élőbeszéd fn 3B2

1. (Nyelvt) ’a nyelvnek (spontán) hangzó közlésben való (egyéni) felhasználása (mint a nyelvhasználat egy változata); beszélt nyelv’ ❖ alig van nyelv, melly az irodalmi nyelvtől kevésbé tér el a magyar élő beszédnél (1858 Vasárnapi Újság CD56) | [A -stul és -stül ragot] legujabbkori irodalmunk u ü-vel különbözteti meg a -tól -től ragtól (noha az élő beszéd ezt is amúgy ejti) (1888 Simonyi Zsigmond 8407005, 390) | Az alázatos szolgájá-nak is nagy multja van leveleinkben: ám az élőbeszéd szavaként a XVIII. század közepe előtt hiába keressük (1933 Kertész Manó 9328001, 9) | A rendszertani szabályosságtól való eltérés mind az élőbeszédben, mind az irodalomban fokozza a nyelv megjelenítőerejét (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | A Petőfi-fordulat az élőbeszédnek a költészetbe való beemelése (2005 Bencze Lóránt C7185, 491).

2. ’〈az írással szemben is:〉 az a tevékenység, művelet, hogy vki beszél, ill. az így létrejövő hangzó szöveg, beszéd’ ❖ az olvasásban az él beſzédet, és a’ jól beſzéllket kell követni (1792 Rosenbacher Ferenc 7284001, 17) | Az élő beszéd munkájában tevékeny részt vesz: a tüdő, a gége, a nyelv és az ajk (1871 Paulay Ede 8357001, 5) | A gyorsírói feljegyzések előnye, hogy pontosan követték az élőbeszédet, hitelesen foglalták írásba Kossuth beszédeit (1956 Sinkovics István CD32) | A tízperces váltás azért alakult ki, mivel általában ennyi ideig lehet intenzíven figyelni az élőbeszédre (2002 Magyar Hírlap CD09).

J: élőnyelv, élőszó.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

élőbeszéd főnév 3B2
1. (Nyelvt)
a nyelvnek (spontán) hangzó közlésben való (egyéni) felhasználása (mint a nyelvhasználat egy változata); beszélt nyelv
alig van nyelv, melly az irodalmi nyelvtől kevésbé tér el a magyar élő beszédnél
(1858 Vasárnapi Újság)
[A -stul és -stül ragot] legujabbkori irodalmunk u ü-vel különbözteti meg a -tól -től ragtól (noha az élő beszéd ezt is amúgy ejti)
(1888 Simonyi Zsigmond)
Az alázatos szolgájá-nak is nagy multja van leveleinkben: ám az élőbeszéd szavaként a XVIII. század közepe előtt hiába keressük
(1933 Kertész Manó)
A rendszertani szabályosságtól való eltérés mind az élőbeszédben, mind az irodalomban fokozza a nyelv megjelenítőerejét
(1993 A magyarság kézikönyve)
A Petőfi-fordulat az élőbeszédnek a költészetbe való beemelése
(2005 Bencze Lóránt)
2.
〈az írással szemben is:〉 az a tevékenység, művelet, hogy vki beszél, ill. az így létrejövő hangzó szöveg, beszéd
az olvasásban az él beſzédet, és a’ jól beſzéllket kell követni
(1792 Rosenbacher Ferenc)
Az élő beszéd munkájában tevékeny részt vesz: a tüdő, a gége, a nyelv és az ajk
(1871 Paulay Ede)
A gyorsírói feljegyzések előnye, hogy pontosan követték az élőbeszédet, hitelesen foglalták írásba Kossuth beszédeit
(1956 Sinkovics István)
A tízperces váltás azért alakult ki, mivel általában ennyi ideig lehet intenzíven figyelni az élőbeszédre
(2002 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások