a Nemere és Nagy Sándor csúcsokkal (1869 Orbán Balázs CD22).

3c. ’〈(írás)műbe más műfajú, stílusú (szöveg)részt, elemet〉 beilleszt, beszúr’ ❖ [Chopin híresebb gyászindulója] a lágy B-hangrendben irt szonátába van ékelve (1893 PallasLex. CD02) | [egy néhai magyar költő az] olcsó hazafiasságú, nyilván muszájból írott verseibe olyan szavakat ékelt, amelyek fölférnének a Faust harmadik részébe is (1908 Ady Endre 9003048, 166) | filmekbe ékelt reklámok (1999 Természet Világa CD50).

4. ékeli magát (kissé rég) ’〈ember(csoport) vmely (nagyobb) csoportba, ill. vkik, vmik közé〉(annak egységét megbontva) behatol, befurakodik’ ❖ a török a Partiumba ékeli magát, hogy Magyar- és Erdélyországot egymástól elválaszsza (1873 Deák Farkas CD57) | Távolítsd el Arakcsejeffet, aki közéd és a nemzet közé ékelte magát (1879 Jókai Mór CD18) | dél felől egy orosz csapat ékeli magát Görgei világosi tábora és a már Aradon levő osztrákok közé (1898 Ezernyolcszáznegyvennyolc CD45) | A Sápadt Grófnő felhajtott egy pohár pezsgőt, aztán hátrálva és mintha véletlenségből történne, Bite Ganci és Olíva közé ékelte magát (1918 Réti Ödön CD10).

Ö: be~, ki~.

ÖU: bele~, közbe~, meg~, oda~, össze~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ék¹; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.