agyag fn és mn 3A9 

I. fn

1. (Ásv) ’földpátot tartalmazó kőzetek elmállásából keletkezett, finom szemcséjű, képlékeny üledékes kőzet, amely rendkívül gyakori a földfelszínen és a felső kéregben’ ❖ [a megmosott és megszárított gyapjú] addig verettetik, rázattatik, és forgattatik, miglen a’ benne lévö ſár, agyag, föld, és másféle tiſztátalanság, porrá nem válik (1774 Tapasztalásból merétett oktatás 7462002, 99) | [Holicson] jó majolika és angol kőporczellán fabrika van, mivel az ott lévő agyagban, kevés homokkal mész és vas rész is egyesül, ’s a’ formán jól lehet forgatni gyurni (1829 Döbrentei Gábor 8112017, 225) | A víz az agyagot leiszapolja, megköti, s a talaj olyanná válik tőle, mint a beton (1974 Galsai Pongrác 9171003, 126).

2. ’ebből való, főként (házi)ipari célokra használt, nedvesen jól formázható, vízzáró tulajdonságú anyag’ ❖ nem javallom a’ Tsúſzt kötözni hammuval, sóval, homokkal, agyaggal (1791 Csapó József 7062014, 311) | Mennél jobb igen-is, [a fazekasnak] az agyagja, annál ſzebbek, és tartósabbak leſznek, az ő tányérjai, és tálai-is (1799 Fábián József ford.–Raff 7101020, 645) | veszszőböl, gyékény- vagy szalmából font s marhaganajos agyaggal betapasztott [méh]kasok (1861 Farkas Mihály 8137001, 9) | A legtöbb tanyai ház oromfalait vesszőből fonták és agyaggal tapasztották (1947 Szabad Föld okt. 19. C1537, 2) | Padozatuk [ti. a parasztházaké] föld vagy simított, döngölt agyag (1961 Buga László 9075001, 197).

3. ’ilyen anyagot nagy arányban tartalmazó (termő)talaj’ ❖ Miért Terméketlen a’ […] Sikeres [= ragadós, tapadós] Agyag? (1774 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332003, 7) | [a len] sikerül minden földön, kivevén a’ szivós agyagot (1844 Kecskeméthy Csapó Dániel 8232028, 53) | Nőttön-nőtt a sár, torkig merült a csizma az agyagban (1947 Képes Szabad Föld C0229, 2).

II. mn

’ilyen anyagból készült’ ❖ csak kivételesen akadunk a nagy térségen [ti. az Alföldön] római iparművekre, agyag díszedényekre, bronzeszközökre és érmekre (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Zománcos agyag-dombormű (1895 PallasLex. CD02).

ÖU: cserép~, fazekas~, fehér~, fekete~, porcelán~, tapasz~, vörös~.

ÖE: ~ásvány, ~bányászat, ~cserép, ~fal, ~gödör, ~kemence, ~lábú, ~máz, ~tégla.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

agyag- (előtagként)

1. ’agyagból készült’ ❖ ‖ agyagáru fn 1A | készl az Orſzágban mindenféle vas, üveg, agyag […] árú (1793 Sándor István 7287040, 417) | üveg, agyag s egyéb törékeny áruk (1873 Keleti Károly 8233008, 260) | nem az agyagáruk önköltségi ára, hanem a termékmennyiség emelkedett (1949 Nagy Tamás–Rudas László ford.–Marx C5061, 515) ‖ agyagedény fn 4B | Agyag, Fazakos, vagy Föld-edények (1788 Harmincadi rendtartás C2813, 313) | szokásban volt drága agyagedényeket […] azon ház elé állitani, melyben a kedves lakott (1863 Báttaszéki Lajos C0889, 85) | Az agyagedények először talán „az iváshoz homorított tenyér pótlása céljából” keletkeztek (1918 Ferenczi Sándor 9147003, 490) ‖ agyagkorsó fn 1A | A’ közel-lévö forrásból agyag korsóba’ hozok vizet (1788 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner C2549, 70) | Az asztalon […] magyar agyagkorsóban két szál orgonavirág (1911 Bródy Sándor C1189, 59) ‖ agyagpipa fn 6A | Agyagpipák (thönerne Pfeifen.) (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315012, 165) | [e falvak] agyagpipáikról hazaszerte nevezetesek (1851 Losonci Főnix C2929, 2) | divat lett, hogy a fiatal írók […] elzarándokoljanak Orthezbe, az agyagpipából pöfékelő, csöndes, szakállas költőhöz (1944 Szabó Lőrinc 9629169, 141) ‖ agyagszobor fn 7A3 | Julia e készülő agyagszobor előtt állt (1856 Jósika Miklós C2412, 159) | építőmunkások középkori agyagszobrot ásnak ki (1982 Berend T. Iván 9049003, 71).

2. ’az agyag színéhez hasonló sárgás(barna) 〈szín(ű)〉’ ❖ ‖ agyagsárga mn 16A1 | [A Missisipi] agyagsárga hullámai villámgyorsan vágtattak el mellettünk (1868 Lidérc naptár C0246, 37) | agyagsárga szakállát (1894 Mikszáth Kálmán C3128, 39) | Báthori tanár úr […] kemény legény volt, agyagsárga lobogó haja volt (1920 Móricz Zsigmond C3223, 27) ‖ agyagszín mn és fn 4B | Agyag színt mutatott, ollyan vólt mint fél hólt (1787 Gvadányi József C1939, 35) | Az ösvény […] agyagszin szalagja […] lágydad-hüvösen fogadta a’ lábat (1846 Kuthy Lajos C2856, 160) | Csak ritkán mormogott s ekkor billegő, agyagszin fogait mutatva, még visszataszitóbbá tette alakját (1878 Kristóffy József C2825, 17) | Agyagszíne még a pezsgőtől sem tüzesedett ki (1918 Kosztolányi Dezső 9359120, 63).