abbiza msz 0 (nyj)

’〈állítás nyomósítására v. helyeslés kif-ére:〉 úgy ám, úgy bizony’ ❖ [Az öreg szolga] nagy sokára jut csak szóhoz, „Eszemadta!” S alig hisz szemének, „A biza, a biza! Eszemadta ékes helyes királyfia!” (1855 Vajda János 8503061, 93) | Az „ilyen” halottra nem szoktak harangozni; mert az maga akasztotta föl magát. A biz a! Ide, erre a szederfára, ni (1878 Jókai Mór CD18) | határozzuk el, hogy a közös munkának példáját adjuk s kalákában építünk, a várandó pap számára, egy lakható házacskát. – Abbiza! – mondta Joáf komám (1960 Tamási Áron 9701016, 150).

Vö. ÉrtSz. a⁴; ÚMTsz.

abbiza mondatszó 0 (nyj)
〈állítás nyomósítására v. helyeslés kif-ére:〉 úgy ám, úgy bizony
[Az öreg szolga] nagy sokára jut csak szóhoz, „Eszemadta!” S alig hisz szemének, „A biza, a biza! Eszemadta ékes helyes királyfia!”
(1855 Vajda János)
Az „ilyen” halottra nem szoktak harangozni; mert az maga akasztotta föl magát. A biz a! Ide, erre a szederfára, ni
(1878 Jókai Mór)
határozzuk el, hogy a közös munkának példáját adjuk s kalákában építünk, a várandó pap számára, egy lakható házacskát. – Abbiza! – mondta Joáf komám
(1960 Tamási Áron)
Vö. ÉrtSz. a; ÚMTsz.

Beállítások