alakiság fn 3A8
’forma(ság), ill. vminek a megformáltsága’ ❖ Hegel a’ Fichte’ legtökéletesb alakiságát (formalismus), egyesítvén Schelling’ legtartalmasb valódiságával (realismus), megközelíté az igazságot, melly mint fölebb mondók, a’ fogalomnak a’ valódisággali megegyezésében áll (1839 Figyelmező C0153, 432) | Minél egyszerűbb és szegényebb alakban jelenik is meg folyóiratunk a külvilág előtt, annál nagyobb legyen törekvésünk a külső alakiság fogyatékosságát a belső tartalom gazdagságával pótolni (1892 Ethnographia C0131, 375) | [a feudális monarchiában az arisztokrácia túlsúlya] mellett az uralkodói hatalom egysége nem ritkán puszta alakisággá fajult (1897 PallasLex. CD02) | Sem alakiságáról, sem terjedelméről nem számolhatunk be adatokkal (1982 Szende Tamás 2029003, 527).
a. (Jog v. hiv) ’az a forma, amelyben vmely (hivatalos) okiratot létrehoznak v. eljárást lefolytatnak, ill. olyan követelmény, pl. kellék, körülmény, feltétel, amelyet vmely (hivatalos) okiratnak v. eljárásnak ki kell elégítenie ahhoz, hogy érvényesnek, jogszerűnek minősüljön’ ❖ Gyónni akart a czigány […] de nem tudván a gyónás alakiságait, a pap elkergette [a gyóntatószéktől] (1876 Magyar bors C4649, 150) | a miniszteri jóváhagyás csak merő alakiság. Ez érv természetesen nem állhat meg, mert hisz a miniszteri jóváhagyás jogában az érdemleges elbírálás a dolog természeténél fogva benn foglaltatik. Az azonban tény, hogy a jóváhagyás ez ideig mindenkor minden észrevétel nélkül történt s csak e szóból állott: „jóváhagyatik” (1891 Budapesti Szemle 8673001, 368) | Haynau bárót, ámbátor szabad keze van, mégis feszélyezi ez a sok alakiság. Figyelmeztető hirdetmény, nagyképü vizsgálat, paragrafusos itélet; – minek az? (1898 Gracza György 8161005, 822) | Alakiság vagy alakszerűség az az alak (szó, írás stb.), amelyben az ügyletkötésre irányuló akarat megnyilatkozik (1911 RévaiNagyLex. C5697, 268) | a lemondásra vonatkozó alakiságok (1984 Vigh Károly 1162003, 339) | Külföldön készült meghatalmazás esetében a meghatalmazás alakiságának meg kell felelnie a külföldön kiállított okiratok hitelesítésére, illetve felülhitelesítésére vonatkozó jogszabályoknak (1999 Magyar Hírlap CD09).
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.