akkoron mut hsz 0 (/irod)
1. (utalószóként is) ’az ismert, szóban forgó, ill. a másik (tag)mondatban v. a mellékmondatban közelebbről megjelölt múlt, ill. jövő időben’ ❖ akkoron pedig, midőn a torló [= tarló] megszabadul, minden étszakára mégyen négy ember a csorda mellé (1777 A rendtartó székely falu 7154045, 189) | [a Garam vizén átúsztatva] valami Földvár mellett ki-nyugodták magokat, melyet akkoron Várodnak neveztenek (1808 Dugonics András 8116011, 81) | [az árverést] azzal tüzöm ki, hogy akkoron a fennt nevezett zsellér ház a legtöbbet érte igérőnek el fog adatni (1866 Alföld 8602001, 2) | akkoron is, mikor még a hófehér, foszlott tollú lovaskócsag faluszámra költött a magyar rétségben, nagy volt a tollának becse (1901 Herman Ottó 8183001, 9) | Oszt a lelke nem heverte ki, amit akkoron látott gyerekfővel, amikor az apját agyonverték (1964 Sánta Ferenc 9585001, 61) | Meg nem fontoltam akkoron, Hogy íly nehéz lesz vénkorom (1980 Mészöly Dezső ford.–Jean de Meung 9437017, 187).
2. (utalószóként is) ’a mellékmondatban v. a másik (tag)mondatban részletezett cselekvéssel, történéssel (közel) egyidejűleg, ugyanakkor(, nem máskor)’ ❖ Minek-eltte mind a’ Vezérek’ fel-magaſztalttatásának; mind Huba’ le-téttének ki-hírleléséhez fogtam: ſok Katona-tiſztekkel, kik akkoron Wilágos-várára gyltenek: öſzſze-kerlhettem (1786 Dugonics András 7087011, 340) | Hogy haza kerltem, akkoron mondotta (1793 Gvadányi József C1940, 172) | Akkoron levék teremtve, a’ midőn először megláttalak (1819 Katona József 8226025, 184) | Losoncz pusztulása általános mély részvétet keltett. De akkoron annyi csapás zúdult immár reánk, hogy a város füstölgő romjairól csakhamar elterelődött szánó tekintetünk (1898 Gracza György CD45) | nincs az az üdőjárás, ki nékiek [ti. a tiszttartóknak] jó lenne, soha nem akkoron süt az nap, esik az eső, fú az szél, amikoron nékiek conveniálna [= megfelelne] (1913 Laczkó Géza CD10) | A káptalanban elhatározták vala, hogy szép processiót [= körmenetet] csinálnak […]. Vala pedig akkoron az apátságban egy kolostorban lakozó barát, Húsvagdaló János testvér (1954 Benedek Marcell ford.–Rabelais 9042010, 37).
3. ’(közvetlenül) a másik (tag)mondatban v. a mellékmondatban részletezett esemény után, azt követően, azután’ ❖ palatzkok, üvegek, ’s kantsók hozatnak-bé. Akkoron mindenfelé tzifra köſzöngetést lehet hallani (1791 Sándor István 7287059, 12) | [Vas beszédére] valamennyi vitéztől Kelt javaló zúgás: „maradunk” mondának egyenlőn. Akkoron ismét Vas szólott s folytatta beszédét (1827 Vörösmarty Mihály CD01) | sírt a Köles Herceg, mert erős volt, messze hangzott, nagy sírása csengett-bongott. Akkoron csúszkálni kezdett, aztán lábra állt és lépett (1958 Weöres Sándor ford. 9788268, 38).
4. (rég) ’abban az esetben, ha a mellékmondatban említett feltétel fennáll’ ❖ ha bár [a nőstény juh] akkori idejében [ti. nyolc éves korán túl], továbbra meg-hagyattatnék-is, tehát akkoron tſak igen gyenge báránykák fognak abból ſzármazni (1774 Tapasztalásból merétett oktatás 7462001, 42) | ha az én anyai akaratommal a 4 esztendő elérése előtt magát házasságra adja; akkoron az ő részét egésszen ki fogjuk adni (1795 Debreceni vagyonleltárak 7277001, 32) | tagadj’ s átkozz meg akkoron ha elhagyom Zsigmondot én is (1824–1825 Vörösmarty Mihály 8524398, 39) | mit teendnék Férfi ésszel, akkoron, Hogyha, mint te, lányka volnék (1843 Kunoss Endre 8260021, 75).
J: akkor.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.