agancsos mn és fn 

I. mn 15A2

’fején agancsot viselő 〈(hím) állat〉’ ❖ Egy tizenhat agancsos gím állt a kapubejárat előtt. Az erdők ősarisztokratája (1880 Jókai Mór CD18) | A szarvasok (Cervidae) családjához az összes agancsos kérődzök tartoznak (1929 Az állatok világa ford. CD46) | attól, hogy valaki a nőstényszarvast agancsosnak ábrázolja, még alkothat maradandót (1995 Magyar Hírlap CD09).

a. (trófeának kikészített) aganccsal díszített’ ❖ az agancsos teremben (1888 Jókai Mór CD18) | nyittassa ki a kaput Palóczy és Czudar uraimék előtt, fent az emeleten fogadom őket az agancsos teremben (1901 Mikszáth Kálmán C3120, 126) | [a sámán] sajátos öltözetben (agancsos vagy tollas fejviseletben) egyfenekű dobot verve idéző énekeket improvizált (1981 NéprajziLex. CD47).

II. fn 4A

1. ’szarvas(bika)’ ❖ Az agancsos, a mint ezt tisztelendőséged tudja, vala in sanguine, java vérében (1867 Rákosi Jenő ford.–Shakespeare C3730, 212) | számos agancsos, dámvad és vaddisznó esik zsákmányúl (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Az aggancsos csak a kutyákkal mer szembeszállni, a bika néha kiforditja a kutya belét, de az embertől menekül (1926 Krúdy Gyula 9365008, 97).

2. (rendsz. hat ne-vel, tbsz-ban) (rég, Áll) ’a szarvasfélék mint a párosujjú patások rendjének családja (Cervidae)’ ❖ Az agancsosok családa a főn tömött s jobbára ágakra oszló szarvat, vagyis agancs-ot visel (1845 Hanák János C6000, 2) | [a gímszarvas] az agancsosok (Cervidae) családjába, az igazi szarvasok (Cervinal) alcsaládjába tartozik (1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹ 1132002, 9).

3. (gyakr. a vén, öreg jelzővel együtt) (ritk, gúny) ’olyan férj, akit a felesége megcsalt, felszarvazott’ ❖ ha látszik [erszényednek] üressége, Kacsintásnak vége, vége, Törődik az eb veled, Vén agancsos a neved (1881 Torkos László C4246, 48) | A kis városi fáma már a kisebb agancsosok közé sorozta a mulatós urat, csupán ő volt az egyetlen, aki mit sem sejtett (1902 Pesti Hírlap ápr. 10. C5650, 8).

ÖU: szarvas~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. agancs; ÉKsz.

agancsos melléknév és főnév
I. melléknév 15A2
fején agancsot viselő (hím) állat〉
Egy tizenhat agancsos gím állt a kapubejárat előtt. Az erdők ősarisztokratája
(1880 Jókai Mór)
A szarvasok (Cervidae) családjához az összes agancsos kérődzök tartoznak
(1929 Az állatok világa ford.)
attól, hogy valaki a nőstényszarvast agancsosnak ábrázolja, még alkothat maradandót
(1995 Magyar Hírlap)
a.
(trófeának kikészített) aganccsal díszített
az agancsos teremben
(1888 Jókai Mór)
nyittassa ki a kaput Palóczy és Czudar uraimék előtt, fent az emeleten fogadom őket az agancsos teremben
(1901 Mikszáth Kálmán)
[a sámán] sajátos öltözetben (agancsos vagy tollas fejviseletben) egyfenekű dobot verve idéző énekeket improvizált
(1981 NéprajziLex.)
II. főnév 4A
1.
szarvas(bika)
Az agancsos, a mint ezt tisztelendőséged tudja, vala in sanguine, java vérében
(1867 Rákosi Jenő ford.Shakespeare)
számos agancsos, dámvad és vaddisznó esik zsákmányúl
(1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Az aggancsos csak a kutyákkal mer szembeszállni, a bika néha kiforditja a kutya belét, de az embertől menekül
(1926 Krúdy Gyula)
2. (rendsz. hat ne-vel, tbsz-ban) (rég, Áll)
a szarvasfélék mint a párosujjú patások rendjének családja (Cervidae)
Az agancsosok családa a főn tömött s jobbára ágakra oszló szarvat, vagyis agancs-ot visel
(1845 Hanák János)
[a gímszarvas] az agancsosok (Cervidae) családjába, az igazi szarvasok (Cervinal) alcsaládjába tartozik
(1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹)
3. (gyakr. a vén, öreg jelzővel együtt) (ritk, gúny)
olyan férj, akit a felesége megcsalt, felszarvazott
ha látszik [erszényednek] üressége, Kacsintásnak vége, vége, Törődik az eb veled, Vén agancsos a neved
(1881 Torkos László)
A kis városi fáma már a kisebb agancsosok közé sorozta a mulatós urat, csupán ő volt az egyetlen, aki mit sem sejtett
(1902 Pesti Hírlap ápr. 10.)
ÖU: szarvasagancsos
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. agancs; ÉKsz.

Beállítások